Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. szeptember 29. 21:10 Közélet

15 új, túlárazott Puskás-stadiont építhettünk volna az utóbbi öt év be nem szedett áfájából

Elkészült az Európai Bizottság az európai tagállamok 2015-ös áfahiányának elemzésével. Ebből kiderül, hogy egy év alatt 152 milliárd euró, jó negyvenötezer milliárd forint áfa csúszik ki az európai országok adóhivatalainak keze közül, és hogy Magyarország hiába javított nagyot, van még hova fejlődni.

Ez az áfahiány – az áfaalap és a beszedett áfa különbsége – nem kizárólag áfacsalást jelent. Van, amikor elfogadható okból nem fizeti be az áfát egy cég, mert például csődbe ment. De azért ennél jóval fontosabb szerepet játszik ebben a különbségben az adóhivatal hatékonysága, feketegazdaság mérete. Viszont az áfacsalós trükkökkel visszaigényelt pénz nincs is benne.

A jelentésből kiderül, hogy a magyar állam öt év alatt 3229 milliárd forintról mondott le:  2011-től 2015-ig összesen ennyi volt az eltérés az elvileg beszedhető és a beszedett áfa között. (17,2 ezermilliárd lett volna az áfaalap, 14 ezermilliárd folyt be ezekben az években.) Ha az új Puskás-stadion kétszázmilliárd forint közpénzt fog felélni, akkor akár még 15-öt is építhettünk volna belőle.

 

Az utóbbi években jelentősen csökkent ez a különbség, ami egy valóban pozitív tendencia. 2012-ben még 723 milliárd forint hiányzott, ami az akkori áfaalap 22 százaléka volt, 2015-re ez 527 milliárdra, azaz az áfaalap 14 százalékára javult.

Vannak országok, ahol nagyságrendekkel rosszabb ez az arány, Romániában például a javulás ellenére 37 százalék a hiány, Görögországban és Szlovákiában is 30 százalék közelében van. Abszolút értékben a legnagyobb bevételről az olasz adóhatóság mond le, a magyar GDP harmadának megfelelő 35 milliárd eurónyi áfa marad ott befizetetlenül.

Az Európai Bizottság három pozitív intézkedést emelt ki Magyarország esetében, érdekes módon egyik sem az e-kassza rendszer vagy valamelyik új, kedvezményes áfakulcs volt. Az egyik EKÁER-rendszer, a másik az acél esetében bevezetett fordított adózás, a harmadik pedig az, hogy levitték a cégek áfabejelentéseiről szóló összesítő nyilatkozatokban az értékhatárt kétmillióról egymillióra.

Magyarországon 2012 eleje óta 27 százalék az áfakulcs, ami világrekord. Igaz, számos termék esetében kedvezményes, 5, illetve 18 százalékos kulcsok élnek (pdf), legyen szó disznóhúsról, tejtermékről és néhány további áruról vagy szolgáltatásról. Az Európai Bizottságnál egyébként úgy számolták, hogy a kedvezményekkel súlyozott áfakulcs Magyarországon 15,8 százalékos, ami alacsonyabb, mint a román (18 százalék) vagy a horvát (16 százalék) effektív kulcs. De azért így is rekordközeli.

Közélet áfa európai bizottság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. május 16. 12:17 Közélet

Tabuk fogságában a magyar gazdaságpolitika

A magyar konvergencia program azt a látszatot kelti, hogy már sikerült megteremteni a tartósan gyors növekedés gazdaságpolitikai előfeltételeit.

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.

Avatar
2019. május 14. 17:08 Közélet

Üzentünk Brüsszelnek: a lehetséges világok legjobbika jön

Az euró bevezetésével továbbra sem foglalkozik érdemben a kormány, és olyan gazdasági növekedéssel számol, amelyhez nagyon jól kell alakulniuk a külső feltételeknek.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. május 15. 16:46 Vállalat

Nem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóipar

Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.

Váczi István
2019. május 14. 06:54 Közélet

Az oktatásban káoszt hozott, ideje kipróbálni a közlekedésben

Pár éve még 24 Volán-vállalat volt, hamarosan csak egy marad. Közben meg kellene nyitni az ágazatot a magáncégek előtt, de ez valószínűleg csak minimális szinten történik meg.

Debreczeni Anna
2019. május 13. 17:34 Vállalat

Bécsből nézve jó ötletnek tűnik a kormány 750 milliárd forintos projektje

Kovács Imrét, Európa második számú vasúti árufuvarozó vállalatának igazgatósági tagját egyebek mellett arról kérdeztük, érdemes-e ennyi pénzt költeni a Budapest-Belgrád vasútvonalra.