Gyakran hangzik el a magyar gazdaságról, hogy külföldi iparvállalatok összeszerelőüzemévé vált az elmúlt évtizedben, ám a friss népszámlálási adatok rácáfolnak erre a vélekedésre. Az elmúlt húsz év során ugyanis a foglalkoztatott népesség egyre nagyobb része töltött be felsőfokú képzettséget igénylő állásokat, miközben az ipari és építőipari, illetve a gépkezelő, összeszerelő, járművezető munkák háttérbe szorultak, vagy legalábbis stagnáltak.
A tavalyi évben már a dolgozók döntő része, 18,7 százalékuk a felsőfokú képzettségük önálló alkalmazását igénylő munkakört – e csoportba tartoznak például a mérnöki, informatikai, egészségügyi, oktatási, gazdasági, jogi, társadalomtudományi munkák – töltött be, noha 2001-ben még a 13 százalékot sem érte el ez az arány. Ugyanakkor a fenti ábrán lilával jelölt ipari és építőipari foglalkozások esetében e tendencia szöges ellentéte figyelhető meg: 2001 és 2022 között 18 százalékról 12-re csökkent az efféle munkát végzők részesedése a foglalkoztatottak körében, így a két évtizeddel ezelőtt még leggyakoribbnak számító kategória manapság a középmezőnyben van.
A magasabb képzettséget igénylő munkakörök térhódítása még a kétezres években kezdődött, 2011-ben ugyanis már az ipari és építőipari foglalkozások korábbi vezető pozícióját az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörök vették át. A zömmel technikusokat, szakmai irányítókat, asszisztenseket és ügyintézőket magába foglaló kategória részaránya 2001 és 2011 között 14 százalékról 17-re nőtt, majd a következő 11 évben megközelítette a 18 százalékot, ám ekkorra a már említett, kizárólag felsőfokú végzettséghez kötött állásokat tömörítő csoport elterjedtsége még nagyobb lett.
Persze túlzás lenne azt állítani, hogy ne lenne nyoma a kevés hozzáadott értéket termelő üzemek létesítésének a munkakörök megoszlásán. A szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások – például a gépek kiszolgálását végző fizikai dolgozók, rakodómunkások, csomagolók és takarítók – részaránya is némi emelkedést mutatott az elmúlt 21 év során, miközben a többi, iparhoz köthető kategória visszaszorult. A tendencia különösen látványos, ha az ipari munkakörökön belül nézzük meg a különböző színvonalú foglalkozáscsoportok súlyát: lényegében egyötödről egyharmadra nőtt a képzettséget nem igénylő foglalkozások aránya ebben a szegmensben, vagyis az iparon belül jól érzékelhetők a zömmel külföldi, egyszerű munkafolyamatokat az országba telepítő vállalatok fokozódó jelenléte.
A magasabb szintű ipari foglalkozások – jellemzően olyan szakosodott, szakmaként értelmezhető munkák mint például a hegesztés – visszaszorulása az abszolút számok tükrében is szembetűnő. Miközben több, mint egy millió fővel nőtt a foglalkoztatott népesség mérete 2001 és 2022 között (annak ellenére, hogy a lakosságszám 10,2 millióról 9,6 millió főre csökkent ezen időszakban), bizonyos foglalkozáscsoportok beszűkültek. Ebbe a körbe tartoznak a már emlegetett ipari és építőipari foglalkozások, továbbá hasonlóképp strukturális jelentőségű a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási dolgozók számának csökkenése.
A fenti ábra rámutat a vezető munkakörben lévő foglalkoztatottak csoportjának szűkülésére is az ezredfordulón tapasztalt szinthez képest, ami a felsőfokú munkát végzők expanziójával párhuzamosan egy másik fontos közelmúltbeli gazdaságszerkezeti fejleményre utal:
a szolgáltatószektor is megerősödött, de jórészt a szintén külföldi cégek Magyarországon nyitott irodáinak köszönhetően.
Az adminisztratív, üzleti, műszaki és tudományos szolgáltatók, illetve a shared service centerek (SSC) erősödő jelenléte legalább olyan fontos tényező, mint az összeszerelőüzemek létesülése, szerepük jelentős a jól képzett munkaerő kiemelkedő elhelyezkedési lehetőségeiben. Igaz, gazdaságpolitikai szempontból ez az egyébként régiószerte jellemző fejlemény nincs túlzottan exponálva, a kormány a jármű- és újabban az akkumulátorgyártás mellett sokkal inkább elkötelezettnek tűnik, hiába dolgozik a lakosság egyre nagyobb része színvonalasabb munkakörökben, mint amilyeneket ezek, a sokszor államilag jócskán megtámogatott üzemek kínálhatnak.
A diplomások iránti igény megmutatkozik a számukra elérhető bérprémiumok révén is, sőt, valószínűleg a mostaninál jóval több magasan végzett munkavállaló is elhelyezkedhetne. E tendenciával azonban szembe megy az oktatási rendszer sorvadásához vezető szakpolitika, ami az elmúlt évtizedben ráadásul éppen a szakképzés felé igyekezte terelni a gyerekeket, hiába szorult vissza ebben az időben szakmaszerzéshez kötött munkakörökben dolgozók száma, amint az a népszámlálási adatokból is kiderül. Ebben az időszakban ráadásul a diplomák munkaerőpiaci hasznosságát erősen firtatta a kormányzati kommunikáció, kollektív tévhitekre is alapozva:
A romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak.
– fogalmazott Orbán Viktor egy parlamenti válaszában 2012-ben.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
