Ahol a munkaügyi felügyelet vizsgálódni kezd, ott túlnyomó többségében találni fog szabálytalanságokat a magyar cégeknél, derült ki egy jelentésből, ami kedden jelent meg az NGM honlapján. Az ellenőrzött munkáltatók 71 százalékánál talált valami szabálytalanságot a minisztérium munkaügyi főfelügyelősége.
Kissé riasztó, hogy miközben a gazdaság több más területe fehéredik – ezt elsősorban az adóhivatal áfabevételei bizonyítják -, addig a feketefoglalkoztatásban egyértelműen romlik a helyzet.
A munkaügyi felügyelet összesen hatvanezer munkavállaló helyzetét ellenőrizte idén, és úgy találták, hogy 16 százalékukat, 9500 embert feketén foglalkoztattak. Tavaly ugyanekkor 11,6 százalék volt ez az arány, tehát egyetlen év alatt közel harmadával ugrott meg az illegalitásba kényszerülő dolgozók aránya, 2012-ben pedig még 5,5 százaléknál jártunk.
Ebből a szempontból tehát nemhogy fehéredik, hanem gyors tempóban feketedik a magyar gazdaság.
Ágazatonként jól látható, milyen kitartóan nő a bejelentés nélkül dolgozók aránya:
Az építőipar kiemelkedik innen, de látványosan nagy arányban dolgoztatnak feketén az őrzés-védés területén és a mezőgazdaságban, ahogy a kereskedelemben is. Bár a feldolgozóipar tisztábbnak számít, de 2012-höz képest itt is több mint a duplájára nőtt a feketemunka.
A biztonsági cégeknél a munkaügyi felügyelet úgy fogalmaz, hogy szándékos jogellenes magatartás jellemző ezen a piacon. Sok új cég alakul, sokszor fiktív címeken, gyakran két-három havonta cserélik az ügyvezetőket, akiknek nem ritkán külföldi lakcímük van – ezek mind arra utalnak, hogy ezek a vállalkozások eleve a törvény kijátszására törekednek.
A vendéglátásban nagyon gyakori a próbamunka és a pótlékfizetés elmulasztása, a kereskedelemben a dolgozók pihenőidejével és szintén a pótlékokkal kapcsolatban sok a visszaélés. Az építőiparban sok esetben színlelt szerződésekkel rendezik a foglalkoztatást. A feldolgozóiparnál azt emeli ki a felügyelet, hogy a közegészségügyi szabályokat gyakran a szabálytalan foglalkoztatást leplező védőakadályként fogják fel.
Ha fogjuk ezeket a számokat, és feltételezzük, hogy kiterjeszthetőek az egész iparágra, tehát megnézzük, a KSH aktuális foglalkoztatottsági számaiban mekkora lehet a feketefoglalkoztatás, akkor a következő képet kapjuk. (Nem kizárt, hogy valamilyen irányba torzítanak a munkaügyi felügyelet ellenőrzései: lehet, hogy eleve gyanúsabb cégeket ellenőriznek, de a másik irányba is torzíthat a felmérés.)
Ez azt jelenti, hogy csak ebben az öt ágazatban nagyjából 340 ezer embert alkalmazhatnak szabálytalanul. (Az utóbbi években nem készültek a témában alaposabb kutatások, egy 2011-es tanulmány szerint 2001-2005 között 400-450 ezren lehettek összesen a feketén foglalkoztatottak.)
Nem minden feketefoglalkoztatás jelenti azt, hogy egyáltalán nincs a NAV-nál bejelentve a munkavállaló (bár ez volt a helyzet az esetek 67 százalékában), gyakori az is, hogy munkaszerződés sincs, vagy hogy részmunkaidősnek jelentenek be teljes időben dolgozókat, esetleg alap nélkül hivatkoznak egyszerűsített foglalkoztatásra.
Ahogyan azt előre látni lehetett, a minimálbér és a garantált bérminimum 2017 eleji jelentős emelése rengeteg embert terelt a feketegazdaságba. (A minimálbér 15 százalékkal bruttó 127,5 ezer forintra, a garantált bérminimum 25 százalékkal bruttó 161 ezer forintra emelkedett.) A munkaügyi felügyelet szerint teljesen új jelenség, hogy egy csomó embernek 2016 végén megszüntették a munkaviszonyát, és ezt követően idén januártól feketén foglalkoztatták őket tovább.
Másoknál a munkaköri besorolással trükköztek, hogy ne kelljen megfizetni a képzettséggel rendelkezőknek járó bérminimumot, vagy a cafeteriát szüntették meg, miközben megemelték a bért, vagy az alapbér megemelése fejében a mozgóbért csökkentették. Ez utóbbi esetekkel a munkaügyi hivatal hatáskör hiányában nem tud mit kezdeni.
Érdekes módon annak ellenére, hogy évek óta romlik a helyzet, az NGM egyre kevesebb munkaügyi ellenőrzést tart: 2011 első három hónapjában még 160 ezer embert foglalkoztató vállalkozáshoz vonultak ki, ez idén majdhogynem a harmadára esett vissza. A munkaügyi felügyelet a bírságok kiszabásával sem esett túlzásba, az építőiparban például 407 vállalkozás kapott összesen 56 millió forint bírságot (átlagosan 140 ezer forintról van szó).
Az, hogy az ellenőrzött cégek 71 százalékánál találtak szabálytalanságokat, nem csak a magyar vállalatok lehangoló moráljával indokolható, hanem azzal is, hogy a cégek számára rengeteg szabály betartása túl nagy bürokratikus terhet jelent. A hivatal jelentése szerint például rengeteg esetben találtak szabálytalanságokat a munkaidő-nyilvántartás vezetésénél.
