Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. február 20. 09:43 Adat

Az elszálló infláció felzabálja a megtakarításokat

(A 24.hu cikke.)

Nyolc éve nem volt olyan magas az infláció, mint 2020 januárjában: 4,7 százalékkal nőttek az árak egy év alatt. Az adat az elemzőket és a kormányt is meglepte, és mivel a kamat nem ér az infláció nyomába, a megtakarítások olvadoznak.

A jelképesnek mondható betéti kamatok alig látható hozama mellett vették az emberek a főnyereménynek beharangozott szuperállampapírt, a MÁP-ot, de egyelőre bukóban vannak még azok is, akik jegyeztek belőle. Ők jó sokan vannak, hiszen állománya tavaly decemberben átlépte a 3000 milliárd forintot.

Mindössze fél év alatt vonzott ennyi pénzt a sávos kamatozású, 3,5 százalékról induló, de az ötödik évben már 6 százalék kamatot ígérő adósságpapír. A tavaly június óta jegyezhető állampapírból hetente új sorozatot öntenek a piacra, mindenkinek jut belőle, csak éppen reálhozam nem volt rajta eddig. Aki az első kibocsátáskor, tavaly júniusban vett, annak tavaly decemberben 1,75 százalék, a következő hat hónapra pedig 2 százalék kamatot írnak jóvá (miután a megállapított éves kamat 3,5, illetve 4 százalék). Idén júniusra a befektetés összességében (kamatos kamattal számolva, mert a hozamot újra befektetik) alig 3,8 százalékot fial.

Ezt nagyjából meg is eszi az infláció.

Hogy a következő években nyernek-e a befektetők a MÁP-on, az attól függ, visszafordul-e az infláció a kincstári előrejelzést követve. A hivatalos becslés így számol, 2020-ra 3,5 százalékot lőttek be, de nem sok jót ígér, hogy a januári fejlemények láttán az elemzők egy része máris emelte előrejelzését, és inkább 3,8 százalékkal számol.

A MÁP-nál valamivel jobb befektetés lehetett, ha valaki az inflációt követő prémium állampapírok közül választott, de ez sem feltétlenül igaz. Az államkincstár aktuális árfolyamlistáján mutatóban előfordul 6 százalék körüli kamatfizetés, de a most is jegyezhető két papír nem ilyen. Közülük a hároméves változatnál 4,1 százalékos éves kamattal számoltak, és ennek az arányos részét fizették a februári fordulónapon, jóllehet infláció + 1 százalékos kamatprémiummal hirdették meg.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az aktuális inflációra jön rá a prémium, hanem a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott időszak pénzromlására. A papír kamata a múlthoz kötődik, az augusztusi éves inflációt veszi figyelembe, és mivel abban az időszakban lassabb volt a pénzromlás üteme, a kamatprémiummal együtt is sovány a kifizetés. Igaz ugyanakkor, hogy a mostani magasabb infláció beépül majd a következő kamatba, és minél jobban lassul a pénzromlás üteme, annál többet nyerhet a befektető.

2019-ben összesen 1558 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapír-állomány, az év végén meghaladta a 9074 milliárdot.

Sok lehetősége nincs az állampolgárnak, hova fektessen be, ha meg akarja őrizni a pénze értékét

– magyarázta a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor. Az utóbbi időkben az ingatlanbefektetések is mérséklődtek, részben az állampapír plusz stabilnak látszó hozama, elszívó ereje miatt. A mostani inflációs adat fényében lehet, hogy megint kicsit vonzóbb lesz ingatlanba fektetni, persze ha befektetés a cél, és a túlárazott albérleti piacot, az ebből adódó keresletcsökkenést nézzük, akkor lehetnek kétségek – tette hozzá.

Ráadásul az, hogy az infláció három százalék feletti lesz, felerősíti a társadalmi különbségeket – akik ezt nem tudják jövedelemmel ellensúlyozni, azok rosszul járnak.

A következő hónapokra Karsai Gábor azzal számol – a jegybankhoz hasonlóan –, hogy mérséklődik az infláció. A januári nagy ugrást részben magyarázza az üzemanyagárak mozgása: tavaly januárban érezhetően estek, most pedig emelkedtek decemberhez képest. Februárban viszont már üzemanyagár-csökkentések voltak, és a jövőben is erre lehet számítani (a világpiaci olajáraknál sem jeleznek emelkedést), ezért tekinti a gazdaságkutató a januári 13,5 százalékos áremelkedést átmenetinek.

Más a helyzet a másik fő tényezővel, az élelmiszerárakkal, itt a gyors emelkedés tartós trendnek látszik. A sertéshús 27,6 százalékkal drágult tavaly januárhoz képest, és a sertéspestis-járvány, illetve a kínai kereslet emelkedése továbbra is felfelé húzza az árát.

Az élelmiszereknél egyébként a forintgyengülés is erős áremelő hatású. Különösen a tejtermékek, de a hús piacán is jellemző, hogy a környező országok termékei megdrágultak a forintgyengülés miatt, így kisebb a verseny, a belföldi termelők is jobban tudnak árat emelni

– magyarázta Karsai Gábor.

