Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. december 15. 06:24 Vállalat

A magyarok szellemi teljesítményét a járványban is jól lehet exportálni

A koronavírus járvány miatti gazdaági visszaesés Európa minden országát érintette, ahogy szinte minden iparágat is. Magyarországon talán a leginkább a hazai autóipar rezdüléseit figyeljük, mivel ez leginkább a német autóipar teljesítményétől függ. Pedig van egy harmadannyi embert foglalkoztató, de még inkább exportra termelő, és még a járvány alatt is növekvő iparágunk is.

Az üzleti szolgáltatóközpontokról, avagy ssc-k és bsc-k*shared service centerek és business support centerek, azaz olyan központok, amelyektől a vállalatok szolgáltatásként vehetik igénybe az olyan, általában belső feladatokat, mint a pénzügy, a számvitel vagy éppen az informatika.-kről van szó, amelyek általában nemzetközi nagyvállalatok számára nyújtanak üzleti háttér-szolgáltatásokat Magyarországról. Az iparágban összesen 56 ezren dolgoznak itthon a Magyar Outsourcing Szövetség és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2019-es felmérése szerint. Ez még a járműipar 176 ezres létszámához képest is jelentős szám.

Ezek a cégek azonban nem gyárakat üzemeltetnek, az irodákban nincsen ipari értelemben vett termelés, ezért nem is olyan látványosak. Alapvetően könyvelést, pénzügyi elemzést, informatikai szolgáltatásokat, ügyfélszolgálatokat, projektmenedzsmenetet, hr-ügyintézést végeznek, főként Budapestről, de már egyre több vidéki városból, különösen Debrecenből, Szegedről vagy éppen Székesfehérvárról.

A fővárosban a szektornak kiemelt szerepe van a munkaerőpiacon: a 850 ezer budapesti állás közül 48 ezer ilyen van, ami az jelenti, hogy a munkahelyek 6 százalékát adják. Ezekben a központokban szinte kizárólag diplomások dolgoznak, és mivel 2019-ben 420 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozott Budapesten, ez azt is jelenti, hogy

a fővárosban dolgozó diplomások közül minden tizedik egy üzleti szolgáltatóközpont alkalmazottja.

Ezek a munkahelyek a magasan képzett munkaerő számára kimondottan fontosak, de nem csak nekik. A fővárosiak fogyasztásából élők számára is jelentős ez a szektor, hiszen a 2019-es fővárosi bruttó 490 ezres fizetésnél ezek a dolgozók jóval többet kerestek. 

Mára a külkereskedelemben is jelentős az üzleti szolgáltatóközpontok szerepe: a teljes, az árukat és szolgáltatásokat tartalmazó kivitel 8,2 százalékát az üzleti szolgáltatások adják. A Bisnode PartnerControl cégadatbázisa alapján 

az általunk beazonosított 76 bsc 2019-ben a teljes magyar export 2,1 százalékát adta.

A járműipar ennél persze jóval nagyobb exportőr, hiszen a teljes kivitel 19 százalékát adja a 2019-es 8622 milliárd forintos eredménye. Csakhogy van egy jelentős különbség: a bsc-k 949 milliárd forintos exportjához érdemben nem kapcsolódik import, hiszen ők alapvetően a magyarországi munkavállalók szürkeállományának teljesítményét “értékesítik” a cégcsoporton belül. A bevétel szinte egészét a bérek és az irodabérlet költsége viszi el – az importot csak a ma már nem túl drága, a munkához szükséges informatikai eszközök, és a cégcsoporton belüli informatikai rendszerek használati díjai jelentik. Ezzel szemben például a gépiparban a kivitel négyötödét teszi ki az import értéke, azaz a külkereskedelmi egyenleg szempontjából az bsc-knek kiemelt szerepük van.

Az idei első félévben az export-áruforgalom 5 százalékkal esett, a szolgáltatások kivitele viszont még jobban, 19 százalékkal csökkent 2019 hasonló időszakához viszonyítva. A szolgáltatások közel felét viszont már az üzleti szolgáltatások jelentik, és ennek mértéke csupán 4 százalékkal csökkent – adataink szerint a bsc-k adhatják ennek a negyedét.

Jóval komorabb a kép, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a forint jelentősen gyengült, vagyis euróban kifejezve még inkább elértéktelenedtek a magyar exportbevételek. Mivel a szolgáltatásexport negyedét adták a bsc-k tavaly, felehetően ez az arány idén még tovább is nőtt, hiszen a válságnak nem sok hatása volt a működésükre.

A bsc-k ugyan külföldről kapják a bevételüket, de sokszor a forintköltségeket dollárra vagy euróra váltják, és rákönyvelik az adott tevékenységre, projektre, így az árfolyam-változásnak nincs hatása a forintban számolt bevételekre. A koronavírus járványnak ráadásul nem volt igazán érzékelhető hatása a szektorra: itt eleve adottság volt a heti 1-2 nap otthoni munka, a legtöbb cégnél pedig március óta szinte mindenki otthonról dolgozik.

