Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. december 15. 06:24 Vállalat

A magyarok szellemi teljesítményét a járványban is jól lehet exportálni

A koronavírus járvány miatti gazdaági visszaesés Európa minden országát érintette, ahogy szinte minden iparágat is. Magyarországon talán a leginkább a hazai autóipar rezdüléseit figyeljük, mivel ez leginkább a német autóipar teljesítményétől függ. Pedig van egy harmadannyi embert foglalkoztató, de még inkább exportra termelő, és még a járvány alatt is növekvő iparágunk is.

Az üzleti szolgáltatóközpontokról, avagy ssc-k és bsc-k*shared service centerek és business support centerek, azaz olyan központok, amelyektől a vállalatok szolgáltatásként vehetik igénybe az olyan, általában belső feladatokat, mint a pénzügy, a számvitel vagy éppen az informatika.-kről van szó, amelyek általában nemzetközi nagyvállalatok számára nyújtanak üzleti háttér-szolgáltatásokat Magyarországról. Az iparágban összesen 56 ezren dolgoznak itthon a Magyar Outsourcing Szövetség és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2019-es felmérése szerint. Ez még a járműipar 176 ezres létszámához képest is jelentős szám.

Ezek a cégek azonban nem gyárakat üzemeltetnek, az irodákban nincsen ipari értelemben vett termelés, ezért nem is olyan látványosak. Alapvetően könyvelést, pénzügyi elemzést, informatikai szolgáltatásokat, ügyfélszolgálatokat, projektmenedzsmenetet, hr-ügyintézést végeznek, főként Budapestről, de már egyre több vidéki városból, különösen Debrecenből, Szegedről vagy éppen Székesfehérvárról.

A fővárosban a szektornak kiemelt szerepe van a munkaerőpiacon: a 850 ezer budapesti állás közül 48 ezer ilyen van, ami az jelenti, hogy a munkahelyek 6 százalékát adják. Ezekben a központokban szinte kizárólag diplomások dolgoznak, és mivel 2019-ben 420 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozott Budapesten, ez azt is jelenti, hogy

a fővárosban dolgozó diplomások közül minden tizedik egy üzleti szolgáltatóközpont alkalmazottja.

Ezek a munkahelyek a magasan képzett munkaerő számára kimondottan fontosak, de nem csak nekik. A fővárosiak fogyasztásából élők számára is jelentős ez a szektor, hiszen a 2019-es fővárosi bruttó 490 ezres fizetésnél ezek a dolgozók jóval többet kerestek. 

Mára a külkereskedelemben is jelentős az üzleti szolgáltatóközpontok szerepe: a teljes, az árukat és szolgáltatásokat tartalmazó kivitel 8,2 százalékát az üzleti szolgáltatások adják. A Bisnode PartnerControl cégadatbázisa alapján 

az általunk beazonosított 76 bsc 2019-ben a teljes magyar export 2,1 százalékát adta.

A járműipar ennél persze jóval nagyobb exportőr, hiszen a teljes kivitel 19 százalékát adja a 2019-es 8622 milliárd forintos eredménye. Csakhogy van egy jelentős különbség: a bsc-k 949 milliárd forintos exportjához érdemben nem kapcsolódik import, hiszen ők alapvetően a magyarországi munkavállalók szürkeállományának teljesítményét “értékesítik” a cégcsoporton belül. A bevétel szinte egészét a bérek és az irodabérlet költsége viszi el – az importot csak a ma már nem túl drága, a munkához szükséges informatikai eszközök, és a cégcsoporton belüli informatikai rendszerek használati díjai jelentik. Ezzel szemben például a gépiparban a kivitel négyötödét teszi ki az import értéke, azaz a külkereskedelmi egyenleg szempontjából az bsc-knek kiemelt szerepük van.

Az idei első félévben az export-áruforgalom 5 százalékkal esett, a szolgáltatások kivitele viszont még jobban, 19 százalékkal csökkent 2019 hasonló időszakához viszonyítva. A szolgáltatások közel felét viszont már az üzleti szolgáltatások jelentik, és ennek mértéke csupán 4 százalékkal csökkent – adataink szerint a bsc-k adhatják ennek a negyedét.

Jóval komorabb a kép, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a forint jelentősen gyengült, vagyis euróban kifejezve még inkább elértéktelenedtek a magyar exportbevételek. Mivel a szolgáltatásexport negyedét adták a bsc-k tavaly, felehetően ez az arány idén még tovább is nőtt, hiszen a válságnak nem sok hatása volt a működésükre.

A bsc-k ugyan külföldről kapják a bevételüket, de sokszor a forintköltségeket dollárra vagy euróra váltják, és rákönyvelik az adott tevékenységre, projektre, így az árfolyam-változásnak nincs hatása a forintban számolt bevételekre. A koronavírus járványnak ráadásul nem volt igazán érzékelhető hatása a szektorra: itt eleve adottság volt a heti 1-2 nap otthoni munka, a legtöbb cégnél pedig március óta szinte mindenki otthonról dolgozik.

