Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. június 28. 06:51 Vállalat

A csendes magyar sikerágazat, ahol 1,8 milliós havi átlagbér is előfordul

Az üzleti szolgáltatóközpontok (SSC-k vagy BSC-k) nem sok figyelmet kapnak, amikor a hazai gazdasági folyamatokat elemzik. Pedig ma már a 3 millió vállalati alkalmazott közel 2 százaléka ilyen munkahelyeken dolgozik. Ezek olyan irodák, amelyeket azért hoznak létre a multinacionális nagyvállalatok, hogy egy-egy régióban vagy akár globálisan egységesítsék és központosítsák a működésüket.

Elég sok negatív előítélet kapcsolódik ezekhez, a legtöbbeknek ma is indiai call centerek jutnak eszükbe, és azt gondolják, hogy ezek a vállalatok csakis a minél alacsonyabb bérszintet keresik. Ahogy azonban a Shared Services and Outsourcing Network (SSON) éves jelentése is rámutat, a nagyvállalatok nem a költségeket, hanem a folyamatok egységesítését tekintik egy-egy ilyen központi iroda legfőbb előnyének.

Talán az is jól mutatja, hogy nem a bér a legfőbb szempont, hogy kereskedelmi vagy jogi irodák szép számmal akadnak a nagyon magas bérű Luxemburgban vagy az Egyesült Királyságban is. A magasan képzett munkaerőt tehát szívesen meg is fizetik ezek a nagyvállalatok. Az SSON felmérése szerint a cégek 74 százalékának fontosak a standardizálással elérhető hasznok, a költségek 56 százalékkal a második helyen állnak. Ez követi 37 százalékkal a skálázhatóság és az agilitás – magyarán mennyire könnyen tudnak a növekedésre vagy az üzlet visszaszorulására reagálni. A jövedelmezőségi szempontot csupán 5 százalék említette.

A globális nagyvállalatok előszeretettel választják Kelet-Közép-Európát az SSC-k helyszínéül, mert ezek az országok EU-tagok, a nyugatihoz képest alacsonyabbak a bérek, sokkal rugalmasabbak a foglalkoztatási szabályok, mára kiépült iparág van, megfelelően képzett szakemberekkel. 

Az OECD adatbázisából legyűjtöttük, hogy a világ 500 legnagyobb cége közül mennyi van jelen a világ országaiban. Mint látható, térségünk annak ellenére a multik által jól lefedett terület, hogy viszonylag kicsik a piacok, aminek fő oka, hogy ezeknek a nagyvállalatoknak a jelentős része ezekben az országokban SSC-kkel képviselteti magát. Magyarországon például a világ legnagyobb 500 vállalata közül 144 van jelen.

A multinacionális nagyvállalatok közül 75-öt azonosítottunk, amely Magyarországon SSC-t vagy BSC-t*shared sevice center, business support center üzemeltet. A Bisnode PartnerControl adatbázisának segítségével legyűjtöttük ezek 2014 és 2019 közötti gazdálkodási adatait. Összességében ez a 75 cég 2019-ben 44 ezer főt foglalkoztatott, ami a 4,5 millió foglalkozottnak is az 1 százaléka. Mivel ezek a cégek közel teljes egészében diplomásokat foglalkoztatnak, az összesen 1,2 millió diplomásnak a 4 százalékát teszik ki, így fontos szerepük van a magasan képzettek kiemelkedő elhelyezkedési lehetőségeiben.

Az SSC-k nem mindegyike működik különálló cégben, van több olyan ipari nagyvállalat is – mint például a National Insturments -, ahol ez csak egy kisebb része a tevékenységének. A Bosch-csoport esetében pedig nem lehet igazán eldönteni, hogy a cégek mely tevékenysége inkább SSC, és mely nem. Az olyan nemzetközi biztosítói és bankcsoportokat sem tudtunk figyelembe venni, mint az Erste vagy a Raiffeisen, mert a beszámolókban nem lehet szétválasztani a Budapestről a csoportnak végzett háttérmunkát és az itteni pénzügyi tevékenységet.

