Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől
Az uniós átlag 52 százalékáról 45 százalékára estek vissza a magyar nyugdíjak a csatlakozástól eltelt durván 20 évben, vásárlóerő-paritáson számolva. Lengyelország, Románia és Csehország is elhúzott mellettünk, Szlovákiával pedig egy szinten vagyunk – írta nemrég a GKI.
- A magyar és a lengyel adatok 2004-ben még lényegében megegyeztek, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok.
- A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37 százalékkal magasabbak voltak az itthoniaknál.
- Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint volt, 2023-ban 208 ezer forint. A nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben.
- A vásárlóerő-paritás megmutatja, hogy hány hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző valutát használó országokban, figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
