Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. augusztus 24. 18:03 Vállalat

Az ólban alvó építőmunkások esete kirívó, de egyre feketedik a hazai foglalkoztatás

Magyarországi viszonylatban megdöbbentő azoknak a tinédzsereknek a sajtóban a napokban megjelent esete, akik egy állatoknak kialakított melléképületben elszállásolva dolgoztak napi 10-12 órákat vidéki és fővárosi építkezéseken munkaszerződés és pihenőidő nélkül, jóval átlag alatti bérért, de egyáltalán nem meglepő, hogy ilyesmi pont az építőiparban fordul elő.

Mindez a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság adatai alapján is jól látszik, azonban mielőtt ezekre az adatokra térnénk, dióhéjban azért foglaljuk össze a Pest megyei Ócsán elszállásolt fiatalok esetét. A rendőrség keddi közleménye szerint az eset úgy derült ki, hogy egy 15 éves tiszavasvári fiú júliusban otthagyta az ócsai szálláshelyet, és az ő szülei értesítették a rendőrséget arról, hogy mi folyt a szállásnak nevezett ólban, ahol egyszerre 10-15 gyerek aludt összezsúfolva.

A rendőrség arról tájékoztatott, hogy egy 58 éves építési vállalkozó és a brigádvezetőnek kinevezett 23 éves társa utaztatta az ország keleti megyéiből verbuvált 18, néha akár 15 év alatti gyerekeket. A két férfit emberkereskedelem és kényszermunka bűntettével gyanúsították meg.

Az eset kirívónak számít, ugyanakkor ebből a konkrét történetből egyet hátralépve egy érdekes trendet, vagyis inkább annak hiányát lehet kiolvasni. Habár ugyanis a 2010-es években a hétköznapi szintű – tehát nem a kormányzati döntésekhez kapcsolható – korrupció és a feketézés a társadalom és a gazdaság egyre több szférájában szorult vissza (például áfacsalás, színesfémtolvajlás, rendőrségi vesztegetések visszaszorulása, állami ügyintézés átláthatóságának javulása), a magyarországi foglalkoztatásban – és különösen az építőiparban – továbbra is széles körben elterjedt a feketézés, és ebben hosszabb időtávon nézve még romlás is látszik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk2020-ra egyértelművé vált, hogy lophatósági válság van MagyarországonFenntartható-e hosszú távon olyan rendszer, amelyben a kisember egyre kevesebb kis kihágást úszhat meg, a legmagasabb szinten viszont minden gátlást eldobnak?

A Technológiai és Innovációs Minisztérium (TIM) Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának júniusi jelentése szerint 2022. első negyedévében az építőiparban dolgozók több mint negyede dolgozott feketén. Emellett az építőipar adta az összes ellenőrzésen beazonosított feketén foglalkoztatott munkavállaló 45 százalékát (846 fő).

Habár ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2021-hez képest az idei számokban látható valamekkora javulás (37 százalékhoz képest már csak 27 százalék), de az előző évek ugrálása alapján félő, hogy nem feltétlenül a gyakorlat szorult vissza ilyen mértékben, hanem a hatóság ellenőrzése volt kevésbé jobban célzott. 

Az ellenőrzések tanulságait összegző dokumentum szerint a feketefoglalkoztatás alatt a leggyakrabban a munkaviszony bejelentésének hiánya értendő, ami kötelező klasszikus munkaviszony és egyszerűsített foglalkoztatás esetén is. Emellett gyakori jogsértésnek számít még a munkaidő-nyilvántartás hiánya és a pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok is.

Ahogy az ábrán is látszik, a feketefoglalkoztatást nemcsak az építőiparban, hanem általánosságban a magyar gazdaságban sem igazán sikerült visszaszorítani, még az általános munkaerőhiány és a munkavállalók ezzel járó kedvezőbb alkupozíciója ellenére sem. Szintén érdekes iparági trend, hogy a vagyonvédelemben még soha nem volt olyan rossz a helyzet feketefoglalkoztatás terén, mint idén, illetve hogy úgy tűnik, hogy a járvány hatására beindult valamilyen szintű fehéredés a vendéglátásban (erről ebben a cikkben írtunk részletesebben).

A feketefoglalkoztatás aránya 2011 és 2022 között csaknem megduplázódott, idén az ellenőrzött munkavállalók között tízből egy feketén dolgozott.

Egy nagyon leegyszerűsítő becsléssel, az ellenőrzési arányt a foglalkoztatottsággal felszorozva mindez azt jelenti, hogy a 2022 első negyedévében foglalkoztatottnak számító 4 millió 674 ezer emberből körülbelül 600 ezren dolgoztak az országban feketén. Az építőiparban hasonló becslés alapján valamivel több mint 100 ezer feketefoglalkoztatott volt.

Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott »jól bevált« gyakorlatán, tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is

– tér ki erre az érdekes összefüggésre a dokumentum.

A jelentésből az is kiderült, hogy az idei jelentősebb minimálbér-emelés érvényesítését fokozottan ellenőrizte a hatóság, de ezzel kapcsolatos jogsértéseket szinte alig talált.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtből két ember feketén dolgozik az építkezésekenÖt nagyobb ágazatban több mint háromszázezer ember dolgozhat feketén Magyarországon. Miközben nő a feketemunka aránya, a felügyelet egyre kevesebb ellenőrzést tart.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat építőipar feketefoglalkoztatás feketegazdaság foglalkoztatás munka tim Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. június 12. 19:09 Vállalat, Világ

Milliókkal drágulhatnak a kínai autók Magyarországon az új vámok miatt

Csorbulhat a kínai elektromos autók árelőnye az európai modellekhez képest, de teljesen nem fog eltűnni.

Jandó Zoltán
2024. június 10. 16:05 Vállalat

Hatmilliárdos kedvezménnyel szabadulna az állam a nyakán maradt Dunaferr-leánycégtől

Miközben a dunaújvárosi acélmű új tulajdonosa bejelentette kokszoló kemencéinek leállítását, az állam másodszor is nekifutott egy nyakán maradt kereskedőcég eladásának.

Hajdu Miklós
2024. június 7. 13:27 Közélet, Vállalat

Megtartja magának az állam Ferihegyet, vagy beszáll oda is a NER?

Teljesült a kormány évek óta hangoztatott célja, de a korábbi állami felvásárlások alapján nem lenne meglepő, ha tulajdonostársként baráti üzletemberek is megjelennének.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?