Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. augusztus 11. 16:11 Adat, Világ

Továbbra sem a magyar államtól várnak menedéket az Ukrajnából menekülők

Az Eurostat friss adatai szerint június végén összesen 31 855 olyan nem uniós állampolgár tartózkodott Magyarországon, aki Ukrajnából érkezett és menedékes státuszt is kapott. Ez továbbra is nagyon alacsony szám. Ha a nehezebben elérhető Ciprust és Máltát, illetve a kis lélekszámú Luxemburgot nem számítjuk, akkor ennél kevesebb menedékes csak három országban van az egész Európai Unióban: Szlovéniában, Horvátországban és Görögországban.

Az Ukrajnából menekülők fő célpontja nem meglepő módon továbbra is Németország, illetve nyelvi és kulturális okok miatt Lengyelország. Az összesen 4,07 millió menedékesnek több mint a fele ebben a két országban tartózkodik.

Ha az alábbi térképre nézünk, akkor látványos, hogy Magyarországot a menekülők sokkal inkább tekintik tranzitországnak, mint bármelyik másik kelet-európai tagállamot. Több mint félmillióan lépték már át az ukrán-magyar határt, de a menedéket kérők száma durván 5 százalék körül mozog, a menekülők 95 százalékának csak az a célja, hogy átlépje a schengeni határt valahol, és nyugatabbra vándoroljon.

Ukrajnából érkezett nem uniós állampolgár menedékesek száma az Európai Unió országaiban 2023. június 30-án. Forrás: Eurostat

Még ennek ellenére is feltűnő, hogy a távoli Portugáliában, Írországban vagy éppen Finnországban is sokkal több az ukrán menedékes, mint az Ukrajnával határos Magyarországon. Az ukrán határral rendelkező Szlovákiában és Romániában is háromszor-négyszer több a menedékes, mint nálunk, (Lengyelország kivételes érintettségét pedig már említettük). Sőt, Csehországban a lakosság számához viszonyítva egyenesen a legnagyobb a menedékesek aránya az Európai Unióban.

Kováts András, a Menedék Egyesület igazgatója szerint a regionálisan is nagyon alacsony magyar számok mögött több fontos tényező húzódik meg. Egyrészt az ukránok számára a nyelvi nehézségek miatt eleve kevésbé népszerű célpont Magyarország, mint a térség szláv nyelvű államai. Másrészt a menekülésben erős a diaszpóra hatás, az ukránok természetes módon szívesebben célozzák meg azokat az országokat, amelyekben már van ismerősük, rokonuk, esetleg közeli családtagjuk. Csehországban ez döntő tényező, mert ott már a háború kitörése előtt is erősebb volt az ukrán munkavállalók jelenléte.

További szerkezeti adottság, hogy míg Magyarországon jellemzően a nagyobb termelő üzemekben dolgoztak és dolgoznak ma is ukrán vendégmunkások, addig a térség többi országában egy ideje már a közepes vagy kisebb vállalkozásokban is gyakori volt az alkalmazásuk. Amikor pedig menekülni kell, akkor a családtagokat egy albérletben könnyen el lehet helyezni, míg a magyar munkásszállásokon ez gyakorlatilag lehetetlen.

Kováts András is kiemeli azt a tényezőt, amelyet egyébként a nemzetközi tanulmányok is rendre megállapítanak: a magyar hatóságok nem szakadnak meg abban, hogy olyan infrastruktúrákat vagy szolgáltatásokat kínáljanak, amely hosszabb maradásra bírja az ukrán menekülőket. Ennek egyik fő oka a 2015-16-os migrációs válság, amelynek során a déli határon a kerítést megépítették, és a menekülteket segítő korábbi állami szervezetek hálózatát lényegében leépítették.

Ahogy egy tanulmány megjegyzi, az elsorvasztott rendszer ma már nem is lenne képes nagyobb számban menekülőket elhelyezni és ellátni, és ez is oka annak, hogy a feladat nagyobb része a civil szervezetekre hárul. Magyarország megteszi a kötelező minimumot, de annál többet nem, míg Szlovákia vagy Csehország sokkal jobban törekszik arra, hogy aki náluk akar maradni, annak megkönnyítse a dolgát.

Magyarország a menedékesek elhelyezésében az unión belül jelenleg 0,8 százalékkal veszi ki a részét, bár ez is csak akkor igaz, ha elfogadjuk, hogy a Magyarországon menedékjogot kért és kapott ukránok mindegyike ma is az országban van. Márpedig ez egyáltalán nem biztos.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz alagsorban már csomagolnak, forráshiány miatt bezár a legnagyobb magyar menekültszállóBezár a teljes mértékben civil alapon, adományokból és sok önkéntessel 15 hónapja működő Madridi úti menekültszálló, ahol 14 ezer menekült fordult meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Négy menekültért autóztunk ki, de tizennyolcan akartak velünk jönni"Az állami szerepvállalás hűlt helyén spontán kiépült civil hálózatok, nemzetközi és hazai adományokból igyekeznek méltó körülményeket biztosítani a háború elől menekülőknek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ Eurostat menkült orosz-ukrán háború ukrán menekültek Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2023. december 2. 15:41 Adat, Vállalat

Lefeleződött a diósgyőri stadion megtérülési ideje, már csak 262 év

Újabb öt évig a diósgyőri futballcsapatot fenntartó cég üzemeltetheti a 2018-ban átadott, 13 milliárd forintból felújított miskolci stadiont.

Fabók Bálint
2023. november 30. 09:52 Adat

Mely magyar városok a leginkább vallásosok?

Kapuvár a római katolikusok, Nagyecsed a reformátusok, Kiskőrös az evangélikusok vallási központja a lakosság vallásossága alapján.

Torontáli Zoltán
2023. november 29. 17:47 Adat, Élet

Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik

A nemek közötti foglalkoztatási különbség Magyarországon átlagosan 9 százalékpontos, ami sokkal inkább az észak-déli, mintsem gazdasági alapú megosztottságra rímel.

Fontos

Stubnya Bence
2023. december 2. 13:08 Vállalat

5 év alatt feleződött a makói Continental állománya, most újra embereket küldenek el

2018 szeptemberében még több mint háromezren, idén szeptemberben már csak a 1660-an dolgoztak a makói üzemben.

Nagy Zsolt
2023. december 2. 04:34 Közélet, Podcast

Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk

A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Preubl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Hajdu Miklós
2023. december 1. 18:19 Közélet

Nem volt teljesen váratlan az Országos Meteorológiai Szolgálat megszüntetése

Többször is átalakítást ígért a kormány: most megszünteti a szervezetet és egy állami Zrt.-re bízza az időjárás-jelentéseket.