Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. január 29. 16:02 Élet

A magyar falvakban és a 70 év felettiek körében meglepően elfogadott a feketegazdaság

A fiktív számlák készítését a magyarok 41 százaléka teljesen elfogadhatónak gondolja egy felmérés adatai szerint. Ami miatt igazán érdekes, hogy nemcsak magyarokkal, lengyelekkel is elvégeztették a felmérést. A legnagyobb különbség a hálapénz megítélésében van, ezt sokkal kevésbé tudják a lengyelek elfogadni, mint a magyarok.

A gazdaság nagyon jelentős része nem ismert a statisztikusok és az állam előtt, ezért is hívják rejtett gazdaságnak. Az illegális gazdaság azonban igen jelentős, a teljes GDP 10-30 százalékét adja az európai országokban. Kevés ilyen becslés érhető el, és ezek számítási módszerei sokszor eltérőek és nagyon eltérő eredményeket is hozhatnak. Egy pár éve megjelent tudományos cikk azonban elég sokrétű adatforrásokat használva – igaz, egy évtizeddel ezelőtti adatokból kiindulva – készített egy ranglistát az európai országokról. Magyarország ezen a középmezőnyben végzett, a számítás szerint a rejtett gazdaság a GDP 23,7 százalékát adta.

 

Mint a fenti térképen is látható, a lengyel és a magyar értékek nagyon közel állnak egymáshoz. Bence Gréta és Karcagi-Kováts Andrea, a Debreceni Egyetem munkatársai készítettek egy igazán érdekes felmérést a lengyel és magyar társadalom hozzáállásáról a rejtett gazdaságról. Ebbe bele tartozik a fekete és szürke foglalkoztatás, az adók elkerülése,  a hálapénz, a korrupció is. A tanulmány a Közép-Európai Közlemények 2018. évi 2. számában jelent meg, itt olvasható.

Nem könnyű kérdés eleve, hogy mi tartozik a rejtett gazdaság fogalomkörébe, a téma kutatói sem egységesek ebben a kérdésben. Ezért is érdekes, hogy az állampolgárok mit gondolnak erről, többek között erre is keresték a választ a tanulmány szerzői, amikor 803 lengyel és a 2053 magyar lakos töltötte ki a témával kapcsolatos kérdőívüket*Magyarországon 2014-ben, Lengyelországban 2016-ban történt a mintavétel..

Az az igazán érdekes ebben, hogy igen életszerű példákat vettek figyelembe, például barátoknak számlát gyűjteni, bejelentés nélkül kiadni ingatlant, borravalót nem bevallani az adóbevallásban, vagy éppen hálapénzt elfogadni. Ezekről mind tudjuk, hogy nem legálisak, de azt is, hogy igen elterjedtek Magyarországon.

Az alábbi grafikonon látható, hogy a magyarok körében sokkal inkább elfogadottak ezek a tevékenységek, mint a lengyeleknél. A kérdésekre 1-től 5-ig kellett pontot adni, az 1-es ha egyáltalán nem értenek vele egyet, 5-ös ha teljes mértékben. Nem csak az átlag pontszámokat (vonalak) érdemes megnézni, hanem a pontok eloszlását: a legtöbb esetben a válaszadók kb. negyede teljes mértékben elfogadottnak tartja az illegális jövedelemszerzést. A leginkább elfogadott a fiktív számlák gyártása adóelkerülési céllal (41 százalék adott 5-öst). A legkevésbé elfogadott a borravaló eltitkolása az adóbevallásban (11 százalék) – ez utóbbi esetében számíthat, hogy ez csak keveseket érint, így másoktól jobban elvárják az emberek a törvénykövető viselkedést, mint maguktól.

