Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. szeptember 29. 16:23 Adat

A népszámlálási adatok erősen árnyalják azt az elméletet, hogy Magyarország ipari összeszerelőüzemmé vált

Gyakran hangzik el a magyar gazdaságról, hogy külföldi iparvállalatok összeszerelőüzemévé vált az elmúlt évtizedben, ám a friss népszámlálási adatok rácáfolnak erre a vélekedésre. Az elmúlt húsz év során ugyanis a foglalkoztatott népesség egyre nagyobb része töltött be felsőfokú képzettséget igénylő állásokat, miközben az ipari és építőipari, illetve a gépkezelő, összeszerelő, járművezető munkák háttérbe szorultak, vagy legalábbis stagnáltak.

A tavalyi évben már a dolgozók döntő része, 18,7 százalékuk a felsőfokú képzettségük önálló alkalmazását igénylő munkakört – e csoportba tartoznak például a mérnöki, informatikai, egészségügyi, oktatási, gazdasági, jogi, társadalomtudományi munkák – töltött be, noha 2001-ben még a 13 százalékot sem érte el ez az arány. Ugyanakkor a fenti ábrán lilával jelölt ipari és építőipari foglalkozások esetében e tendencia szöges ellentéte figyelhető meg: 2001 és 2022 között 18 százalékról 12-re csökkent az efféle munkát végzők részesedése a foglalkoztatottak körében, így a két évtizeddel ezelőtt még leggyakoribbnak számító kategória manapság a középmezőnyben van.

A magasabb képzettséget igénylő munkakörök térhódítása még a kétezres években kezdődött, 2011-ben ugyanis már az ipari és építőipari foglalkozások korábbi vezető pozícióját az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörök vették át. A zömmel technikusokat, szakmai irányítókat, asszisztenseket és ügyintézőket magába foglaló kategória részaránya 2001 és 2011 között 14 százalékról 17-re nőtt, majd a következő 11 évben megközelítette a 18 százalékot, ám ekkorra a már említett, kizárólag felsőfokú végzettséghez kötött állásokat tömörítő csoport elterjedtsége még nagyobb lett.

Persze túlzás lenne azt állítani, hogy ne lenne nyoma a kevés hozzáadott értéket termelő üzemek létesítésének a munkakörök megoszlásán. A szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások – például a gépek kiszolgálását végző fizikai dolgozók, rakodómunkások, csomagolók és takarítók – részaránya is némi emelkedést mutatott az elmúlt 21 év során, miközben a többi, iparhoz köthető kategória visszaszorult. A tendencia különösen látványos, ha az ipari munkakörökön belül nézzük meg a különböző színvonalú foglalkozáscsoportok súlyát: lényegében egyötödről egyharmadra nőtt a képzettséget nem igénylő foglalkozások aránya ebben a szegmensben, vagyis az iparon belül jól érzékelhetők a zömmel külföldi, egyszerű munkafolyamatokat az országba telepítő vállalatok fokozódó jelenléte.

A magasabb szintű ipari foglalkozások – jellemzően olyan szakosodott, szakmaként értelmezhető munkák mint például a hegesztés – visszaszorulása az abszolút számok tükrében is szembetűnő. Miközben több, mint egy millió fővel nőtt a foglalkoztatott népesség mérete 2001 és 2022 között (annak ellenére, hogy a lakosságszám 10,2 millióról 9,6 millió főre csökkent ezen időszakban), bizonyos foglalkozáscsoportok beszűkültek. Ebbe a körbe tartoznak a már emlegetett ipari és építőipari foglalkozások, továbbá hasonlóképp strukturális jelentőségű a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási dolgozók számának csökkenése.

A fenti ábra rámutat a vezető munkakörben lévő foglalkoztatottak csoportjának szűkülésére is az ezredfordulón tapasztalt szinthez képest, ami a felsőfokú munkát végzők expanziójával párhuzamosan egy másik fontos közelmúltbeli gazdaságszerkezeti fejleményre utal:

a szolgáltatószektor is megerősödött, de jórészt a szintén külföldi cégek Magyarországon nyitott irodáinak köszönhetően.

Az adminisztratív, üzleti, műszaki és tudományos szolgáltatók, illetve a shared service centerek (SSC) erősödő jelenléte legalább olyan fontos tényező, mint az összeszerelőüzemek létesülése, szerepük jelentős a jól képzett munkaerő kiemelkedő elhelyezkedési lehetőségeiben. Igaz, gazdaságpolitikai szempontból ez az egyébként régiószerte jellemző fejlemény nincs túlzottan exponálva, a kormány a jármű- és újabban az akkumulátorgyártás mellett sokkal inkább elkötelezettnek tűnik, hiába dolgozik a lakosság egyre nagyobb része színvonalasabb munkakörökben, mint amilyeneket ezek, a sokszor államilag jócskán megtámogatott üzemek kínálhatnak.

A diplomások iránti igény megmutatkozik a számukra elérhető bérprémiumok révén is, sőt, valószínűleg a mostaninál jóval több magasan végzett munkavállaló is elhelyezkedhetne. E tendenciával azonban szembe megy az oktatási rendszer sorvadásához vezető szakpolitika, ami az elmúlt évtizedben ráadásul éppen a szakképzés felé igyekezte terelni a gyerekeket, hiába szorult vissza ebben az időben szakmaszerzéshez kötött munkakörökben dolgozók száma, amint az a népszámlálási adatokból is kiderül. Ebben az időszakban ráadásul a diplomák munkaerőpiaci hasznosságát erősen firtatta a kormányzati kommunikáció, kollektív tévhitekre is alapozva:

A romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak.

fogalmazott Orbán Viktor egy parlamenti válaszában 2012-ben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzemA magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDübörög a magyar újraiparosítás, mégis sorra kerülnek be szolgáltató szektorok a húzóágazataink közéMagyarország megtartotta a 2010-es években a járműipari specializációját, de eközben nagy változások voltak a húzóágazataink összetételében. G7 Podcast!

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA csendes magyar sikerágazat, ahol 1,8 milliós havi átlagbér is előfordulHat év alatt duplájára nőtt a multik itteni irodáinak hozzáadott értéke, száz magyar diplomásból négy már szolgáltatóközpontban dolgozik.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs elég diplomásunk, pedig a munkaerőpiac simán fel tudná szívni őketA foglalkoztatottság aránya a diplomások közt az egyik legmagasabb Magyarországon. Ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb, a munkerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMintha lassított felvételben néznénk húsz éve, ahogy a magyar oktatás minősége romlikEgyre olcsóbban érünk el egyre középszerűbb eredményeket, ez egy olyan pálya, ami nem lehetett volna egyetlen kormány célja sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat foglalkoztatás népszámlálás szellemi foglalkoztatottak újraiparosítás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Hajdu Miklós
2024. június 19. 13:51 Adat

Háromszázezer dolgozó hiányozhat addigra, ameddig a kormány szerint plusz 500 ezernek kéne munkába állnia

Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.