Ezért az olyan nagyvállalatokat, amelyeknél a bevétel kisebb része kapcsolódik a szolgáltatóközpontokhoz, az elemzésben nem vettük figyelembe*Robert Bosch Kft.
GE Hungary Kft.
Ford Közép- és Kelet-Európai Értékesítő Kft. 
Bosch Rexroth Kft.
Nissan Sales CEE Kft.
. Néhány vállalat pedig fióktelepet üzemeltet hazánkban, ezek pénzügyi beszámolói nem olyan széleskörűek, mint a hazai cégeké, így ezeknél érdemben csak a foglalkoztatotti létszámot lehetett vizsgálni.*Citibank Europe plc. Fióktelepe
BlackRock (Netherlands) B.V. Magyarországi Fióktelepe
TransferWise Ltd. Magyarországi Fióktelepe
KLM Magyarországi Fióktelepe

A foglalkoztatotti adatok alapján az látszik, hogy egyre inkább a teljesen vagy túlnyomórészt szolgáltatóközponti tevékenységet végző cégeknél dolgoznak az iparág munkavállalói. A főként nem SSC-tevékenységet végző cégeknél a visszaesést leginkább a GE okozza, amely egészen elképesztő hanyatlást mutatott: 2014-es 9 ezer fős létszáma 2020-ra alig másfél ezerre apadt, míg 2015-ös 4,4 ezer milliárdos árbevétele 179 milliárdra 2019-re.

A főként SSC-ket üzemeltető vállalkozások árbevétele dinamikusan növekedett az elmúlt években, közel a duplájára, 957 milliárd forintra nőtt 2014 és 2019 között. Az export az utolsó lezárt pénzügyi évben a bevételek 86 százalékát tette ki.

Ez a csupán 60 vállalat adta a teljes magyar szolgáltatásexport tizedét,

hiszen a KSH adatai szerint 8,8 ezer milliárd volt a teljes magyar szolgáltatás-kivitel 2019-ben.

A teljes bevétel 40 százalékát a bérek vitték el, ami mutatja, hogy itt leginkább szellemi bérmunkáról van szó, a kifizetett béreken kívül nem igazán vesznek igénybe hazai szolgáltatásokat ezek a cégek. A vállalkozások összességében nem sok eredményt mutatnak ki hazánkban, az üzemi eredmény árbevétel-arányosan 2019-ben 8,2 százalék volt.

Az egyes cégek esetében viszont akadnak furcsaságok: több cég is a bevétele többszörösét érte el adózott eredményeként. A 2014 és 2019 közötti teljes időszak összességet vizsgáltuk, hogy az esetleges egyszeri hatásokat jobban kiszűrhetők legyenek. A legkiugróbbak az alábbi cégek voltak:

  1. Corning Hungary Kft.: 8,1 milliárdos árbevétel mellett 618 milliárdos adózott eredményt ért el – ez egészen megdöbbentő, 76-szor nagyobb profit, mint árbevétel az okostelefonok érintőképernyőihez használt üvegeket gyártó amerikai cégnél.
  2. Harman Magyarország Kft.: 6,9 milliárd árbevétel, 43,9 milliárd adózott eredmény. A német autóipari beszállító ma már a Samsung leányvállalata.
  3. Flowserve Hungary Services Kft.: 2,3 milliárd forint árbevétel, 11,7 milliárdos adózott eredmény. Amerikai logisztikai multi.
  4. Genpact Services Hungary Kft.: 1,3 milliárd árbevétel, 4,4 milliárd adózott adóbevétel. Amerikai outsourcing vállalat, a GE üzletei közül többet átvett.
  5. DIAGEO Üzletviteli Szolgáltatások Kft.: 102,5 milliárd bevétel, 271,3 milliárd adózott eredmény. Az Egyesült Királyságban székelő italgyártó és kereskedő cég.
  6. Eaton Enterprises (Hungary) Kft.: 1070,6 milliárd árbevétel, 1117 milliárd adózott eredmény.
  7. GE Hungary Kft.: 7493,1 milliárd árbevétel, 3680 milliárd adózott eredmény.

