A budapesti villamosvonalakon fosztogató kábeltolvajok komoly problémát okoztak a BKV-nak 2010 környékén. A heti két-három kábellopás évente akár több száz millió forinttal károsította meg a közlekedési vállalatot.
A helyzet annyira eldurvult, hogy a BKV harcot hirdetett a kábeltolvajok ellen. Félmilliós nyomravezetői díjat vezettek be, éjszakánként pedig három-négy kémvillamos járta a budapesti villamosvonalakat, hogy elriasszák a tolvajokat. A BKV hiába próbált fellépni éveken át a jelenség ellen különböző eszközökkel, érdemi javulást nem tudott elérni. A 2012-es csúcsévben közel 270 millió forint értékű kárt okoztak a tolvajok.
A BKV mellett számos közszolgáltató próbált fellépni az egyre inkább eldurvuló színesfémlopások ellen, de tehetetlennek bizonyultak. Ágazati szereplők és Vitézy Dávid akkori BKK-vezérigazgató összehangolt lopássorozatról beszélt, a megoldás annyira kilátástalannak tűnt, hogy a probléma kezelésére még a fémkereskedelem államosítása is felmerült.
A tehetetlen hatósági próbálkozások árnyékában a fémtolvajok hatalmas vagyonokat kerestek. Az Origo például 2013-ban írt riportot egy győrszentiváni, fémkereskedéssel foglalkozó hálózatról, miután lecsapott tagjaira a rendőrség. A hálózat tagjai harminc éve lovaskocsival érkeztek Győrszentivánra, a razzia előtt viszont már valóságos palotákban éltek, és luxusautóikkal száguldoztak a településen.
A Hetek még a csúcsidőszak előtt, 2010-ben írt cikket a jelenségről. Ebben az szerepelt, hogy a lopások következtében meghalt egy alpinista, egy 150 lakásos társasházban az összes műszaki cikk tönkrement, egy biciklis pedig csatornanyílásba hajtott, amelynek lelopták a fedőjét. Az elképesztő felsorolás szerint
a tolvajok bontottak már szét hidat, kisiklott intercity vonatot és víztornyot, valamint vittek el temetőkaput és hullaház teljes hűtőrendszerét is.
Az Orbán-kormány az elvetélt próbálkozások után döntött úgy 2013-ban, hogy jelentősen szigorítani fogja a fémkereskedelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott javaslatoknak megfelelően. A törvény értelmében például égetett kábelt kizárólag közszolgáltatótól vehettek át a hulladékudvarok. A módosításnak ugyan voltak kritikusai az állítólagos túlzott szigorúsága miatt, a bűnözési adatok azonban egyértelműen igazolják a sikerét.
A BKV esetében például már 2014-ben jelentősen visszaesett a kábellopások száma, a kár értéke pedig kevesebb mint a felére zuhant. Az azóta eltelt időszakban lényegében teljesen megszűnt a probléma, 2016 óta összesen öt lopást regisztráltak, összesen ötmillió forint értékben. Tavaly egyetlen lopás sem történt a BKV szerint.
Hasonló történt a kábellopások másik kiemelt áldozatával, a MÁV-val is. A vasúttársaság 2013-ban még arra panaszkodott, hogy a fémlopások jelentős késéseket okoznak, veszélyeztetik a közlekedés biztonságát, leterhelik a személyzetüket, és sok kárt okoznak. Mint írták, a legnagyobb probléma a színesfémek és a réz földkábelek ellopása, mivel ezekért pár ezer forintot kapnak a tolvajok, a helyreállítás azonban több százezer forintba kerül. A MÁV szerint a lopások közvetlenül évi 100-130 millió forint kiesést okoztak, de ennél sokkal jelentősebb kár, hogy például 2013 első felében több mint 800 személyvonat összesen 190 órát késett.
A MÁV-nál 2010-2011 környékén volt a legtöbb kábellopás, évi 600-700 ilyen esetet regisztráltak. A társaság válasza szerint a szabályzásnak és a „vasúttársaság erőfeszítéseinek” köszönhetően azóta minimálisra csökkent a lopások száma. 2018-ban 12 lopás volt, tavaly pedig 19.
A országos adatok is azt támasztják alá, hogy a kormánynak sikerült felszámolnia a színesfémlopások döntő többségét. Az ORFK szerint 2012-ben volt a csúcsév, amikor több mint 8 ezer színesfémmel kapcsolatos lopást regisztráltak. A törvény hatályba lépése után ez drasztikusan esett, 2018-ban már kevesebb mint 500 lopást jelentettek be.
Több hulladékgazdálkodással, környezetvédelemmel foglalkozó szakértővel is beszéltem a jelenségről. Egyikük azt mondta, hogy évek óta kapcsolatban áll egy olyan társasággal, amely hatalmas vagyonokat keresett színesfémezéssel. „Hordták-vitték a dolgokat, mindenhol bizniszeltek, trükköztek, de a törvényi szigorítások miatt teljesen kikoptak. Nem volt se tudásuk, se engedélyük, csak az ügyeskedés” – mondta róluk.
Szerinte a fémtörvény mellett a fordított áfa és az EKÁER is jelentős szerepet játszott a csalások visszaszorításában. „Ha Kőbányán tíz éve sétáltál, minden harmadik-negyedik utcában volt színesfém-átvétel, ezek mind eltűntek mára” – mondta egy másik megkérdezett.
A lopások visszaszorításával több milliárd forintot spórolt meg az állam. Az NGM korábbi közlése szerint a törvény hatályba lépése előtt évente több mint egymilliárd forint kárt okoztak a színesfémtolvajok. 2011-ben például 1,8 milliárd forintra, 2012-ben pedig 1,4 milliárdra becsülték a színesfémtolvajok által okozott kár értékét. A helyreállítás pedig a csúcsidőszakban mintegy 720 millió forintot tett ki, így akkoriban összesen évi több mint kétmilliárd forintot emésztettek fel a színesfémlopások.