Ezekben a központokban eleve a világszerte elhelyezkedő kollégákkal dolgoznak együtt a magyar munkavállalók, így a személyes jelenlét hiánya sokkal kevésbé okoz problémát, mint egy gyártóvállalatnál. Ez azonban nem minden bsc-központban volt így: a főként informatikai háttér-támogatást és ügyfélszolgálatokat működtető indiai központokban nagyon komoly fennakadások voltak.

Míg ugyanis nálunk nem okoz gondot a munkavállalóknak az otthoni munka, a szegényebb ázsiai országokban, ahol több generációs családok élnek kis helyre összezárva, elég nehéz koncentráltan munkát végezni, de még a megfelelő internetkapcsolat is sok esetben hiányzik.

Mindez abba az irányba hathatna, hogy több folyamatról fogják azt gondolni, hogy érdemes Európában tartani, és ennek Magyarország a nyertese lehet. Csakhogy eközben a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban is igen jelentős bértámogatásokat kaptak a nagyvállalatok, vagy direkt állami segítséget, aminek a direkt vagy burkolt elvárása a munkahelyek anyaországokban tartása volt. Ez pedig az egyre inkább összetett munkák átvételét nehezítheti meg.

Az bsc-k a Bisnode PartnerControl adatai alapján az év eleji 47,7 ezer fős alkalmazotti létszámukat júniusig töretlenül 48,5 ezerre növelték, azt követően pedig szeptemberig stagnált a foglalkoztatottak száma.

Az bsc-k fejlődését tehát még a koronavírus sem tudta megtörni, azon kevés szektorok egyike ez, amely a járvány alatt is érdemben növelte a foglalkoztatottságot.

Kelliár Zsolt, az SSC Heros álláskeresési portált üzemeltető Talentuno Technologies Zrt. ügyvezetője azt mondta nekünk, hogy a cégek toborzásában ugyan volt egy kisebb szünet a járvány tavaszi hullámát követően, ősszel azonban a korábbi szintnek megfelelően indult újra a toborzás. Mivel a munkahelyek betöltésének átlagos ideje közel 3 hónap, így feltehetően jövőre még inkább nőhet a foglalkoztatási szint.

Az egyik nagy központot működtető Citi-nél azt mondják, hogy 2020 első felében majdnem 50 százalékkal volt magasabb az újonnan felvett munkatársaik száma a 2019-es év azonos időszakához képest. Mindezt úgy sikerült megoldani, hogy év közben a teljes toborzási és felvételi folyamatukat online felületre költöztették.

Az alábbi grafikonon a legnagyobb munkáltatók foglalkoztatási változásait mutatjuk be. A legnagyobb visszaesés az IT Services Kft.-nél volt, amely július 1-jétől Deutsche Telekom Systems Solutions Hungary Kft. néven működik. A cégnél augusztusról szeptemberre 4963-ról 2695 főre csökkent a foglalkoztatotti létszám. Ennyi embert feltehetően nem bocsájtottak el egyetlen hónap alatt, a cégnek van egy másik jogutódja is, a Deutsche Telekom IT & Telecommunications Hungary Kft. – hozzájuk 2332 munkavállaló kerülhetett át (bár ezt a sajtóközlemény nem említette).

Ahogy látható, csak kevés cégnél volt csökkenés az elmúlt években: 2014 óta negyedével nőtt a foglalkoztatottak száma, 18 cégnél volt csökkenés, 48-nál növekedés, és 10 új vállalkozás jelent meg ebben az időszakban.

A legnagyobb csökkenést a GE mutatta, ám ennek tevékenysége csak egy részben bsc. A vállalat még egy külön társasági adó-kedvezmény törvényt is kapott, a munkavállalók közül azonban 821-et átvett a Genpact nevű indiai vállalat – igaz, az üzletág átadásakor még 900 főről kommunikáltak. A GE 2018-as 3412 fős létszáma pedig 2019-re a Genpacttel együtt is 2329-re csökkent.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNekünk 500 milliárdot hozott, egy világcéget kis híján bedöntött az évtized legrosszabb üzleteAmikor a GE megvette az Alstom energetikai üzletágát, több mint 500 milliárd forint adót fizetett Magyarországon. Ez a részleg most a cég válsággóca.

Nem egyedi az GE esete: a koronavírus járvány, illetve több esetben vállalati átszervezések hatására a Magyarországon aktív globális vállalatok igen jelentős létszámleépítéseket jelentettek be idén. A legnagyobb hazai bsc-üzemeltetők szinte mindegyike érintett: a Telekom-csoport a 2018-as 10 ezer fős T-Systems leépítés után idén újabb 800 fős karcsúsítást jelentett be.

A másik német óriásvállalat, a Bosch is több ezer fős leépítéseket tervez, míg a Magyarország mellett globálisan is zsugorodó GE most éppen a repülési üzletágában küldi el minden negyedik munkavállalóját – ez 13 ezer fős leépítés. Más cégeknél bár jelentős a munkahelyek számának racionalizálása, ennek láthatóan nincsen jele a hazai munkavállalói létszámra. Az IBM például minden ötödik európai munkavállalóját elküldi , összesen 10 ezer főtől válik meg.

