A dolgozók mintegy negyedét – 25,8 százalékát – foglalkoztatták szabálytalanul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság nyári akcióellenőrzésének eredményei szerint, ami az egy évvel korábbi szinthez képest javulás, de a 2010-es évek közepén még ritkábban bukkantak feketén tevékenykedő munkavállalókra az ellenőrök. Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a munkáltatók sok esetben szóban állapodtak meg az alkalmazottakkal a bérükről és a munkaidejükről, továbbá a bejelentés nélküli foglalkoztatás az építőipari segédmunkások nagy hányadát érinti: a katás egyéni vállalkozók jellemzően bejelentés nélkül hívnak „segítséget”.
A hatóság tapasztalatai szerint tipikus a részmunkaidős bejelentés melletti teljes munkaidős foglalkoztatás, ami olyannyira tudatosan elkövetett szabálytalanság, hogy a munkáltatók még fel is készítik az érintett munkavállalókat az ellenőrzés során történő viselkedésre, noha az a személyes érdekeikkel hosszú távon szembe megy – a hatóság az érintettekkel sokszor akkor találkozik ismételten, amikor már nem dolgoznak a kérdéses munkáltatónál, és szeretnék a korábbi jogsérelmet orvosolni.
A feketefoglalkoztatás további gyakori formája, amikor a munkaszerződés megkötésére csak a munkába állást követően, vagy akkor sem kerül sor, sokszor annak ellenére, hogy a munkáltató az adóhatóság felé bejelentette a dolgozóját. Ennek oka többnyire a vállalat székhelye és a munkavégzés helyszíne közötti távolság, illetve a munkáltatók gondatlansága – pedig a szerződés a védi a munkavállalókat a munkaügyi jogsértésektől a foglalkoztatás-felügyelet tapasztalatai szerint.
A nyári ellenőrzés azért is lényeges, mert az építőipar ebben az időszakban a legaktívabb, továbbá az idénymunkák is ilyenkor jellemzők, és a szabálytalanságok a munkaerőpiac ezen szegmenseiben különösen gyakoriak. Ám a teljes évekre vonatkozó ellenőrzési adatok tükrében is jól látszik, hogy a közelmúltban gyakrabban találtak szabálytalanságot a hatóságok, mint az elmúlt évtized közepén.
A romló statisztikára kétféle magyarázat adható: egyrészt elképzelhető, hogy valóban többen dolgoznak a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat megsértve, másrészt a hatóság az éves jelentésében az elmúlt években eredményesebbé váló ellenőrzéseknek tudja be a változást,
hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása, a feketefoglalkoztatás feltárása.
A szabálytalan munkavégzés arányának növekedésével párhuzamosan csökken az ellenőrzések száma, ami mindenesetre arra utal, hogy valóban egyre inkább a szabálysértő vállalkozásokat keresi fel a munkaügyi hatóság – az ellenőrzésekről ráadásul gyakran hivatalos úton is előre értesülnek a vállalkozók, kétséges tehát, hogy a hatósági statisztika mennyiben tekinthető a feketefoglalkoztatás érvényes mérőszámának. A hatóság továbbá kiemeli az elemzésében, hogy több korábban megbírságolt céget ismételten felkerestek, és az újabb vizsgálatok során már legálisan foglalkoztatott munkavállalókat találtak, vagyis az ellenőrzések elérték a céljukat.
A tendencia azért is fontos, mert a rejtett gazdaság és a hétköznapi korrupció visszaszorítását szokás a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás egyik sikereként számon tartani, az online pénztárgépektől kezdve az ügyintézési folyamatok javításáig számos intézkedés hozzájárult az üzleti szektor működésének tisztulásához – a feketefoglalkoztatásról elhíresült építőipart továbbá a különböző kormányzati támogatások is a fehéredés felé kényszerítik.
Mindezt több korrupcióval foglalkozó szakértő és szervezet is elismerte az elmúlt évek során, ugyanakkor a kis ügyek ritkábbá válása mellett a visszaélések mégis az ország meghatározó problémáját jelentik a központosodott, az állami intézményrendszerrel szimbiózisban elkövetett csalások miatt.
