Nem lesz benne köszönet, ha utat talál a boltokba a 26 százalékos ipari infláció
A termelői árak októberi emelkedése az adatsor elmúlt húszéves alakulásához képest példátlan ütemű volt, ami nem sok jót sejtet a fogyasztói inflációval kapcsolatban. Az ipar árindexeit az elemzők gyakran használják a fogyasztói árváltozások előrejelzésére – igaz, ezt a gyakorlatot élénk vita övezi, amiről a cikk végén esik szó –, és a 2001-től kezdődő idősorokat nézve a kirívó termelői drágulás még hónapokig éreztetheti a hatását az inflációs adatokon.
A belföldi értékesítés termelői árindexe idén októberben 26,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt két évtized tapasztalatai szerint az országon belüli termelői árindex tendenciáit jellemzően egy hónapos csúszással követi az inflációs görbe, amit a már ismertté vált, 14 éves rekordot döntő novemberi adat tükrében is érzékelhettünk. Az exportértékesítéssel is kiegészített termelői árindex változásait azonban több – nagyjából hat – hónappal követik a fogyasztói árak, igaz, a belföldi értékesítési áraknál csak valamivel gyengébb összefüggésben. A korábbi trendekből kiindulva tehát a következő fél évben még akár tovább is nőhet az infláció.
Mindez részben egybevág a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével is. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy interjújában elmondta, hogy az MNB 2021-ben és 2022-ben is öt százalékos inflációra számít, és bár a bank becslése szerint a novemberi 7 százalékos tetőzést követően a pénzromlás mérséklődni kezd,
a fogyasztói árak hosszabb távú trendjeit jobban jellemző maginfláció még legalább 2022 közepéig emelkedik.
A fogyasztói árindex alakulását januárban ráadásul befolyásolhatja a fogyasztói kosár termékeinek és szolgáltatásainak év elején szokásos felülvizsgálata: a Központi Statisztikai Hivatal ilyenkor egyes – már nem igazán vásárolt – tételeket kivesz, miközben másokat beválogat a kosárba.
A termelői árindexek alapján megfogalmazott inflációs várakozások problémáira visszatérve, az egyik fő kritika e megállapításokkal szemben a bizonytalan oksági kapcsolat. A termelői és fogyasztói árváltozások akár oda-vissza is hathatnak egymásra, miközben más tényezők, mint például a valutaárfolyamok ingadozása mindkét mutatót meghatározzák. Sőt, az oksági viszonyok és az összefüggés erőssége az idővel is változhatnak, akár olyan gazdasági körülmények is adódhatnak, amikor átmenetileg inkább a fogyasztói infláció alapján lehet előrebecsülni a termelői árváltozásokat, és nem fordítva.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
