Nagyot tudott erősödni a Fidesz azokon a helyeken, ahol kormányzása kezdetén még magas volt az álláskeresők aránya, de ezt jelentős mértékben sikerült csökkenteni. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy még a közmunka elfogadottsága is bejött: azokban a járásokban is jó eséllyel nagyot nőtt a kormánypártok támogatottsága, ahol sok közmunkás lett.

Az elmúlt napokban több gazdasági és társadalmi mutatóval is összevetettük a választások szavazóköri szintű eredményeit annak érdekében, hogy feltárjuk, milyen tényezők befolyásolták a pártválasztást. Kiderült, hogy azokon a helyeken, ahol kevesebb pénzből élnek, nagyobb valószínűséggel választják a Fideszt, de a jövedelem növekedésével látszólag mégsem lehet szavazatokat szerezni. Arra is fény derült, hogy szintén erős a kapcsolat az iskolázottság és a kormánypártiság között: ahol iskolázottabb a népesség, ott kevesebben szavaztak a Fideszre.

Ezúttal azt vizsgáltuk meg, hogy a munkanélküliség összefügg-e a pártválasztással. Az alábbi két térkép arányváltozásokat mutat be. A bal oldalin az látszik, hogy hogyan változott meg az álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest 2010 és 2016 között. A jobb oldali pedig azt mutatja, hogy miként változott a Fidesz-támogatottsága ugyanezeken a területeken. A kép alatti linkre kattintva böngészhetők a pontos adatok.

Az álláskeresők munkakorú népességhez viszonyított arányának százalékpontos csökkenése 2010 illetve 2016 között és az érvényesen szavazók körében a Fidesz-KDNP listára leadott szavazatok számának szintén százalékpontban kifejezett változása 2014-ről 2018-ra. A linkre kattintva böngészhetőek a pontos adatok.

Egyértelmű, hogy 2010 és 2016 között mindenhol esett az álláskeresők száma. A csökkenés országos átlaga valamivel több mint 50 százalék, de a járások között elég nagy volt a szórás: míg például a Nagykőrösi és a Szécsényi járásban a 25 százalékot sem érte el a csökkenés mértéke, Csorna és Tét környékén a 80 százalékot is meghaladta.

Természetesen az álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya is eltérő mértékben változott. Nyilván ebben az is szerepet játszik, hogy a kiindulópont is más volt: 2010-ben a legrosszabb helyzetben lévő Gönci járásban minden negyedik helyi lakos állást keresett, Sopronban és a gazdagabb budai kerületekben azonban csak a 3 százalékuk.

Ez azt is jelenti, hogy a százalékpontban mért változásnak volt egy erős korlátja: ott, ahol már 2010-ben is csak a népesség 5 százaléka kutatott munka után, értelemszerűen nem eshetett ez az arány 5 százalékpontnál többet. Ahol viszont 20 százalék felett volt a mutató, ott jelentős elmozdulásra volt esély.

Utóbbira akadt is példa szép számmal, 16 járásban 10 százalékpontnál nagyobb mértékű csökkenést mutatnak a statisztikai hivatal adatai. A legnagyobb mértékűt Fehérgyarmat környékén, ahol a 2010-es 22,5 százalékról 8 százalék alá esett az álláskeresők aránya. Ezzel szemben Budapesten a 7. és a 8. kerület kivételével sehol sem volt 3 százalékpontot meghaladó csökkenés.

Azokon a helyeken, ahol statisztikailag sokat javult a munkaerőpiaci helyzet, a legtöbb esetben nem versenypiaci állásteremtés, hanem a közmunka áll az adatok mögött. A már említett Fehérgyarmat környékén például a munkakorú népesség hatoda közmunkás, és még ennél is magasabb ez a mutató a Sellyei és a Cigándi járásokban, amelyek szintén előkelő helyen végeztek az álláskeresők arányának csökkenését összesítő listán^*A Sellyei járásban 13,3, a Cigándiban 11,2 százalékponttal csökkent az álláskeresők munkaképes lakossághoz viszonyított aránya. Előbbi a negyedik, utóbbi a nyolcadik legmagasabb az összesen 197 járás és kerület között..

A közmunka azonban láthatóan nem okozott zavart a kormánypártok támogatottságában. A Fidesz az érvényesen szavazók között nagyobb eséllyel tudott javítani 2014-hez képest azokban a járásokban, ahol sok új munkahely jött létre kormányzásuk első hat évében. A két mutató^*Az érvényesen szavazók körében a Fidesz-KDNP listára leadott szavazatok számának százalékpontban kifejezett változása és az álláskeresők munkakorú népességhez viszonyított arányának szintén százalékpontos csökkenése. között viszonylag erős a korreláció^*Egy 0 és 1 közötti pozitív vagy negatív előjelű statisztikai mutatószám, ami azt mutatja meg, hogy a két változó mennyire mozog együtt., azaz elég jól együtt mozognak.

Kivételek persze vannak, a már többször emlegetett Fehérgyarmat például eléggé kilóg a sorból, ahogy a szintén észak-alföldi Csengeri járás is, hiszen ezeken a helyeken a javuló munkaerőpiaci helyzet ellenére sem erősödött sokat a Fidesz. A másik véglet Heves illetve Kisvárda: itt úgy lőttek ki a kormánypártok, hogy nem kellettek hozzá olyan nagy számban új munkahelyek.

Ott, ahol a legtöbbet javított a listán a Fidesz 2014-hez képest, kettőben is 10 százalékpontnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküliség, és csak egyben nem érte el a visszaesés mértéke az 5 százalékot. Ezzel szemben azokon a helyeken, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a kománypártok támogatottsága, (egy járás kivételével) sehol nem érte el az 5 százalékpontot a munkanélküliségi mutatónk esése. Sőt, hat fővárosi kerületben még a két százalékpontot sem.^*A munkanélküliségi mutatónk önmagában nem korrelál a Fidesz aktuális támogatottságával. A támogatottság változásával viszont igen: ahol nagyobb volt 2010-ben az álláskeresők aránya (és ennek megfelelően nagyot is csökkent), ott sokat tudtak erősödni a harmadik ciklusra készülő kormánypártok.

Mindez azt mutatja, hogy azokban a járásokban teljesített felül a Fidesz, ahol a munkanélküliség ténylegesen problémát jelentett 2010-ben, és ezen jelentősen sikerült javítani.

Nem véletlen, hogy a kormányközeli médiához eljutott tervek szerint a kabinet folytatni akarja a munkahelyteremtési programját. A Fidesz 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért, amihez még 300 ezer hiányzik. A cél állítólag az lenne, hogy 2020-ra ezek is meglegyenek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet Fidesz-KDNP járások közmunka munaknélküliség országgyűlési választások Olvasson tovább a kategóriában