Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Érdekes kettősség alakult ki Magyarországon a 2010-es években: az évtized során megtapasztalhattuk a gazdaság és számos ügymenet gyors fehéredését a hétköznapokban, miközben mégis egyre több szó esik az országot romboló korrupcióról. A vállalkozók mára aligha tudják megkerülni a számlázást vagy a dolgozók bejelentését, és többük meglátása szerint a kormány és a hivatalok emberséges hozzáállással terelik őket a legalitás irányába. Ugyanakkor ha például közbeszerzésen indulnának, akkor tisztán piaci versenyre egyre kevésbé számíthatnak, ami nem csak a cégek, hanem az adófizetők számára is nagy károkat okoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságotPár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA piaci versenyt is porig rombolja a korrupcióAhogy egyre korruptabbá váltak a közbeszerzések, úgy vált egyre koncentráltabbá a piac. Ez az egész ország növekedését rombolja.

A feketegazdaság és mindennapi visszaélések elleni törekvések sikeréről nem csak anekdoták szólnak, hanem több korrupcióval foglalkozó szervezet és szakértő is elismeri. A Transparency International a legutóbbi országjelentésében kitért a hétköznapi korrupciós ügyek visszaszorulására. Az elemzés szerint ritkábban fordul elő rendőrségi vesztegetés, tisztult az üzleti szektor működése az olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online pénztárgépek bevezetése, valamint a kormányablakok és -hivatalok rendszere javított az ügyintézési folyamatok átláthatóságán. Hasonló megállapításokat hallhattunk compliance-tanácsadással foglalkozó szervezetektől és szakértőktől is, elemzéseik szerint Magyországon az úgynevezett kis korrupció*Angol szakkifejezéssel petty corruption. visszaszorult. Mindez már az évtized közepén is érzékelhető volt, az adózási rendszer átalakításának, a bevételek eltitkolásának visszaszorításának és bizonyos munkaerőpiaci intézkedéseknek*Szja-csökkentés, közmunka, hátrányos helyzetű foglalkoztatási csoportokat segítő járulékkedvezmények. köszönhetően.

Arról azonban szó sincs, hogy a gazdaságfehéredés a 2010-es évek újdonsága lenne Magyarországon, ahogy arról sem, hogy egyedülálló folyamat lenne a régióban. Sőt, az IMF kutatóinak becslése szerint

2015-ig valójában a válság előtti szintre sikerült visszaszorítani a feketegazdaság jelentőségét.

 

 

A változások a közvéleményben is visszatükröződnek. Társadalomkutatási eredmények utalnak arra, hogy a korrupciós esetek viszonylag távol kerültek az átlagos életet élő állampolgároktól. A jelenséget ennek ellenére nagyon is aktuálisnak érzékelik. Például egy 2016-os felmérés szerint a magyar fiatalok alig negyede tapasztalt korrupciót a közvetlen környezetében,

viszont az országot, illetve a hazai politikai életet négyötödük korruptnak tartja.

Igaz, van egy olyan korrupciós helyzet, ami máig rendre visszatér a hétköznapok során, méghozzá a hálapénz kérdése az egészségügyben. Emberséges hozzáállást, jobb és gyorsabb ellátást gyakran csak paraszolvencia ellenében kaphatnak a betegek, amit egyébként sokszor már csak megszokásból is kifizetnek az egészségügyi dolgozóknak. Európai összehasonlításban mindenesetre még mindig különösen elterjedt az egészségügyi korrupció Magyarországon, amivel kapcsolatban élénk szakmai és politikai vita is zajlik.

A korrupció elterjedtségével kapcsolatos mérőszámok is azt jelzik, hogy hiába történtek pozitív változások a kisebb csalások és visszaélések területén, általában véve jelentősen romlott a helyzet. A visegrádi régióban a kétezres években még Magyarország fékezte meg a leghatékonyabban a korrupciót, 2016-ra azonban sereghajtó lett e tekintetben, és sajnos egyáltalán nem azért, mert hirtelen elhúzott volna mellette a többi ország.

 

Többnyire a témával foglalkozó szereplők meglátásai szintén arról árulkodnak, hogy az elmúlt néhány évben alaposan átalakult a korrupció Magyarországon: ugyan a kis korrupció visszaszorul, helyette elképesztő méreteket ölt a központosodott, az állammal szimbiózisban élő korrupció. Nem is érdemes úgy tekinteni a korrupcióra nálunk, mint ahogy a nyugati országokban szokás: a hivatalos jogi keretek magánérdektől történő áthágása mellett Magyarország (és a poszt-szocialista országok) esetében az állam kriminalizálódását is figyelembe kell venni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióbanAz európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.

A magyarországi politikai favoritizmussal kapcsolatban például a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), a CEU kutatócsoportja, a Transparency International és az Európai Unió is számtalan alkalommal mutatott be aggasztó adatokat a közelmúltban. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy bár ritkábban találkozni lefizethető rendőrökkel vagy az adófizetéssel trükköző vállalkozókkal – amire egyébként Orbán Viktor is szívesen hivatkozik, ha a visszaélésekkel kapcsolatos tendenciákról kérdezik –, a korrupciót még mindig az ország meghatározó problémájának tartják a magyarok, ahogy az sem, hogy a fogalomra a politika szó hallatán meglehetősen gyorsan asszociálnak.

Közélet áfacsalás csalás feketegazdaság korrupció Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2020. július 3. 12:38 Közélet, Világ

Elkezdték felvásárolni a választásokat az amerikai milliárdosok

37-szer annyit költöttek 2018-ban politikai adományokra, mint tíz évvel azelőtt. Eleinte a republikánusok jártak jobban, de 2018-ban már a demokraták kaptak többet.

Hajdu Miklós
2020. július 2. 17:09 Közélet

A minimálbér-emelés gyakran épp a legszegényebb dolgozókat hozza nehezebb helyzetbe

Recesszió idején felerősödhetnek az egyébként többnyire pozitívan fogadott minimálbér-emelések kedvezőtlen hatásai.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.

Bucsky Péter
2020. június 30. 06:51 Közélet

A fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorítás

Főleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.