Magyarországi viszonylatban megdöbbentő azoknak a tinédzsereknek a sajtóban a napokban megjelent esete, akik egy állatoknak kialakított melléképületben elszállásolva dolgoztak napi 10-12 órákat vidéki és fővárosi építkezéseken munkaszerződés és pihenőidő nélkül, jóval átlag alatti bérért, de egyáltalán nem meglepő, hogy ilyesmi pont az építőiparban fordul elő.
Mindez a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság adatai alapján is jól látszik, azonban mielőtt ezekre az adatokra térnénk, dióhéjban azért foglaljuk össze a Pest megyei Ócsán elszállásolt fiatalok esetét. A rendőrség keddi közleménye szerint az eset úgy derült ki, hogy egy 15 éves tiszavasvári fiú júliusban otthagyta az ócsai szálláshelyet, és az ő szülei értesítették a rendőrséget arról, hogy mi folyt a szállásnak nevezett ólban, ahol egyszerre 10-15 gyerek aludt összezsúfolva.
A rendőrség arról tájékoztatott, hogy egy 58 éves építési vállalkozó és a brigádvezetőnek kinevezett 23 éves társa utaztatta az ország keleti megyéiből verbuvált 18, néha akár 15 év alatti gyerekeket. A két férfit emberkereskedelem és kényszermunka bűntettével gyanúsították meg.
Az eset kirívónak számít, ugyanakkor ebből a konkrét történetből egyet hátralépve egy érdekes trendet, vagyis inkább annak hiányát lehet kiolvasni. Habár ugyanis a 2010-es években a hétköznapi szintű – tehát nem a kormányzati döntésekhez kapcsolható – korrupció és a feketézés a társadalom és a gazdaság egyre több szférájában szorult vissza (például áfacsalás, színesfémtolvajlás, rendőrségi vesztegetések visszaszorulása, állami ügyintézés átláthatóságának javulása), a magyarországi foglalkoztatásban – és különösen az építőiparban – továbbra is széles körben elterjedt a feketézés, és ebben hosszabb időtávon nézve még romlás is látszik.
A Technológiai és Innovációs Minisztérium (TIM) Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának júniusi jelentése szerint 2022. első negyedévében az építőiparban dolgozók több mint negyede dolgozott feketén. Emellett az építőipar adta az összes ellenőrzésen beazonosított feketén foglalkoztatott munkavállaló 45 százalékát (846 fő).
Habár ahogy az alábbi ábrán is látszik, 2021-hez képest az idei számokban látható valamekkora javulás (37 százalékhoz képest már csak 27 százalék), de az előző évek ugrálása alapján félő, hogy nem feltétlenül a gyakorlat szorult vissza ilyen mértékben, hanem a hatóság ellenőrzése volt kevésbé jobban célzott.
Az ellenőrzések tanulságait összegző dokumentum szerint a feketefoglalkoztatás alatt a leggyakrabban a munkaviszony bejelentésének hiánya értendő, ami kötelező klasszikus munkaviszony és egyszerűsített foglalkoztatás esetén is. Emellett gyakori jogsértésnek számít még a munkaidő-nyilvántartás hiánya és a pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok is.
Ahogy az ábrán is látszik, a feketefoglalkoztatást nemcsak az építőiparban, hanem általánosságban a magyar gazdaságban sem igazán sikerült visszaszorítani, még az általános munkaerőhiány és a munkavállalók ezzel járó kedvezőbb alkupozíciója ellenére sem. Szintén érdekes iparági trend, hogy a vagyonvédelemben még soha nem volt olyan rossz a helyzet feketefoglalkoztatás terén, mint idén, illetve hogy úgy tűnik, hogy a járvány hatására beindult valamilyen szintű fehéredés a vendéglátásban (erről ebben a cikkben írtunk részletesebben).
A feketefoglalkoztatás aránya 2011 és 2022 között csaknem megduplázódott, idén az ellenőrzött munkavállalók között tízből egy feketén dolgozott.
Egy nagyon leegyszerűsítő becsléssel, az ellenőrzési arányt a foglalkoztatottsággal felszorozva mindez azt jelenti, hogy a 2022 első negyedévében foglalkoztatottnak számító 4 millió 674 ezer emberből körülbelül 600 ezren dolgoztak az országban feketén. Az építőiparban hasonló becslés alapján valamivel több mint 100 ezer feketefoglalkoztatott volt.
Általános tapasztalat, hogy az elmúlt években a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése nem eredményezte a fekete foglalkoztatás jelentős változását, mivel számos munkáltató nem változtatott »jól bevált« gyakorlatán, tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is
– tér ki erre az érdekes összefüggésre a dokumentum.
A jelentésből az is kiderült, hogy az idei jelentősebb minimálbér-emelés érvényesítését fokozottan ellenőrizte a hatóság, de ezzel kapcsolatos jogsértéseket szinte alig talált.
Vállalat
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Fontos
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
