A budapesti villamosvonalakon fosztogató kábeltolvajok komoly problémát okoztak a BKV-nak 2010 környékén. A heti két-három kábellopás évente akár több száz millió forinttal károsította meg a közlekedési vállalatot.
A helyzet annyira eldurvult, hogy a BKV harcot hirdetett a kábeltolvajok ellen. Félmilliós nyomravezetői díjat vezettek be, éjszakánként pedig három-négy kémvillamos járta a budapesti villamosvonalakat, hogy elriasszák a tolvajokat. A BKV hiába próbált fellépni éveken át a jelenség ellen különböző eszközökkel, érdemi javulást nem tudott elérni. A 2012-es csúcsévben közel 270 millió forint értékű kárt okoztak a tolvajok.
A BKV mellett számos közszolgáltató próbált fellépni az egyre inkább eldurvuló színesfémlopások ellen, de tehetetlennek bizonyultak. Ágazati szereplők és Vitézy Dávid akkori BKK-vezérigazgató összehangolt lopássorozatról beszélt, a megoldás annyira kilátástalannak tűnt, hogy a probléma kezelésére még a fémkereskedelem államosítása is felmerült.
A tehetetlen hatósági próbálkozások árnyékában a fémtolvajok hatalmas vagyonokat kerestek. Az Origo például 2013-ban írt riportot egy győrszentiváni, fémkereskedéssel foglalkozó hálózatról, miután lecsapott tagjaira a rendőrség. A hálózat tagjai harminc éve lovaskocsival érkeztek Győrszentivánra, a razzia előtt viszont már valóságos palotákban éltek, és luxusautóikkal száguldoztak a településen.
A Hetek még a csúcsidőszak előtt, 2010-ben írt cikket a jelenségről. Ebben az szerepelt, hogy a lopások következtében meghalt egy alpinista, egy 150 lakásos társasházban az összes műszaki cikk tönkrement, egy biciklis pedig csatornanyílásba hajtott, amelynek lelopták a fedőjét. Az elképesztő felsorolás szerint
a tolvajok bontottak már szét hidat, kisiklott intercity vonatot és víztornyot, valamint vittek el temetőkaput és hullaház teljes hűtőrendszerét is.
Az Orbán-kormány az elvetélt próbálkozások után döntött úgy 2013-ban, hogy jelentősen szigorítani fogja a fémkereskedelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott javaslatoknak megfelelően. A törvény értelmében például égetett kábelt kizárólag közszolgáltatótól vehettek át a hulladékudvarok. A módosításnak ugyan voltak kritikusai az állítólagos túlzott szigorúsága miatt, a bűnözési adatok azonban egyértelműen igazolják a sikerét.
A BKV esetében például már 2014-ben jelentősen visszaesett a kábellopások száma, a kár értéke pedig kevesebb mint a felére zuhant. Az azóta eltelt időszakban lényegében teljesen megszűnt a probléma, 2016 óta összesen öt lopást regisztráltak, összesen ötmillió forint értékben. Tavaly egyetlen lopás sem történt a BKV szerint.
Hasonló történt a kábellopások másik kiemelt áldozatával, a MÁV-val is. A vasúttársaság 2013-ban még arra panaszkodott, hogy a fémlopások jelentős késéseket okoznak, veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, leterhelik a személyzetüket, és sok kárt okoznak. Mint írták, a legnagyobb probléma a színesfémek és a réz földkábelek ellopása, mivel ezekért pár ezer forintot kapnak a tolvajok, a helyreállítás azonban több százezer forintba kerül. A MÁV szerint a lopások közvetlenül évi 100-130 millió forint kiesést okoztak, de ennél sokkal jelentősebb kár, hogy például 2013 első felében több mint 800 személyvonat összesen 190 órát késett.
A MÁV-nál 2010-2011 környékén volt a legtöbb kábellopás, évi 600-700 ilyen esetet regisztráltak. A társaság válasza szerint a szabályzásnak és a „vasúttársaság erőfeszítéseinek” köszönhetően azóta minimálisra csökkent a lopások száma. 2018-ban 12 lopás volt, tavaly pedig 19.
A országos adatok is azt támasztják alá, hogy a kormánynak sikerült felszámolnia a színesfémlopások döntő többségét. Az ORFK szerint 2012-ben volt a csúcsév, amikor több mint 8 ezer színesfémmel kapcsolatos lopást regisztráltak. A törvény hatályba lépése után ez drasztikusan esett, 2018-ban már kevesebb mint 500 lopást jelentettek be.
Több hulladékgazdálkodással, környezetvédelemmel foglalkozó szakértővel is beszéltem a jelenségről. Egyikük azt mondta, hogy évek óta kapcsolatban áll egy olyan társasággal, amely hatalmas vagyonokat keresett színesfémezéssel. „Hordták-vitték a dolgokat, mindenhol bizniszeltek, trükköztek, de a törvényi szigorítások miatt teljesen kikoptak. Nem volt se tudásuk, se engedélyük, csak az ügyeskedés” – mondta róluk.
Szerinte a fémtörvény mellett a fordított áfa és az EKÁER is jelentős szerepet játszott a csalások visszaszorításában. „Ha Kőbányán tíz éve sétáltál, minden harmadik-negyedik utcában volt színesfém-átvétel, ezek mind eltűntek mára” – mondta egy másik megkérdezett.
A lopások visszaszorításával több milliárd forintot spórolt meg az állam. Az NGM korábbi közlése szerint a törvény hatályba lépése előtt évente több mint egymilliárd forint kárt okoztak a színesfémtolvajok. 2011-ben például 1,8 milliárd forintra, 2012-ben pedig 1,4 milliárdra becsülték a színesfémtolvajok által okozott kár értékét. A helyreállítás pedig a csúcsidőszakban mintegy 720 millió forintot tett ki, így akkoriban összesen évi több mint kétmilliárd forintot emésztettek fel a színesfémlopások.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
