Az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a tagországok 2021-es hulladékgazdálkodási adatait. Ahogy az Eurostat írja, a lakossági eredetű ugyan csak a teljes hulladékmennyiség 10 százalékát teszi ki, szerepe mégis nagyon fontos, mert összetétele komplex, mindenkit érint, a mennyisége pedig általában összefügg a fogyasztási szokásokkal.
A nagyobb gazdasági teljesítményhez és az annak köszönhető magasabb életszínvonalhoz általában nagyobb fogyasztás és így nagyobb hulladékmennyiség kapcsolódik, ezért mi most az adatbázisban Magyarország és néhány régiós ország mellé a magasabb gazdasági mutatókkal rendelkező Ausztriát is megnéztük.
Az egy főre eső hulladék mennyiségét az alábbi grafikonon mutatjuk be:
Látszik, hogy Ausztriában az elmúlt két évtizedben mindig jóval magasabb volt az egy főre jutó hulladék mennyisége, mint az összes többi kelet-európai országban. A 600 kilogramm körül stabilan álló osztrák adat 2020-ban (talán a koronavírus-járvány hatására) hirtelen 800 kilogramm fölé ugrott, és 2021-ben ott is maradt. Csehország és Szlovákia 2017 óta erőteljesen elkezdett ehhez a szinthez felzárkózni.
Magyarország viszont a 2000-es években még 450 kilogramm körüli szintről 2010-re 400 kilogramm közelébe csökkent, és a hulladéktermelés azóta ott stabilizálódott.
A következő grafikon azt mutatja meg, hogy ennek a hulladéknak hány százalékát hasznosították újra.
Ausztriában végig jóval magasabb, 60 százalék körüli az újrahasznosítás mértéke, de az is látványos, hogy a kelet-európai országok az ezredfordulós nagyon alacsony bázisról mind szépen zárkóztak fel az évek során, és ebben Magyarország az élen járt – egy darabig.
2018 után azonban a számok szerint a magyar újrahasznosítás mértéke csökkenni kezdett, miközben Lengyelország, Csehország és Szlovákia még növekvő mennyiség mellett is folytatta az osztrák szinthez való közeledést. A 2020-ban nagyon megugró osztrák mennyiségi adat sem jelentette azt, hogy az ottani magas újrahasznosítási arány lecsökkent volna.
Játék a számokkal, de 2021-ben egy osztrák lakos évente 835 kilogramm hulladékot termelt, amelynek 62,5 százalékát hasznosították újra, így 313 kilogramm nem újrahasznosított hulladékkal terhelte meg a környezetet. Ugyanebben az évben egy átlagos magyar lakos csak fele ennyi, 416 kilogramm hulladékot termelt, és mivel ennek 34,9 százaléka ment újrahasznosításra, a „maradék” 270 kilogramm lett, azaz némileg kevesebb, mint az osztrák adat.
Ha így számolunk, akkor az általunk választott országok közül egyébként a lengyelek terhelik legkevésbé újrahasznosítatlan hulladékkal a lerakókat, náluk egy főre évente már csak 216 kilogramm ilyen szemét jut.
Adat
Nem lassulhat sokat az idei gyors béremelkedés, hogy időre meglegyen az egymilliós átlag
Orbán Viktorral szemben Nagy Márton csak 2028-ra ígéri a bűvös szám elérését, ám még így sem lesz könnyű ennek fedezetét kitermelniük a cégeknek.
Akkor is nőne az Airbnb-adó Budapest belső kerületeiben, ha önálló városok lennének
Azokon a településeken emelkedik a rövidtávú lakáskiadás adója, ahol a vendégéjszakák száma meghaladja az évi kétmilliót. Ilyen város csak egy van Magyarországon: Budapest.
Visszaszorulóban van Magyarországon az éjszakai munka
A 2019-es 11,2 százalékról az idei év közepéig 8,8 százalékra csökkent az éjjel vagy este rendszeresen dolgozók aránya itthon.
Fontos
Gazdasági antidepresszánssal állítaná meg Magyar Péter előretörését a Fidesz
Nem véletlen, hogy a kormány nemrég bemutatott gazdasági akciótervének egyik fő fókusza a jövedelmek vásárlóerejének növelése és a lakhatás lett.
Ki törhet be a két óriás mellé az elhízás elleni készítmények piacára?
Az Eli Lilly és a Novo Nordisk pozíciója aligha van veszélyben, az utánuk következő helyezések sorsa az évtized második felében dőlhet el.
Miért nem kerülnek utcára azok a magyar dolgozók, akiknek a munkáját átveszik a robotok?
Csökken a munkaerőhiány, de még mindig megvédi a dolgozókat az elbocsátástól. Sok cég akkor sem épít le, ha automatizál vagy romlanak a kilátásai.
