A budapesti villamosvonalakon fosztogató kábeltolvajok komoly problémát okoztak a BKV-nak 2010 környékén. A heti két-három kábellopás évente akár több száz millió forinttal károsította meg a közlekedési vállalatot.
A helyzet annyira eldurvult, hogy a BKV harcot hirdetett a kábeltolvajok ellen. Félmilliós nyomravezetői díjat vezettek be, éjszakánként pedig három-négy kémvillamos járta a budapesti villamosvonalakat, hogy elriasszák a tolvajokat. A BKV hiába próbált fellépni éveken át a jelenség ellen különböző eszközökkel, érdemi javulást nem tudott elérni. A 2012-es csúcsévben közel 270 millió forint értékű kárt okoztak a tolvajok.
A BKV mellett számos közszolgáltató próbált fellépni az egyre inkább eldurvuló színesfémlopások ellen, de tehetetlennek bizonyultak. Ágazati szereplők és Vitézy Dávid akkori BKK-vezérigazgató összehangolt lopássorozatról beszélt, a megoldás annyira kilátástalannak tűnt, hogy a probléma kezelésére még a fémkereskedelem államosítása is felmerült.
A tehetetlen hatósági próbálkozások árnyékában a fémtolvajok hatalmas vagyonokat kerestek. Az Origo például 2013-ban írt riportot egy győrszentiváni, fémkereskedéssel foglalkozó hálózatról, miután lecsapott tagjaira a rendőrség. A hálózat tagjai harminc éve lovaskocsival érkeztek Győrszentivánra, a razzia előtt viszont már valóságos palotákban éltek, és luxusautóikkal száguldoztak a településen.
A Hetek még a csúcsidőszak előtt, 2010-ben írt cikket a jelenségről. Ebben az szerepelt, hogy a lopások következtében meghalt egy alpinista, egy 150 lakásos társasházban az összes műszaki cikk tönkrement, egy biciklis pedig csatornanyílásba hajtott, amelynek lelopták a fedőjét. Az elképesztő felsorolás szerint
a tolvajok bontottak már szét hidat, kisiklott intercity vonatot és víztornyot, valamint vittek el temetőkaput és hullaház teljes hűtőrendszerét is.
Az Orbán-kormány az elvetélt próbálkozások után döntött úgy 2013-ban, hogy jelentősen szigorítani fogja a fémkereskedelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott javaslatoknak megfelelően. A törvény értelmében például égetett kábelt kizárólag közszolgáltatótól vehettek át a hulladékudvarok. A módosításnak ugyan voltak kritikusai az állítólagos túlzott szigorúsága miatt, a bűnözési adatok azonban egyértelműen igazolják a sikerét.
A BKV esetében például már 2014-ben jelentősen visszaesett a kábellopások száma, a kár értéke pedig kevesebb mint a felére zuhant. Az azóta eltelt időszakban lényegében teljesen megszűnt a probléma, 2016 óta összesen öt lopást regisztráltak, összesen ötmillió forint értékben. Tavaly egyetlen lopás sem történt a BKV szerint.
Hasonló történt a kábellopások másik kiemelt áldozatával, a MÁV-val is. A vasúttársaság 2013-ban még arra panaszkodott, hogy a fémlopások jelentős késéseket okoznak, veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, leterhelik a személyzetüket, és sok kárt okoznak. Mint írták, a legnagyobb probléma a színesfémek és a réz földkábelek ellopása, mivel ezekért pár ezer forintot kapnak a tolvajok, a helyreállítás azonban több százezer forintba kerül. A MÁV szerint a lopások közvetlenül évi 100-130 millió forint kiesést okoztak, de ennél sokkal jelentősebb kár, hogy például 2013 első felében több mint 800 személyvonat összesen 190 órát késett.
A MÁV-nál 2010-2011 környékén volt a legtöbb kábellopás, évi 600-700 ilyen esetet regisztráltak. A társaság válasza szerint a szabályzásnak és a „vasúttársaság erőfeszítéseinek” köszönhetően azóta minimálisra csökkent a lopások száma. 2018-ban 12 lopás volt, tavaly pedig 19.
A országos adatok is azt támasztják alá, hogy a kormánynak sikerült felszámolnia a színesfémlopások döntő többségét. Az ORFK szerint 2012-ben volt a csúcsév, amikor több mint 8 ezer színesfémmel kapcsolatos lopást regisztráltak. A törvény hatályba lépése után ez drasztikusan esett, 2018-ban már kevesebb mint 500 lopást jelentettek be.
Több hulladékgazdálkodással, környezetvédelemmel foglalkozó szakértővel is beszéltem a jelenségről. Egyikük azt mondta, hogy évek óta kapcsolatban áll egy olyan társasággal, amely hatalmas vagyonokat keresett színesfémezéssel. „Hordták-vitték a dolgokat, mindenhol bizniszeltek, trükköztek, de a törvényi szigorítások miatt teljesen kikoptak. Nem volt se tudásuk, se engedélyük, csak az ügyeskedés” – mondta róluk.
Szerinte a fémtörvény mellett a fordított áfa és az EKÁER is jelentős szerepet játszott a csalások visszaszorításában. „Ha Kőbányán tíz éve sétáltál, minden harmadik-negyedik utcában volt színesfém-átvétel, ezek mind eltűntek mára” – mondta egy másik megkérdezett.
A lopások visszaszorításával több milliárd forintot spórolt meg az állam. Az NGM korábbi közlése szerint a törvény hatályba lépése előtt évente több mint egymilliárd forint kárt okoztak a színesfémtolvajok. 2011-ben például 1,8 milliárd forintra, 2012-ben pedig 1,4 milliárdra becsülték a színesfémtolvajok által okozott kár értékét. A helyreállítás pedig a csúcsidőszakban mintegy 720 millió forintot tett ki, így akkoriban összesen évi több mint kétmilliárd forintot emésztettek fel a színesfémlopások.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