 

Különösen érdekes a lengyel és magyar válaszok eltérése a hálapénz kérdésében: ennek elfogadásával nálunk 26 százalék ért egyet teljesen, a lengyeleknél csak 14. Az átlag pontszám nálunk 3,2, náluk 2,8 pont lett. Összességében a magyarok 3,2 pontot adtak, míg a lengyelek 2,9-et, tehát érezhetően kevésbé fogadják el a fekete jövedelemszerzést. Hiába alacsonyabbak a lengyelek által adott pontszámok, az illegális jövedelemszerzési formák rangsora a két országban szinte teljesen megegyezik, ha az átlag pontszámokat nézzük.

 

A kutatók egy korrupciós- és a rejtett gazdaság attitűd indexet is összeállítottak, ebben több kérdésre adott válasz pontszámait összesítették, a 0 a legjobb érték, és 100 százalék a legrosszabb. Ebben a magyarok teljesítettek jobban 43,7 százalékkal, a lengyelek értéke 49,4 százalék lett. Ami igazán érdekes ebben az indexben, hogy a nem és a vallásosság csak 1-2 százaléknyi eltérést mutat. Aminek jelentősebb hatása van, az a jövedelem – akinek nem elegendő a jövedelme a havi kiadások fedezésére, nyitottabb az illegális forrásokra.

Az életkornak is van hatása az elfogadottságra: fiatalon, 18-29 év között a legmagasabb, majd folyamatosan csökken – a 70 év felettiek azonban fiatalosan elfogadóak a feketegazdasággal. A lakóhely szerint is nagy különbségek vannak, talán meglepő lehet, hogy a falvakban a leginkább elfogadott a feketegazdaság.

 

Az iskolai végzettségnél kimutatták, hogy minél magasabb, annál kisebb a feketegazdaság elfogadottsága. A nyolc általánost végzettek és a felsőfokú tanulmányaikat befejezők között elég nagy, 5 százalékpont a különbség.

Összességében a legjobb módszer a fekete gazdaság és a korrupció ellen az iskolázottság növelése és a szegénység csökkentése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtből két ember feketén dolgozik az építkezésekenÖt nagyobb ágazatban több mint háromszázezer ember dolgozhat feketén Magyarországon. Miközben nő a feketemunka aránya, a felügyelet egyre kevesebb ellenőrzést tart.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 új, túlárazott Puskás-stadiont építhettünk volna az utóbbi öt év be nem szedett áfájábólElkészült az Európai Bizottság az európai tagállamok 2015-ös áfahiányának elemzésével. Ebből kiderül, hogy egy év alatt 152 milliárd euró, jó negyvenötezer milliárd forint áfa csúszik ki az európai országok adóhivatalainak keze közül, és hogy Magyarország hiába javított nagyot, van még hova fejlődni.

Élet feketegazdaság hálapénz korrupció Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2019. április 22. 12:00 Élet

Egy újságíró kipróbálta, milyen egy hétig Google nélkül élni

A Guardian újságírója egy hétig önként lemondott azokról az online szolgáltatásokról, amelyeket a Google is nyújt. Végül ambivalens érzésekkel zárta a hetet.

Torontáli Zoltán
2019. április 21. 07:44 Élet, Vállalat

Nem akarnak beszélni a fiatalok, jobb, ha erre mindenki felkészül

Jelentős iparági változásokkal járhat, ha felnő egy generáció, amelyik már nem használja hanghívásra a mobilját.

Avatar
2019. április 18. 16:54 Élet

Vannak női szupersztárok, de messze még az esélyegyenlőség a művészetben

A 2015-ben eladott 100 legdrágább műalkotásból 99-et férfiak készítettek, de a helyzet így is sokat javult az utóbbi pár évtizedben.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. április 20. 07:58 Adat, Közélet

Kértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adott

Az volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

Kasnyik Márton
2019. április 19. 17:09 Világ

Trump szeretett volna bűncselekményeket elkövetni, de nem sikerült neki

Nagyon súlyos, amit Trumppal és az oroszokkal szemben megállapít a két éve várt Mueller-jelentés. Az elnök mégsem bukik bele.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.