Ezekben a központokban eleve a világszerte elhelyezkedő kollégákkal dolgoznak együtt a magyar munkavállalók, így a személyes jelenlét hiánya sokkal kevésbé okoz problémát, mint egy gyártóvállalatnál. Ez azonban nem minden bsc-központban volt így: a főként informatikai háttér-támogatást és ügyfélszolgálatokat működtető indiai központokban nagyon komoly fennakadások voltak.

Míg ugyanis nálunk nem okoz gondot a munkavállalóknak az otthoni munka, a szegényebb ázsiai országokban, ahol több generációs családok élnek kis helyre összezárva, elég nehéz koncentráltan munkát végezni, de még a megfelelő internetkapcsolat is sok esetben hiányzik.

Mindez abba az irányba hathatna, hogy több folyamatról fogják azt gondolni, hogy érdemes Európában tartani, és ennek Magyarország a nyertese lehet. Csakhogy eközben a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban is igen jelentős bértámogatásokat kaptak a nagyvállalatok, vagy direkt állami segítséget, aminek a direkt vagy burkolt elvárása a munkahelyek anyaországokban tartása volt. Ez pedig az egyre inkább összetett munkák átvételét nehezítheti meg.

Az bsc-k a Bisnode PartnerControl adatai alapján az év eleji 47,7 ezer fős alkalmazotti létszámukat júniusig töretlenül 48,5 ezerre növelték, azt követően pedig szeptemberig stagnált a foglalkoztatottak száma.

Az bsc-k fejlődését tehát még a koronavírus sem tudta megtörni, azon kevés szektorok egyike ez, amely a járvány alatt is érdemben növelte a foglalkoztatottságot.

Kelliár Zsolt, az SSC Heros álláskeresési portált üzemeltető Talentuno Technologies Zrt. ügyvezetője azt mondta nekünk, hogy a cégek toborzásában ugyan volt egy kisebb szünet a járvány tavaszi hullámát követően, ősszel azonban a korábbi szintnek megfelelően indult újra a toborzás. Mivel a munkahelyek betöltésének átlagos ideje közel 3 hónap, így feltehetően jövőre még inkább nőhet a foglalkoztatási szint.

Az egyik nagy központot működtető Citi-nél azt mondják, hogy 2020 első felében majdnem 50 százalékkal volt magasabb az újonnan felvett munkatársaik száma a 2019-es év azonos időszakához képest. Mindezt úgy sikerült megoldani, hogy év közben a teljes toborzási és felvételi folyamatukat online felületre költöztették.

Az alábbi grafikonon a legnagyobb munkáltatók foglalkoztatási változásait mutatjuk be. A legnagyobb visszaesés az IT Services Kft.-nél volt, amely július 1-jétől Deutsche Telekom Systems Solutions Hungary Kft. néven működik. A cégnél augusztusról szeptemberre 4963-ról 2695 főre csökkent a foglalkoztatotti létszám. Ennyi embert feltehetően nem bocsájtottak el egyetlen hónap alatt, a cégnek van egy másik jogutódja is, a Deutsche Telekom IT & Telecommunications Hungary Kft. – hozzájuk 2332 munkavállaló kerülhetett át (bár ezt a sajtóközlemény nem említette).

Ahogy látható, csak kevés cégnél volt csökkenés az elmúlt években: 2014 óta negyedével nőtt a foglalkoztatottak száma, 18 cégnél volt csökkenés, 48-nál növekedés, és 10 új vállalkozás jelent meg ebben az időszakban.

A legnagyobb csökkenést a GE mutatta, ám ennek tevékenysége csak egy részben bsc. A vállalat még egy külön társasági adó-kedvezmény törvényt is kapott, a munkavállalók közül azonban 821-et átvett a Genpact nevű indiai vállalat – igaz, az üzletág átadásakor még 900 főről kommunikáltak. A GE 2018-as 3412 fős létszáma pedig 2019-re a Genpacttel együtt is 2329-re csökkent.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNekünk 500 milliárdot hozott, egy világcéget kis híján bedöntött az évtized legrosszabb üzleteAmikor a GE megvette az Alstom energetikai üzletágát, több mint 500 milliárd forint adót fizetett Magyarországon. Ez a részleg most a cég válsággóca.

Nem egyedi az GE esete: a koronavírus járvány, illetve több esetben vállalati átszervezések hatására a Magyarországon aktív globális vállalatok igen jelentős létszámleépítéseket jelentettek be idén. A legnagyobb hazai bsc-üzemeltetők szinte mindegyike érintett: a Telekom-csoport a 2018-as 10 ezer fős T-Systems leépítés után idén újabb 800 fős karcsúsítást jelentett be.