Több vállalat esetében feltehetően a transzferárazás és a nemzetközi adózási optimalizáció állhat ennek hátterében, aminek ezen cégek esetében Magyarország a nyertese lehet. Erről az összetett témáról korábban cikksorozatban számoltunk be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nagy transzferár-trükközés igazi tétjeTényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Az SSC-k szerepe az adózásban is ma már igazán jelentős: a 60 SSC-cég adta a társaságiadó-bevételek 3,9 százalékát a 12 milliárd forintnyi befizetett adóval. A személyi jövedelemadó és járulékbevételeknek pedig 2 százaléka származott ezen cégek munkavállalóitól 2019-ben.

A magyarországi vállalatok*nem pénzügyi cégek által megtermelt hozzáadott értékből egyre nagyobb szeletet tudtak ezek az SSC-k kihasítani (a vállalati hozzáadott érték módszertant lásd a csillagra kattintva*A vállalati eredménykimutatásból két mószerrel lehet a hozzáadott értéket kiszámolni:
1. módszer: az értékesítés nettó árbevételéből levonjuk az aktivált saját teljesítmények értékét és az anyagjellegű ráfordításokat
2. módszer: a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást és az adózás előtti eredményt adjuk össze
Az egy főre jutó értékeket az éves átlagos statisztikai létszámmal osztottuk el.
). A KSH adatai között egyelőre csak a 2018-as vállalati hozzáadott értékek érhetők el iparági bontásban, ekkor az általunk összegyűjtött SSC-k adták a vállalati GDP 2,5 százalékát. Ez a gyógyszeripar teljesítményével egyezik meg.

Az idehaza közel hat százalékos gazdasági visszaesést hozó koronavírus-járvány nem törte meg az SSC-szektor növekedését, így az ágazat akár a 3 százalékos GDP-arányt is elérheti. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy a százmilliárdos állami támogatásokkal és adókedvezményekkel segített hazai járműipar a vállalati GDP-nek 6,5 százalékát adta 2018-ban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok szellemi teljesítményét a járványban is jól lehet exportálniMinden tizedik fővárosban élő diplomás az üzleti szolgáltatóközpontok egyikében dolgozik, amelyek nagy mértékben exportálják a tudást.

Az SSC-k azonban ezt a hozzáadott értéket jóval kisebb árbevétel és alkalmazotti létszám mellett érik el: ahogy alábbi grafikonunkon is látható, más nemzetgazdasági ágakhoz képest kimagasló, hogy a bevétel felét teszi ki a hozzáadott érték. Ennek alapvető oka, hogy a bevétel szinte kizárólag az anyavállalatoktól érkezik, és a bérekre és az irodabérlésre fordítják leginkább.

Mindezek ellenére azért fontos ezeknek a cégeknek a szerepe, mert más szektorokban úgy is kisebb az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték, hogy a helyi beszállítóik teljesítménye is benne van ebben. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy például egy német multi hazai összeszerelő üzemében a bérekre és a beszállítókra kevesebbet költenek el helyben, Magyarországon, mint egy SSC-nél a munkavállalók bérére.

Ennek természetesen hátulütői is vannak: a multinacionális nagyvállalatok nem kötődnek annyira sem a hazai gazdasághoz, mint egy autóipari összeszerelőüzem. Csak a hazai munkavállalóik vannak, más gazdasági kapcsolatuk nincs. Ez elméletileg azt is jelenti, hogy odébb is állhatnak, de ez nem olyan egyszerű, hiszen ma már a nagyvállalati rendszerek és adminisztráció működtetése is csak több hónapos betanulás után, megfelelő előképzettséggel üzemeltethető. Ráadásul több globális vállalatnak 2-3 ezer fős irodái vannak Budapesten. Ennyi munkahelyet más országokba telepíteni több éves folyamat – nálunk is egy évtized volt legalább, amíg erre a szintre fejlődött ez a terület.

