Nehéz most inflációs adatokat értelmezni, hiszen a világ összes statisztikai hivatalához hasonlóan a magyarországi KSH is kapacitásgondokkal küzd, a járványveszély ideje alatt a szokásosnál nehezebb volt összeírni az árakat. Ezzel együtt is érdekes, mit hozott ki a hivatal az árak májusi változásával kapcsolatban.
A koronavírus-válság miatt sokan az inflációs ráta emelkedését várják hosszú távon (a leginkább azért, mert sok ország költségvetési élénkítéssel reagált a válságra, ami eladósodáshoz vezet majd), közepes időtávon viszont több helyen a deflációs hatás érvényesülhet, hiszen sokan elvesztették a munkájukat, csökken a fogyasztói kereslet. A mostani adatokból azonban inkább a globális gazdaság problémáit lehet kiolvasni: a kőolajpiac, illetve az élelmiszerellátás különböző fajta gondokkal küzd, és ennek hatásai is vannak a Magyarországon kapható termékek áraira.
Összességében 2,2 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben, az áprilisihoz képest pedig 0,4 százalékkal voltak magasabbak az árak. Ha megnézzük az egyes termékeket, akkor látható, hogy az üzemanyagok ára jelentősen visszahúzza az indexet (ezek teszik a fogyasztói kosár 7 százalékát), míg az élelmiszerek (ez már a fogyasztói kosár ötöde) többnyire elég durván drágultak.
Érdemes külön megnézni, hogy mi történt az almával, aminek az ára az év elejéhez képest 32 százalékkal, az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest pedig 67 százalékkal emelkedett. (A másik két jelentősen dráguló gyümölcs, a narancs és a citrom esetében megszokottabb a szezonális áremelkedés.)
Mint látható, májusban 3 híján 500 forint volt az alma fogyasztói átlagára, ami az utóbbi öt évben abszolút rekord. Ráadásul az évnek ebben a szakaszában nem is szokott visszafordulni az év eleji áremelkedés. Ennek azonban semmi köze a koronavírushoz: a magyar gyümölcstermesztők tavaly rossz termésre panaszkodtak, ráadásul az idei sem lesz jobb, hiszen tavasszal ismét fagyok voltak okoztak károkat.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
