Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. június 15. 04:34 Adat, Élet

A magyar lakosság több mint fele szegényedik, egy szűk réteg gazdagszik

A magyar felnőtt (18-79 év közötti) lakosság 27 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1-10 százalék között nőtt a jövedelme. A reprezentatív felmérést a Reacty Digital végezte május második felében, lapunkkal együttműködve. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban közel 8 százalékos volt az infláció, ez azt jelenti, hogy a lakosságnak ez a 27 százaléka érezheti úgy, hogy körülbelül megtartotta az anyagi helyzetét, vagy csak kis mértékben romlott a helyzete.

A hat hónapos idősávot nem véletlenül választottuk a felméréshez, hiszen ebben benne van január elseje is, amikor tipikusan változhatnak a fizetések és a nyugdíjak. Az év elejétől például 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és valószínű, hogy ez jelentkezik a felmérés eredményeiben is: a jövedelmüket nagyjából szintentartók 35 százaléka 60 évesnél idősebb. Ebben a csoportban a 200-300 ezer forint közötti jövedelem a leggyakoribb, vagyis a nyugdíjasok mellett megjelennek a közepesen keresők is.

A stagnálók után nézzük a nyerteseket: az eredmények szerint a lakosság 14 százaléka 10 százaléknál nagyobb jövedelem emelkedést jelzett, vagyis ők a 8 százalékos infláció ellenére is jobban érezhetik magukat, reálértékben is több pénzből élhetnek, mint fél éve. Fontos körülmény azonban, hogy igazán nagy, 20 százaléknál is magasabb jövedelem javulást csak a válaszadók 3 százaléka jelzett. A pénz jellemzően oda megy, ahol már eddig is volt belőle: a havi 400 ezer forintnál magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a 300 ezer forintnál nagyobb jövedelmű válaszadóknál az átlagos 3-nak a duplája, vagyis 6 százalék azok aránya, akik 20 százaléknál is többel tudták gyarapítani a havi bevételeiket.

Míg ennek a szűk felső rétegnek az anyagi pozíciója javult, a stagnálókhoz képest másik oldalon lévőknél nagyarányú lemorzsolódás látszik. A válaszadók 40 százaléka ugyanis azt mondta, hogy nem változott a jövedelme. Ők tehát körülbelül 8 százalékos reálérték csökkenésben vannak hat hónap alatt. A legnagyobb életkori csoportot ezen belül a 45-59 éves korosztály alkotja.

Utánuk következik a válaszadók 18 százaléka, akik már egyértelműen leszakadóban vannak, hiszen ők azt mondták, hogy csökkent a jövedelmük. Ennek a csoportnak a leginkább jellemző adatai:

  • 39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik,
  • 32 százalékban szakmunkás végzettségűek,
  • 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók,
  • és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.

Ezek az adatok alaposan árnyalják azt a képet, amit a KSH havonta közzétett gyorstájékoztatói mutatnak.

A legutóbbi májusi eredményekből például azt láttuk, hogy országosan a bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset pedig 16,5 százalékkal nőtt egy év alatt, az ennél sokkal inkább átlagnak értelmezhető medián pedig 15,7 százalékkal emelkedett.

Végső soron már a legutóbbi KSH adatok is azt mutatták, hogy a jövedelmek növekedése nem tartja a lépést a magas inflációval, és emiatt a magyar munkavállalók reáljövedelme átlagosan 6,9 százalékkal csökkent egy év alatt. A kereseti adatokban azonban nincsenek benne a nyugdíjak, másrészt az átlagos értékek jótékonyan elfedik azt a társadalmi polarizációt is, amit a Reacty Digital felmérése jobban megvilágít.

Ezek szerint a magyar lakosság 58 százaléka nem tud lépést tartani a drágulással, 27 százaléka körülbelül a víz felszínén tartja magát, a helyzetüket javítók között pedig van egy 3 százalékos krém. A leszakadó réteg tipizált alanya ma a kisvárosi, középkorú, egyébként is alacsony jövedelmű, szakmunkás végzettségű lakos.

Az általános reakció egyértelműen a spórolás – mindenen. Amint azt korábban bemutattuk, a lakosság tömegesen fogja vissza a fogyasztását, és a kereslet általános visszaesése egyre komolyabb válságba taszítja a kereskedelmet és bizonyos szolgáltató szektorokat.

A Reacty felmérése szerint minden második magyar felnőtt kisebb mennyiségben vásárol élelmiszert, és/vagy olcsóbb termékeket választ a boltok polcairól.

Akinek emelkedett a jövedelme, az kisebb eséllyel spórol az élelmiszeren, de még a több mint 10 százalékos emelkedést jelzők kétharmada is odafigyel arra, hogy kevesebbet vagy olcsóbban szerezzen be.

A rezsin belül az áramfogyasztáson próbálnak a legtöbben spórolni, tízből hat ember jobban odafigyelt az elmúlt fél évben arra, hogy mennyi áramot használ. Minden második felnőtt figyel jobban a vízfogyasztásra, 46 százalék pedig a gázt fogyasztja tudatosabban a gazdasági helyzet miatt.

Tízből nyolc felnőtt próbál valamilyen egyéb dolgon spórolni jobban, mint fél évvel ezelőtt. A válaszadók több mint fele fogja vissza a különböző szolgáltatások igénybevételét (például étterem, fodrász), és minden második ember a nyaraláson, vagy egyéb szabadidős célú utazáson (is) igyekszik spórolni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet felmérés gazdag infláció jövedelem Reacty Digital spórolás szegény Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Fontos

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.

Váczi István
2024. július 17. 15:02 Világ

Csak egyre több és több pénzért hajlandók csatába menni az oroszok

Jelentősen emelték az utóbbi hónapokban az orosz hadseregbe jelentkezők számára járó aláírási bónuszt, ami toborzási nehézségekre utal.