Érdekes kettősség alakult ki Magyarországon a 2010-es években: az évtized során megtapasztalhattuk a gazdaság és számos ügymenet gyors fehéredését a hétköznapokban, miközben mégis egyre több szó esik az országot romboló korrupcióról. A vállalkozók mára aligha tudják megkerülni a számlázást vagy a dolgozók bejelentését, és többük meglátása szerint a kormány és a hivatalok emberséges hozzáállással terelik őket a legalitás irányába. Ugyanakkor ha például közbeszerzésen indulnának, akkor tisztán piaci versenyre egyre kevésbé számíthatnak, ami nem csak a cégek, hanem az adófizetők számára is nagy károkat okoz.
A feketegazdaság és mindennapi visszaélések elleni törekvések sikeréről nem csak anekdoták szólnak, hanem több korrupcióval foglalkozó szervezet és szakértő is elismeri. A Transparency International a legutóbbi országjelentésében kitért a hétköznapi korrupciós ügyek visszaszorulására. Az elemzés szerint ritkábban fordul elő rendőrségi vesztegetés, tisztult az üzleti szektor működése az olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online pénztárgépek bevezetése, valamint a kormányablakok és -hivatalok rendszere javított az ügyintézési folyamatok átláthatóságán. Hasonló megállapításokat hallhattunk compliance-tanácsadással foglalkozó szervezetektől és szakértőktől is, elemzéseik szerint Magyországon az úgynevezett kis korrupció*Angol szakkifejezéssel petty corruption. visszaszorult. Mindez már az évtized közepén is érzékelhető volt, az adózási rendszer átalakításának, a bevételek eltitkolásának visszaszorításának és bizonyos munkaerőpiaci intézkedéseknek*Szja-csökkentés, közmunka, hátrányos helyzetű foglalkoztatási csoportokat segítő járulékkedvezmények. köszönhetően.
Arról azonban szó sincs, hogy a gazdaságfehéredés a 2010-es évek újdonsága lenne Magyarországon, ahogy arról sem, hogy egyedülálló folyamat lenne a régióban. Sőt, az IMF kutatóinak becslése szerint
2015-ig valójában a válság előtti szintre sikerült visszaszorítani a feketegazdaság jelentőségét.
A változások a közvéleményben is visszatükröződnek. Társadalomkutatási eredmények utalnak arra, hogy a korrupciós esetek viszonylag távol kerültek az átlagos életet élő állampolgároktól. A jelenséget ennek ellenére nagyon is aktuálisnak érzékelik. Például egy 2016-os felmérés szerint a magyar fiatalok alig negyede tapasztalt korrupciót a közvetlen környezetében,
viszont az országot, illetve a hazai politikai életet négyötödük korruptnak tartja.
Igaz, van egy olyan korrupciós helyzet, ami máig rendre visszatér a hétköznapok során, méghozzá a hálapénz kérdése az egészségügyben. Emberséges hozzáállást, jobb és gyorsabb ellátást gyakran csak paraszolvencia ellenében kaphatnak a betegek, amit egyébként sokszor már csak megszokásból is kifizetnek az egészségügyi dolgozóknak. Európai összehasonlításban mindenesetre még mindig különösen elterjedt az egészségügyi korrupció Magyarországon, amivel kapcsolatban élénk szakmai és politikai vita is zajlik.
A korrupció elterjedtségével kapcsolatos mérőszámok is azt jelzik, hogy hiába történtek pozitív változások a kisebb csalások és visszaélések területén, általában véve jelentősen romlott a helyzet. A visegrádi régióban a kétezres években még Magyarország fékezte meg a leghatékonyabban a korrupciót, 2016-ra azonban sereghajtó lett e tekintetben, és sajnos egyáltalán nem azért, mert hirtelen elhúzott volna mellette a többi ország.
Többnyire a témával foglalkozó szereplők meglátásai szintén arról árulkodnak, hogy az elmúlt néhány évben alaposan átalakult a korrupció Magyarországon: ugyan a kis korrupció visszaszorul, helyette elképesztő méreteket ölt a központosodott, az állammal szimbiózisban élő korrupció. Nem is érdemes úgy tekinteni a korrupcióra nálunk, mint ahogy a nyugati országokban szokás: a hivatalos jogi keretek magánérdektől történő áthágása mellett Magyarország (és a poszt-szocialista országok) esetében az állam kriminalizálódását is figyelembe kell venni.
A magyarországi politikai favoritizmussal kapcsolatban például a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), a CEU kutatócsoportja, a Transparency International és az Európai Unió is számtalan alkalommal mutatott be aggasztó adatokat a közelmúltban. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy bár ritkábban találkozni lefizethető rendőrökkel vagy az adófizetéssel trükköző vállalkozókkal – amire egyébként Orbán Viktor is szívesen hivatkozik, ha a visszaélésekkel kapcsolatos tendenciákról kérdezik –, a korrupciót még mindig az ország meghatározó problémájának tartják a magyarok, ahogy az sem, hogy a fogalomra a politika szó hallatán meglehetősen gyorsan asszociálnak.
Közélet
Költeni kéne rá, hogy ne főjenek meg a diákok az iskolákban
Káoszt hozott a szeptemberi hőség a magyar közoktatásban, de globálisan már évek óta sok idő esik ki a tanévből a globális felmelegedés miatt.
Hernádi különadó-kritikája tetszetős, de hamis és félrevezető
A Mol-vezér látszólag nekiment a kormánynak, de valójában azt a kormányzati narratívát támasztja alá, hogy a válság terheit nem a lakosságra hárítják.
Fejlesztésekre nem jut elég pénz a MÁV-nál, de kormányközeli cégeknél tízmilliárdokat költ
Fél éven belül két tízmilliárdos nagyságrendű szerződést is kötött a takarítócégként induló B+N Referencia Zrt.-vel a MÁV-csoport.
Fontos
A szép magyar alma elmehet külföldre, jöhet helyette az olcsóbb külföldi
Ha nem kapja össze magát az időjárás, akkor a szezon indultával legalábbis eléggé félő, hogy ez fog történni.
A szenvedő magyar iparnak is jó hír, hogy a németek visszahozzák az e-autók állami támogatását
Nagy Márton uniós szintű támogatást szeretne, de a németnek is örülhet, mert a német e-autó piac az uniós piac harmadát tette ki júliusban.
Hogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?
Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.
