Több cikkben, különböző szempontok szerint megvizsgáltuk, hogy melyek azok a települések és járások, ahol jól szerepelt a Fidesz az országgyűlési választásokon. Kimutattuk például, hogy ott volt sikeresebb a Fidesz, ahol alacsonyabbak a jövedelmek, és hasonló összefüggést láttunk az iskolázottságot nézve is.
Csakhogy a különböző szempontok gyakran egymással is összefüggésben állnak. Épp ilyen a jövedelem és a végzettség : a magasabb végzettség rendszerint nagyobb fizetést eredményez. Így előfordulhat, hogy a jövedelem és a Fidesz támogatottsága közötti kapcsolat nem is valós, hanem csak annak az eredménye, hogy az iskolázottak, akik inkább elutasítják a kormánypártot, jobban keresnek.
A hasonló összefüggések félrevihetik az összképet, ezért most kiszűrtük ezeket. Azt vizsgáltuk meg, hogy ha egyszerre veszünk számításba több, a járásokat jellemző társadalmi és gazdasági mutatót, és kiszűrjük ezek egymással való összefüggéseit, akkor melyek azok, amelyek kapcsolatban állnak a Fidesz eredményével.
A rendelkezésünkre álló adatok alapján az alábbiakat vettük számításba (a csillagokra kattintva láthatod, hogy pontosan mivel mérjük az adott tulajdonságot a járások szintjén)
iskolázottság*Legalább érettségivel rendelkezők aránya a 18 év feletti népesség körében,
jövedelem*Egy főre havonta jutó személyi jövedelemadó alap,
vagyon*1000 főre jutó személygépkocsik száma
munkanélküliség*Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú (15-64 éves) népességen belül
korösszetétel*A 65 éves és idősebb népesség aránya
közmunkások*Közmunkások aránya a munkaképes korú (15-64 éves) népességen belül
és a vállalkozások száma*Egy főre jutó regisztrált vállalkozások száma
A fentiek kapcsolatát a kormánypártra leadott listás szavazatok arányával vetettük össze járási szinten (a pontos módszertani részletekről pedig erre a csillagra kattintva tudsz tovább olvasni*Robusztus lineáris regressziót futtattunk az említett háttérjellemzők bevonásával, amelynek magyarázó ereje 55% (tehát a Fidesz listás eredményének járásonkénti szóródásából ennyit tudunk megmagyarázni).
Fontos megjegyezni azt is, hogy Budapestet kihagytuk az elemzésből, ugyanis tapasztalataink szerint a fővárosban eltérő tendenciák vannak az ország többi részéhez képest.
Továbbá kontroll változóként bevontuk a járások régióját is, hogy a vizsgált tényezőkön kívül további területi különbségeket is kezelhessünk.). Az elemzést számos tanáccsal támogatta a Korrupciókutató Központ (CRCB).
Az eredmények szerint
a Fidesz sikerességével az iskolázottság függ össze a leginkább, méghozzá fordított irányban.
Tehát minél nagyobb az érettségizettek aránya egy járásban, annál kisebb arányban szavaztak listán a Fideszre április 8-án. Viszont az a feltételezés is beigazolódik, miszerint az iskolázottság hatása más ismérveken keresztül is megmutatkozik.
Erre a legjobb példánk: egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a jövedelem és a kormánypártiság között negatív kapcsolat van, ha az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot és a Fidesz eredményét vizsgáljuk. Ám az iskolázottság figyelembe vételével gyakorlatilag eltűnt ez az összefüggés. Amiből az a következtetés vonató le, hogy
a végzettség hatása mutatkozik meg a jövedelmeken keresztül is.
Sőt, hasonló lehet a helyzet a munkanélküliséggel, a közmunkásokkal és a vagyoni helyzettel kapcsolatos mutatók esetében is, mert az iskolázottság növekedésével egyre kedvezőbb munkaerőpiaci pozíciók és vagyoni körülmények érhetőek el.
Eredményeink azt mutatják, hogy ha számításba vesszük ezt az összefüggést, akkor nem mutatható ki érdemi kapcsolat az álláskeresők illetve a közfoglalkoztatottak aránya és a Fidesz eredménye között. A járások korstruktúrája sem bizonyul meghatározónak a választási eredményben, a többi tényező figyelembevétele mellett.
Az iskolázottságon kívül csak a vállalkozások számát emelhetjük ki olyan ismérvként, ami összefüggésben áll a kormánypárt eredményével. A kapcsolat iránya itt pozitív, tehát azt mondhatjuk, hogy ahol erősebb a vállalati szektor, ott jobban teljesített a Fidesz.
Az eredmény valószínű magyarázata, hogy ahol erősebb az üzleti szféra, ott például a munkahelyek számának növekedése miatt a választópolgárok elégedettebbek lehetnek a kormány gazdaságpolitikájával, amit a szavazatukkal is kifejeztek. Azonban ez az összefüggés korántsem olyan erős, mint amit az iskolázottság esetében mértünk.
Fontos, hogy elemzéseinknek korlátokat szabott, hogy a demográfiai és gazdasági háttéradatok járási szinten állnak rendelkezésre, így az egyének, vagyis a választópolgárok viselkedésére nem következtethetünk, csak területi különbségeket vizsgálhatunk. Ez pedig gátja annak, hogy oksági összefüggéseket keressünk a vizsgált ismérvek között.
