Nem lesz benne köszönet, ha utat talál a boltokba a 26 százalékos ipari infláció
A termelői árak októberi emelkedése az adatsor elmúlt húszéves alakulásához képest példátlan ütemű volt, ami nem sok jót sejtet a fogyasztói inflációval kapcsolatban. Az ipar árindexeit az elemzők gyakran használják a fogyasztói árváltozások előrejelzésére – igaz, ezt a gyakorlatot élénk vita övezi, amiről a cikk végén esik szó –, és a 2001-től kezdődő idősorokat nézve a kirívó termelői drágulás még hónapokig éreztetheti a hatását az inflációs adatokon.
A belföldi értékesítés termelői árindexe idén októberben 26,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt két évtized tapasztalatai szerint az országon belüli termelői árindex tendenciáit jellemzően egy hónapos csúszással követi az inflációs görbe, amit a már ismertté vált, 14 éves rekordot döntő novemberi adat tükrében is érzékelhettünk. Az exportértékesítéssel is kiegészített termelői árindex változásait azonban több – nagyjából hat – hónappal követik a fogyasztói árak, igaz, a belföldi értékesítési áraknál csak valamivel gyengébb összefüggésben. A korábbi trendekből kiindulva tehát a következő fél évben még akár tovább is nőhet az infláció.
Mindez részben egybevág a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésével is. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy interjújában elmondta, hogy az MNB 2021-ben és 2022-ben is öt százalékos inflációra számít, és bár a bank becslése szerint a novemberi 7 százalékos tetőzést követően a pénzromlás mérséklődni kezd,
a fogyasztói árak hosszabb távú trendjeit jobban jellemző maginfláció még legalább 2022 közepéig emelkedik.
A fogyasztói árindex alakulását januárban ráadásul befolyásolhatja a fogyasztói kosár termékeinek és szolgáltatásainak év elején szokásos felülvizsgálata: a Központi Statisztikai Hivatal ilyenkor egyes – már nem igazán vásárolt – tételeket kivesz, miközben másokat beválogat a kosárba.
A termelői árindexek alapján megfogalmazott inflációs várakozások problémáira visszatérve, az egyik fő kritika e megállapításokkal szemben a bizonytalan oksági kapcsolat. A termelői és fogyasztói árváltozások akár oda-vissza is hathatnak egymásra, miközben más tényezők, mint például a valutaárfolyamok ingadozása mindkét mutatót meghatározzák. Sőt, az oksági viszonyok és az összefüggés erőssége az idővel is változhatnak, akár olyan gazdasági körülmények is adódhatnak, amikor átmenetileg inkább a fogyasztói infláció alapján lehet előrebecsülni a termelői árváltozásokat, és nem fordítva.
Adat
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus
Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.
Fontos
Hogyan lehet befektetni egészségügyi cégekbe, hogy az ne legyen dupla vagy semmi játék?
A tudományos eredmények előrejelzése helyett a megbízható alapokkal rendelkező minőségi vállalkozások azonosítás lehet a nyerő megközelítés.
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