A másik német óriásvállalat, a Bosch is több ezer fős leépítéseket tervez, míg a Magyarország mellett globálisan is zsugorodó GE most éppen a repülési üzletágában küldi el minden negyedik munkavállalóját – ez 13 ezer fős leépítés. Más cégeknél bár jelentős a munkahelyek számának racionalizálása, ennek láthatóan nincsen jele a hazai munkavállalói létszámra. Az IBM például minden ötödik európai munkavállalóját elküldi , összesen 10 ezer főtől válik meg.

Az energiaszektorban a koronavírus járvány hatására visszaeső kereslet, illetve a fosszilis energiahordozók iránti kereslet csökkenése is közrejátszik a munkahelyek számának csökkentésében, és ez alapvetően a kitermelésben dolgozókat érinti. A hazánkban bsc-kkel jelenlévő Exxon 14 ezer állást szüntet meg a 75 ezerből, míg a hasonló profilú BP globálisan 10 ezer munkahelyet tervez megszüntetni a 70 ezres létszámából.

Éppen ezért számít jelentős eredménynek a hazai létszámbővülés, a jövő azonban jóval bizonytalanabb. Egyrészt egyre több üzleti háttérfolyamatot automatizálnak, és ehhez kevesebb munkaerő is elég lesz. Az ügyfélszolgálatokon sokkal kevesebb telefonos munkatársra lesz szükség, hiszen a jövőben az élő emberi kapcsolat már valószínűleg prémium szolgáltatás lesz. A chatbotok vagy beszédfelismerő automaták elterjedése várható – emiatt pedig az idegennyelv-tudásra is sokkal kevésbé lesz szükség. Másrészt viszont az automatizálási projektek megtervezése és utána ezek működtetése nagyobb tudásigényű, jobban fizetett munák.

A pénzügyi folyamatok már ma is igen magas fokon automatizáltak, ráadásul a legtöbb nagyvállalatnál a pénzügyi háttér-folyamatokkal foglalkozó munkavállalókat kontinensenként egy-két helyszínre összpontosítják. Ezen a területen is kevesebb adatrögzítői feladatra lesz szükség, az automatizált rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére viszont – az előbbieknél jóval jobban fizetett – szakemberek kellenek majd. 

A hazai bsc szektor átalakulását talán a pénzügyi cégek jelentős növekedése is szemlélteti: a BlackRock, a Citi, a Morgan Stanley és az MSCI olyan vállalkozások, amelyek egyre inkább a pénzügyi szolgáltatásaik és projektjeik magas hozzáadott értékű részeit is Magyarországra hozzák. 

A BlackRock 16 ezres globális létszámából 444-en, az MSCI 4400-as állományából 441-en, a Morgan Stanley 60 ezres létszámából 1712-en, a Citi 204 ezer fős létszámából pedig 2469-en dolgoznak Budapesten. Ezek a cégek tehát úgy hoztak létre 5 ezer állást a magyar pénzügyi szektorban, hogy érdemi itteni tevékenységük nincs, és ez a szám jelentős, hiszen a magyar pénzintézetek összesen 40 ezer főt foglalkoztatnak.

A Citi-nél azt mondják, az elsők között, 2005-ben hozták létre a szolgáltatóközpontot, de “az elmúlt 15 évben a Citi Solutions Center Budapest jóval túlnőtt az eredeti, konvencionális szerepén, tehát azon, hogy alapvető funkciókat lásson el és költséget takarítson meg a működésével.”

A Citinél ugrásszerűen megnőtt az egyre komplexebb, magasabb hozzáadott értéket létrehozó feladatoknak a száma.

Hosszabb távon valószínűleg azok a bsc-k maradnak Magyarországon, amelyek összetettebb feladatokat tudnak ellátni, és integrálódni tudnak a nemzetközi nagyvállalatok szervezetébe.

Vállalat bsc deutsche telekom itsh ssc üzleti szolgáltatóközpont Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Avatar
2021. január 19. 18:02 Vállalat

Az új kötelezetti rendszerrel felértékelődik az energiamegtakarítás – de ki issza meg ennek a levét?

Magyarországnak teljesítenie kell az uniós energiamegtakarítási célokat, az ezt célzó új szabályozás azonban felvet néhány problémát.

Váczi István
2021. január 19. 10:27 Vállalat

Erős nyárra készülnek az európai légitársaságok, de nem biztos, hogy igazuk lesz

Az Easyjet és az Eurowings is optimista, de fel kell gyorsulnia az oltások beadásának, hogy valóra váljanak a tervek.

Jandó Zoltán
2021. január 18. 15:31 Vállalat

Mészáros Lőrinc hiába látszik tulajdonosnak, hivatalosan csak főtámogató Eszéken

Az eszéki futball sikereiről és terveiről nyilatkozott egy horvát sportlapnak Mészáros Lőrinc, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.