Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Érdekes kettősség alakult ki Magyarországon a 2010-es években: az évtized során megtapasztalhattuk a gazdaság és számos ügymenet gyors fehéredését a hétköznapokban, miközben mégis egyre több szó esik az országot romboló korrupcióról. A vállalkozók mára aligha tudják megkerülni a számlázást vagy a dolgozók bejelentését, és többük meglátása szerint a kormány és a hivatalok emberséges hozzáállással terelik őket a legalitás irányába. Ugyanakkor ha például közbeszerzésen indulnának, akkor tisztán piaci versenyre egyre kevésbé számíthatnak, ami nem csak a cégek, hanem az adófizetők számára is nagy károkat okoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA piaci versenyt is porig rombolja a korrupcióAhogy egyre korruptabbá váltak a közbeszerzések, úgy vált egyre koncentráltabbá a piac. Ez az egész ország növekedését rombolja.

A feketegazdaság és mindennapi visszaélések elleni törekvések sikeréről nem csak anekdoták szólnak, hanem több korrupcióval foglalkozó szervezet és szakértő is elismeri. A Transparency International a legutóbbi országjelentésében kitért a hétköznapi korrupciós ügyek visszaszorulására. Az elemzés szerint ritkábban fordul elő rendőrségi vesztegetés, tisztult az üzleti szektor működése az olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online pénztárgépek bevezetése, valamint a kormányablakok és -hivatalok rendszere javított az ügyintézési folyamatok átláthatóságán. Hasonló megállapításokat hallhattunk compliance-tanácsadással foglalkozó szervezetektől és szakértőktől is, elemzéseik szerint Magyországon az úgynevezett kis korrupció*Angol szakkifejezéssel petty corruption. visszaszorult. Mindez már az évtized közepén is érzékelhető volt, az adózási rendszer átalakításának, a bevételek eltitkolásának visszaszorításának és bizonyos munkaerőpiaci intézkedéseknek*Szja-csökkentés, közmunka, hátrányos helyzetű foglalkoztatási csoportokat segítő járulékkedvezmények. köszönhetően.

Arról azonban szó sincs, hogy a gazdaságfehéredés a 2010-es évek újdonsága lenne Magyarországon, ahogy arról sem, hogy egyedülálló folyamat lenne a régióban. Sőt, az IMF kutatóinak becslése szerint

2015-ig valójában a válság előtti szintre sikerült visszaszorítani a feketegazdaság jelentőségét.

 

 

A változások a közvéleményben is visszatükröződnek. Társadalomkutatási eredmények utalnak arra, hogy a korrupciós esetek viszonylag távol kerültek az átlagos életet élő állampolgároktól. A jelenséget ennek ellenére nagyon is aktuálisnak érzékelik. Például egy 2016-os felmérés szerint a magyar fiatalok alig negyede tapasztalt korrupciót a közvetlen környezetében,

viszont az országot, illetve a hazai politikai életet négyötödük korruptnak tartja.

Igaz, van egy olyan korrupciós helyzet, ami máig rendre visszatér a hétköznapok során, méghozzá a hálapénz kérdése az egészségügyben. Emberséges hozzáállást, jobb és gyorsabb ellátást gyakran csak paraszolvencia ellenében kaphatnak a betegek, amit egyébként sokszor már csak megszokásból is kifizetnek az egészségügyi dolgozóknak. Európai összehasonlításban mindenesetre még mindig különösen elterjedt az egészségügyi korrupció Magyarországon, amivel kapcsolatban élénk szakmai és politikai vita is zajlik.

A korrupció elterjedtségével kapcsolatos mérőszámok is azt jelzik, hogy hiába történtek pozitív változások a kisebb csalások és visszaélések területén, általában véve jelentősen romlott a helyzet. A visegrádi régióban a kétezres években még Magyarország fékezte meg a leghatékonyabban a korrupciót, 2016-ra azonban sereghajtó lett e tekintetben, és sajnos egyáltalán nem azért, mert hirtelen elhúzott volna mellette a többi ország.

 

Többnyire a témával foglalkozó szereplők meglátásai szintén arról árulkodnak, hogy az elmúlt néhány évben alaposan átalakult a korrupció Magyarországon: ugyan a kis korrupció visszaszorul, helyette elképesztő méreteket ölt a központosodott, az állammal szimbiózisban élő korrupció. Nem is érdemes úgy tekinteni a korrupcióra nálunk, mint ahogy a nyugati országokban szokás: a hivatalos jogi keretek magánérdektől történő áthágása mellett Magyarország (és a poszt-szocialista országok) esetében az állam kriminalizálódását is figyelembe kell venni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióbanAz európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.

A magyarországi politikai favoritizmussal kapcsolatban például a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), a CEU kutatócsoportja, a Transparency International és az Európai Unió is számtalan alkalommal mutatott be aggasztó adatokat a közelmúltban. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy bár ritkábban találkozni lefizethető rendőrökkel vagy az adófizetéssel trükköző vállalkozókkal – amire egyébként Orbán Viktor is szívesen hivatkozik, ha a visszaélésekkel kapcsolatos tendenciákról kérdezik –, a korrupciót még mindig az ország meghatározó problémájának tartják a magyarok, ahogy az sem, hogy a fogalomra a politika szó hallatán meglehetősen gyorsan asszociálnak.

Közélet áfacsalás csalás feketegazdaság korrupció Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. szeptember 25. 06:26 Közélet

Az új paksi Duna-híd 92 milliárdért nem csak drága, de nagyrészt szükségtelen is

Minden szám arra utal, hogy a brutálisan megdrágult építkezés nem racionális közlekedésfejlesztési megoldás, és még veszteséget is termel majd az országnak.

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 22. 12:48 Közélet

A járványra kijelölt kórházak várják az áramfejlesztőket a lélegeztetőgépekhez

Négy elsődleges ellátóhelyen is várnak aggregátorokat, amelyeknek az eredeti tervek szerint a második hullám kezdetére meg kellett volna érkezni.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. szeptember 24. 16:41 Vállalat

Mészáros Lőrinc válófélben lévő feleségének 150 milliárd forint cégvagyona lehet

A V-Híd Zrt-ben meglévő milliárdokat érő részesedésétől már megvált a felcsúti milliárdos felesége, de ez csak töredéke a cégvagyonának.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.