A magyarok úgy is kevés nyugdíjas évre számíthatnak uniós összehasonlításban, ha nem a születéskor, hanem a 65 évesen várható élettartam a számolás alapja.
70 évre emelik Dániában a korhatárt 2040-től, ennek kapcsán számoltunk utána, hogy az EU-ban hány évet töltenek nyugdíjban az emberek átlagosan.
Gazdaságarányosan 75 százalékkal költ többet Ausztria a szociális védelem céljaira, mint hazánk, így abszolút összegekben még nagyobb a különbség.
Az átlagnyugdíj jelentősen meghaladja azt az összeget, amit jellemzően kapnak az ellátottak. A legtöbben havi 180-200 ezer forintot kapnak kézhez.
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Az első hónap adatai alapján kérdéses, hogy kiáramlik-e a kormány által várt 300 milliárd forint az önkéntes nyugdíjpénztárakból.
A parlamentáris, többségi jellegű választási rendszerekben nagyobb az esélye az osztogatás és a megszorítások váltakozásának, amire hazánk is példa.
Bár a rendszer ezt elvileg kizárja, idén több százalékkal emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Jövőre ez már biztosan nem lesz így.
A kormány szócsőnek használja a nyugdíjpénztárakat, hogy azok az érdekeikkel ellentétes lépésre buzdítsák a tagjaikat.
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.