A tartós fogyasztási cikkeknél minimális az áremelkedés, ám ha azt nézzük, hogy nemrégiben még szerény árcsökkenést jeleztek, akkor ez is fordulat. Az erőteljesen bérigényes szolgáltatásoknál egyértelmű trend a drágulás, amihez hozzájárulhat még a növekvő vásárlóerő és kereslet árfelhajtó hatása is – ebben a szegmensben is tartósan magasak lehetnek az árak a szakember szerint.

A GKI az MNB-vel egyezően 3,5 százalékos inflációt prognosztizált eddig 2020-ra – most inkább 3,8 százalékra hajlanak. Mindkettő több a költségvetésben prognosztizált 2,8 százalékánál.

Hogy a januári adathoz képest mérséklődés várható, az statisztikai oldalról alátámasztható, ugyanis tavaly tavasszal erősen gyorsult az infláció – így a magasabb bázis kedvezőbbé teszi majd az idei számokat. Viszont mivel a bérmegállapodások egy része függőben van, nem kizárt, hogy a magasabb infláció miatt nagyobb emelések lesznek, ami önmagában élénkítheti az inflációt, még ha egyelőre nincs is szó bér-ár spirálról.

A versenyképesség a kisebb cégeknél nemigen enged nagyobb emelést, és a magyar piacra termelőknél is korlátosak a lehetőségek. Viszont az exportra termelő cégeknél, multiknál, akiknek kezükre játszik a forintgyengülés is, nagyobb lehet a mozgástér a béremelésre. A költségvetési szektorban egy-két égető terület kivételével nem valószínű, hogy lesz pótlólagos emelés, míg a nyugdíjaknál és más nyugdíjszerű ellátásoknál novemberben pótlólag kell majd emelni a járandóságokat januárig visszamenőleg.

Sajátos gazdaságpolitikai kelepcébe lavírozta magát a kormány – olyan időszakban alkalmaztak laza keresletélénkítő költségvetési és monetáris politikát, amikor a magyar gazdaság (a világgazdasági körülmények, a bejövő uniós pénzek miatt) amúgy is gyorsult. Pedig ez idő tájt nyugodtan szigoríthattak volna, főleg monetáris oldalról. Ha megtették volna, akkor az inflációval sem itt tartanánk – véli Karsai Gábor, aki szerint a gazdasági növekedésnek sem ártott volna egy ilyen lépés.

Ez a hajó elúszott, viszont mostanra már elkerülhetetlennek látszik valamiféle monetáris szigorítás. Szóba jöhet az alapkamat-emelés, de ezzel valószínűleg amíg lehet kivárnak, mert presztízskérdés a jegybank számára a rekord alacsony kamat. Jelzésértékű, hogy mostanában nem hangsúlyozzák már, a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Karsai szerint lehet azt mondani, hogy nem az árfolyam a cél, de ha az inflációs tervet veszélyezteti az árfolyam alakulása, akkor arra is oda kell figyelni. A forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozásával és a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, a BUBOR emelésével is beavatkozhat még az MNB.

Negyedik éve tart az erőteljes minimálbér-emelés, illetve bérmegállapodással ösztönzik a cégeket a gyors béremelésre – ha az emelésekkel nem tart lépést a termelékenység növekedése, akkor ez klasszikusan inflációs hatást eredményez, költség- és keresletoldalról is (a vásárlóerő növekedésével). A Pénzügyminisztérium kettős szerepben lavíroz, egyrészt próbálja élénkíteni a keresletet (állami költekezésekkel), másrészt viszont el akarja érni néhány éven belül a nullás költségvetést. A mostani inflációs adat mellett azonban kérdéses, hogy a válságmegelőzés címén várható újabb keresletélénkítés mennyire lesz megvalósítható.

Adat fogyasztói árindex infláció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2020. október 29. 15:35 Adat, Világ

Tömegesen váltak kamuvállalkozóvá a járvány alatt a lengyelek

Már tavaly is bőven az uniós átlag felett volt az országban az egyéni vállalkozók aránya, ami a járvány miatt még nőtt is. Hasonló a helyzet, mint nálunk a katával.

Hajdu Miklós
2020. október 28. 14:03 Adat

Együtt vesztettük el a járvány feletti ellenőrzést a visegrádi országokkal

Az egész régióban meglehetősen rosszul alakulnak a vírussal kapcsolatos statisztikák.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 30. 06:57 Közélet

A vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől

Seszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött.

Kasnyik Márton
2020. október 29. 17:38 Világ

Trump új főbírója mögött egy ultrakonzervatív mozgalom több évtizedes munkájának végső diadala van

Elérte hosszú ideje forralt célját egy nyilvánosságot kerülő konzervatív érdekcsoport. De olyan eszközökkel, amelyek az egész intézményt bedönthetik.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.