Az energiaszektorban a koronavírus járvány hatására visszaeső kereslet, illetve a fosszilis energiahordozók iránti kereslet csökkenése is közrejátszik a munkahelyek számának csökkentésében, és ez alapvetően a kitermelésben dolgozókat érinti. A hazánkban bsc-kkel jelenlévő Exxon 14 ezer állást szüntet meg a 75 ezerből, míg a hasonló profilú BP globálisan 10 ezer munkahelyet tervez megszüntetni a 70 ezres létszámából.

Éppen ezért számít jelentős eredménynek a hazai létszámbővülés, a jövő azonban jóval bizonytalanabb. Egyrészt egyre több üzleti háttérfolyamatot automatizálnak, és ehhez kevesebb munkaerő is elég lesz. Az ügyfélszolgálatokon sokkal kevesebb telefonos munkatársra lesz szükség, hiszen a jövőben az élő emberi kapcsolat már valószínűleg prémium szolgáltatás lesz. A chatbotok vagy beszédfelismerő automaták elterjedése várható – emiatt pedig az idegennyelv-tudásra is sokkal kevésbé lesz szükség. Másrészt viszont az automatizálási projektek megtervezése és utána ezek működtetése nagyobb tudásigényű, jobban fizetett munák.

A pénzügyi folyamatok már ma is igen magas fokon automatizáltak, ráadásul a legtöbb nagyvállalatnál a pénzügyi háttér-folyamatokkal foglalkozó munkavállalókat kontinensenként egy-két helyszínre összpontosítják. Ezen a területen is kevesebb adatrögzítői feladatra lesz szükség, az automatizált rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére viszont – az előbbieknél jóval jobban fizetett – szakemberek kellenek majd. 

A hazai bsc szektor átalakulását talán a pénzügyi cégek jelentős növekedése is szemlélteti: a BlackRock, a Citi, a Morgan Stanley és az MSCI olyan vállalkozások, amelyek egyre inkább a pénzügyi szolgáltatásaik és projektjeik magas hozzáadott értékű részeit is Magyarországra hozzák. 

A BlackRock 16 ezres globális létszámából 444-en, az MSCI 4400-as állományából 441-en, a Morgan Stanley 60 ezres létszámából 1712-en, a Citi 204 ezer fős létszámából pedig 2469-en dolgoznak Budapesten. Ezek a cégek tehát úgy hoztak létre 5 ezer állást a magyar pénzügyi szektorban, hogy érdemi itteni tevékenységük nincs, és ez a szám jelentős, hiszen a magyar pénzintézetek összesen 40 ezer főt foglalkoztatnak.

A Citi-nél azt mondják, az elsők között, 2005-ben hozták létre a szolgáltatóközpontot, de “az elmúlt 15 évben a Citi Solutions Center Budapest jóval túlnőtt az eredeti, konvencionális szerepén, tehát azon, hogy alapvető funkciókat lásson el és költséget takarítson meg a működésével.”

A Citinél ugrásszerűen megnőtt az egyre komplexebb, magasabb hozzáadott értéket létrehozó feladatoknak a száma.

Hosszabb távon valószínűleg azok a bsc-k maradnak Magyarországon, amelyek összetettebb feladatokat tudnak ellátni, és integrálódni tudnak a nemzetközi nagyvállalatok szervezetébe.

Vállalat bsc deutsche telekom itsh ssc üzleti szolgáltatóközpont Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Kalotay Kálmán
2022. június 24. 16:18 Vállalat, Világ

Túlélik-e a háborút a magyar cégek Oroszországban?

A kölcsönös közvetlen beruházások aránya alacsony, a gazdasági szankciók azonban egyes cégeknek igencsak fájhatnak.

Stubnya Bence
2022. június 23. 13:29 Vállalat

Egy átlagos irodista karrierje során legalább egy évet pazarol arra, hogy feleslegesen vesződik valamivel

Az irodában elvesztegetett idő egy része hatékonyabb technológiában, egy másik része viszont jobb munkaszervezéssel lehetne orvosolható.

Hajdu Miklós
2022. június 23. 10:11 Vállalat

A rugalmas helyett a biztos munkahelyet keresik a dolgozók a romló gazdasági kilátások miatt

A válságtól való félelem az irodákba is visszaterelheti a dolgozókat.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 12:47 Világ

Lenne egy jó módszer arra, hogy azonnal lássuk, mekkora az infláció

Egy német tanulmány megerősíti, hogy hasznos lenne rögtön a boltok kasszáinál mérni az árakat és az egyes termékek eladási volumenét is.

Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

Soha véget nem érő sziszifuszi munka folyik, amelyet az ipar nem támogat.

Stubnya Bence
2022. június 23. 16:22 Adat

A gyermektelen magyar minimálbéresek fizetését terheli a legmagasabb adó az egész régióban

Viszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.