A nyugdíj- és minimálbér-kompenzáció is bizonytalanná vált a nehéz költségvetési helyzetben
Az év elején vártnál magasabb idei infláció miatt a minimálbérek és a nyugdíjak utólagos korrekciója is felmerült, de egyelőre mindkét ügyben nagy a bizonytalanság.
Mi történt? Varga Mihály pénzügyminiszter válaszolt a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) augusztusi levelére, melyben a nyugdíjak mielőbbi 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kérték Orbán Viktor miniszterelnöktől.
- Az emelés módszeréről szóló egyeztetésre Varga nem tért ki, és csak annyit írt, hogy ha az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke, januárig visszamenőleg novemberben lesz nyugdíjkorrekció, a törvényben előírtaknak megfelelően.
Miért fontos ez? A novemberi korrekciót becslés alapján végzik, ám nincs következménye, ha ez a becslés nem jó, és ez a korrekció az év közbeni hatásoktól nem védi a nyugdíjasokat – mondta a Népszavának Juhász László, a Nyuszet elnöke.
Számokban: idén januártól 15 százalékos nyugdíjemelés volt a kormány idei inflációs előrejelzése alapján, azonban az év közben megjelenő újabb előrejelzések magasabb inflációt valószínűsítenek. Az MNB júniusi Inflációs jelentése szerint az egész éves infláció 16,5-18 százalék körül alakul majd.
- A statisztikai hivatal nyugdíjas fogyasztóiár-indexe júniusig átlagosan 1-2 százalékponttal meg is haladta az általános inflációt.
Felülnézet: a törvényi keretek mellett a kormánynak a költségvetés nehéz helyzete miatt sem sietős utólagos kompenzációról dönteni. Ahogy arról részletesebben is írtunk, a beeső fogyasztással összefüggésben apadó bevételek miatt a kormány kiadáscsökkentésekre és adóemelésekre is kényszerült.
- A minimálbér és a garantált bérminimum utólagos kompenzációjával a nyugdíjakéhoz hasonló a helyzet: a Napi.hu értesülései szerint július közepéig befagytak az erről szóló tárgyalások, és döntés legkorábban augusztus végén lehet az ügyben.
Tágabb kontextus: májusban a nettó reálkeresetek reálértéke kilencedik hónapja csökkent, az MNB előrejelzése szerint az év egészében a lakossági reáljövedelmek 1,3-0,5 százalékos visszaesésére lehet számítani.
Mi várható? A legalacsonyabb fizetések kompenzációja egy hajszálon múlhat majd, ugyanis a korrekció egyik feltétele, hogy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot. A minimálbér az év elején 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal nőtt.
- Van rá esély, hogy nem lesz kiegészítő nyugdíjemelés, de valószínűbb, hogy novemberben legalább 1,5, de legfeljebb 3 százalékos kiegészítő emelésről döntenek Farkas András nyugdíjszakértő szerint.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
