Az ENSZ és az EU útmutatót adott ki a szervkereskedelmi célú embercsempészet felderítésére, a világszervezet szerint a hatóságok alulbecslik ennek az elterjedtségét.
Négyből egy ember feketén dolgozik az építkezéseken, és a munkaügyi ellenőrzések adatai alapján országosan nagyjából hatszázezer feketén dolgozó alkalmazott lehet.
A közép-ázsiai országban drámai humanitárius krízis bontakozott ki, aminek következtében az északnyugati Herátban felpörgött az illegális szervkereskedelem.
A lakóházak generálkivitelezésekor nem sok lehetőség maradt a feketézésre.
Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.
Pár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.
Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.
Tanulmány készült az eltitkolt jövedelmek elfogadottságáról. Érdekes az összevetés Lengyelországgal.
Szürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.
Öt nagyobb ágazatban több mint háromszázezer ember dolgozhat feketén Magyarországon. Miközben nő a feketemunka aránya, a felügyelet egyre kevesebb ellenőrzést tart.