A Postabank bedőlésének évében volt olyan durva az infláció, mint tavaly
A kilencvenes évek végét idéző szintre futott fel tavaly az infláció, ami már csak azért is fontos, mert a nyugdíjemeléstől kezdve bizonyos állampapírok kamatozásáig sok szempontból meghatározó. Biztató jel mindenesetre, hogy decemberben folytatódott az infláció lassulása.
Számokban: decemberben 5,5 százalékkal, 2023-ban átlagosan 17,6 százalékkal nőttek az árak, az előző évi adatokhoz képest. Utoljára ilyen magas 1997-ben volt, abban az évben dőlt be a Postabank is, miután egy pánik miatt a betétesek tömegesen kezdék el kivenni a pénzüket a pénzintézetből.
Tavaly az élelmiszerek és a háztartási energia árai több mint ötödével növekedtek az előző évhez képest, ami azért igazán fájó, mert már 2022-ben is húsz százalékot meghaladó ütemű drágulást mutattak ezek a kategóriák.
A háztartási energia esete különös, ugyanis a vezetékes gáz decemberben az egy évvel korábbi szinthez képest 29,6 százalékkal, a novemberi árnál 2,8 százalékkal lett olcsóbb, noha 2022 nyara óta nem változtak a lakossági energiaárak. A paradoxon az Eurostat figyelmét is felkeltette az ősszel.
A KSH magyarázataszerint az alacsonyabb és magasabb díjszabás alapján fizetett összegeket átlagolja attól függően, hogy mennyi fogyasztás esik az egyes díjsávokba. Az MVM budapesti talajhőmérsékleti adatainak átlaga 2022 decemberében 8,7 Celsius-fok volt, míg egy évvel később valamivel hidegebb, 8,2 Celsius-fok.
Kérdés, hogy ez a hőmérsékletkülönbség és a lakosság alkalmazkodása a rezsiköltségek új rendszeréhez (például szigeteléssel, korszerűbb fűtőberendezésekkel vagy a lakás hőmérsékletének csökkentésével) indokolja-e a közel 30 százalékos árcsökkenésre vonatkozó inflációs adatot.
Mi várható? Az árindex függvényében alakulnak például a nyugdíjak, amelyek tavaly két lépcsőben, összesen 18,5 százalékkal emelkedtek, az idei évre egyelőre hat százalékos emelést jelentett be a kormány. Az inflációkövető állampapírok 25 bázispontos kamatprémiumot fizető sorozata végül is 18 százalék alatti kamatot ad a tavalyi év után.
Számos szolgáltatás díja is jellemzően követi az inflációt, tavaly például inflációkövető díjkorrekciót vezettek be a telekommunikációs vállalatok, és az augusztusi pénzromlás szerint alakulnak az autópályadíjak is.
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.