Az emelkedő üzemanyagárak jócskán megdobták az augusztusi inflációt, amin egyúttal a háztartások romló anyagi helyzete is érzékelhető.
Nem minden drágult, de kérdés, hogy meddig marad így.
Normális időkben alig módosul az inflációszámítás hátterében álló fogyasztói kosár összetétele, a járvány miatt azonban a KSH kénytelen volt néhány termék súlyán nagyobbat változtatni.
Az évtizedek óta példátlan termelői áremelkedés nem kecsegtet fényes kilátásokkal a fogyasztói inflációt nézve.
Nem a koronavírus, hanem a tavaszi fagy felel a legdurvább drágulásért.
A KSH éves szinten 7 százalékos élelmiszer-áremelkedést mért februárban, a sertéshúsért majdnem harmadával többet kell most fizetnünk, mint egy éve.
Ráadásul a társadalmi különbségek is éleződhetnek: bajba kerül, akinek a jövedelme nem tartja a lépést az emelkedő árakkal.
Ha egy euró forintban kifejezett értéke nem is, de a gyümölcsök és a húsok ára lépésre kényszerítheti az MNB-t.
Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.
Annak ellenére csökkent a fogyasztói árindex, hogy a magyar gazdaság magától inflációt okozna. Csakhogy deflációt importálunk.