A nyugdíjrendszer hosszabb távú kihívásaival most nem foglalkozna a kormány, csak a választások előtti évre vonatkozóan módosítana ideiglenesen egy szabályt, vélhetően annak reményében, hogy javuljon a lakosság gazdasági helyzetértékelése.

Mi történt? A kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak értékállóságát megőrzi, a 13. havi nyugdíjakat kifizeti, az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival pedig nem ért egyet, azokat nem támogatja – közölte a kormány a Népszava megkeresésére.

Előzmények: a magyar kormány megígérte az Európai Bizottságnak, hogy 2025 tavaszáig megreformálja a magyar nyugdíjrendszert, ennek első lépéseként pedig azt vállalta, hogy független szakértői jelentés készül a magyar nyugdíjrendszer kihívásairól és a lehetséges szakpolitikai beavatkozásokról.

• A nyugdíjkorhatár emelése, a Nők40 szigorítása, a 13. havi nyugdíj korlátozása, járulékemelés, az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetése – többek között ezek szerepeltek az OECD javaslatcsomagjában, amelyet a magyar kormánynak készítettek, és amelyről múlt héten számolt be a magyar sajtó (elsőként a HVG).

Reakció: a baloldal 2010-es nagy bukásának egyik oka a 13. havi nyugdíj megszüntetése volt, hasonló rizikót nem vállal a kormány, amely hol az önkormányzati, hol a közeledő parlamenti választás miatt halogatja a nyugdíjrendszer reformját – mondta Simonovits András közgazdász a Népszavának.

• „A szerzők sokoldalúan és szakszerűen készítették el a jelentést, számos észszerű megállapítást és javaslatot tettek. Bátran levágnák a mai nyugdíjpolitika szent teheneit: a Nők40-et, a merev korhatárt és a korlátozatlan 13. havi nyugdíjat” – írta a szakértő a tanulmányt értékelve a Portfolio.hu-n megjelent cikkében.
• „Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában” – értékelte szintén a Portfolio.hu-n a jelentést Farkas András nyugdíjszakértő.

Igen, de: nem teljesen igaz, hogy a kormány ne tervezne változást a nyugdíjrendszerben, hiszen Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa hétfőn jelentette be, hogy ideiglenesen, csak a jövő – választásokat megelőző – évben az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat lakáscélokra is lehet majd fordítani, írta a Portfolio.hu.

• Ha kis mértékben is, de ez az intézkedés ronthatja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, hiszen pénzek áramolhatnak ki belőle, míg a fenti, a kormány által elvetett javaslatok ezzel pont ellentétes célt szolgálnának (források beáramlása, illetve kiáramlásuk lassítása).

Mi várható? 300 milliárd forint mozdulhat meg az ingatlanpiac felé, ami az idén várható 6-7 százaléknál nagyobb drágulást eredményezhet jövőre az ingatlanoknál az Ingatlan.com elemzése szerint.

• Az Európai Bizottság felé tett vállalások alapján a nyugdíjrendszert módosító jogszabálynak 2025. március 31-ig kellene hatályba lépnie, a kormány nyilatkozata alapján ez azonban várhatóan nem fog megvalósulni (ahogy az idén június 30-ig vállalt társadalmi egyeztetés sem valósult meg).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTovább drágíthatja a lakásokat, ha sikerül a kormány terve a megtakarítások mozgósításáraA lakosság nem akar költeni, mert lakásra gyűjt, de a kormány átvágná a gordiuszi csomót.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy feljavított német nyugdíjpontrendszerre van szükségünk!Ettől még nem lenne tökéletes a nyugdíjrendszer, de kiszámíthatóbb biztosan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzorult helyzetben is megtalálhatja az osztogatás fedezetét a kormányLassan csökken a költségvetési hiány, és közben juthat pénz a hangulatjavításra szolgáló kisebb lépésekre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet nyugdíj nyugdíjrendszer Olvasson tovább a kategóriában