A cégek között óriási különbségek vannak: az alábbi ábrán azt szemléltettük, hogy mekkora a különbség az egy főre jutó hozzáadott érték és a bérek között. Az eredménykimutatásból kiolvasható átlagbérek alapján ezen a téren a legkisebb összeg bruttó 279 ezer forint volt 2019-ben, míg a legmagasabb bruttó 1,8 millió forint havonta.

A legkisebb hozzáadott értéket és béreket mutató cégek alapvetően call centereket működtetnek. Ezek előtt nagy jövő nem áll, hiszen a munka nagy részét át fogja venni az automatizáció. A nagyvállalatoknál az élő emberrel történő kommunikáció néhány éven belül borítékolhatóan csak a prémium ügyfelek számára elérhető extra szolgáltatás lesz.

A nagyobb hozzáadott értéket azok a cégek termelik, amelyek globális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak Budapestről: ilyen az MSCI, a Morgan Stanley és a BlackRock*fióktelepként róluk nincsenek béradatok mellett a Citi is. 

Érdemes még a Fordot és a Nissant kiemelni: ennek a két cégnek 286 milliárd forint volt 2019-ben az árbevétele, ez pedig túlnyomórészt a térség más országaiból érkezett. Igaz, ennek nagy részét aztán tovább is utalták az anyavállalatnak, de közel 600 főt foglalkoztatnak, 6,8 milliárd forintot fizettek ki bérekre, továbbá 668 millió forint adót.

Örvendetes tehát, hogy egyre több nagyobb hozzáadott értéket hazánkba telepítő cég van. Érdemes azonban azt is megnézni, hogy a nyugat-európai vállalati központokkal összehasonlítva hogyan állunk. Az amerikai ExxonMobilnak két nagy európai irodája van: a brüsszeli és a budapesti – előbbiben a 2019-es beszámoló szerint 2263-an, Magyarországon 1754-en dolgoztak.

A két irodának mégis nagyságrendileg eltérő a hatása a két nemzetgazdaságra: a belga cég – módszertantól függően – 10-11-szer több hozzáadott értéket termel. A belga munkavállalók bérköltsége 6,3-szor volt magasabb: míg egy magyar munkavállaló éves bérköltsége 2019-ben 39 ezer euró volt, egy belgáé 193 ezer. A belga cég árbevétele 21 milliárd euró volt – feltehetően a teljes európai árbevételt itt aggregálják -, a magyaré 135 millió euró.

Ez pedig jól mutatja azt az elképesztő nagyságrendű különbséget, ami egy regionális vállalati központ és egy SSC között van. A példa pedig azért érdekes, mert az ExxonMobil amerikai társaság, belga cége ugyanúgy egy leányvállalat, mint a magyar. A nemzeti vállalati központokkal összehasonlítva szintén csak töredékforrás jut hazánkba. A hazai tulajdonú nagyvállalatok ezért is kiemelten fontosak egy nemzetgazdaság számára.

A cikk elkészítéséhez az adatokat a Bisnode PartnerControl szolgáltatása biztosította.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország felzárkózásához 20-25 tőzsdén jegyzett magyar nagyvállalatra lenne szükségA McKinsey tanulmánya szerint a 2015 és 2019 közötti növekedési tempóval a magyar egy főre eső GDP 2030-ra utolérhetné az eurózóna jelenlegi szintjét. A G7 Podcast vendége Havas András.

Vállalat ssc szolgáltatóközpont üzlet üzleti szolgáltatóközpont Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán Stubnya Bence
2021. szeptember 17. 06:44 Vállalat

Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam

Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 14:13 Vállalat

Bedobja a törölközőt a gyártó, amelynek oltásából félmilliót vett volna Magyarország

Nem kezdi el a gyártást a Curevac, de nem száll ki teljesen a piacból.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 13. 13:42 Vállalat

Milliárdokat bukott egyetlen félidő alatt a Fradi

Az Európa Liga menetrendje és a jegyárak ismeretében már elég jól megbecsülhető, mennyi bevételtől esett el az FTC azzal, hogy a BL helyett az EL-ben indul.

Fontos

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám.

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.