Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. szeptember 8. 04:34 Közélet

Oda térhet vissza a kormány az idei büdzsé elszállásával, ahonnan a 2010-es évek elején a legjobban szabadulni akart

Csaknem 8 százalékkal esett vissza júliusban a kiskereskedelmi forgalom az előző év hasonló időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal keddi adatközlése alapján. Habár ez kisebb visszaesés az előző hónapok adataihoz képest, még mindig nehéz belőle kiolvasni a gazdaság második féléves visszapattanását, amiben a kormány sokáig reménykedett.

A rossz kiskereskedelmi adat önmagán túlmutató jelentősége, hogy plusz nyomatékot ad azoknak a nyilatkozatoknak az elmúlt időszakból, amelyek alapján már a kormány is belátja, hogy a vártnál gyengébb lehet az idei gazdasági teljesítmény, ami egyben az idei költségvetés teljesülését is veszélyezteti.

Ennek pedig az lehet a következménye, hogy Magyarország jövőre visszakerül az uniós túlzottdeficit-eljárás alá, ahonnan a második Orbán-kormány a 2010-es elején nagyon szabadulni akart, és ami végül 2013-ban véget is ért. Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy miért tűnik ez a forgatókönyv egyre valószínűbbnek.

A kormány is visszavett az optimizmusból

Körülbelül két héttel ezelőtt egy kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az idei évre vonatkozó 1,5 százalékos kormányzati növekedési célszám teljesüléséről azt mondta, annak esélye „csekély”. A nyilatkozat előzménye a vártnál gyengébb, 2,3 százalékos visszaesést mutató második negyedéves GDP-adat volt. 

Gulyás azt mondta, a kormány még kivárja a harmadik negyedévi növekedési adatot, és csak ennek ismeretében módosítja az idei növekedési célszámot, ahogy a költségvetési hiánycélt is. Utóbbihoz hozzátette, „nem látnak nagy bajt a költségvetéssel, de a legnehezebb a hiány tartása lesz”.

Tehát gyakorlatilag még ugyanezen a gondolatmeneten belül elismerte, hogy látnak vele nagy bajt.

A kormányzati kommunikáció változására egy másik példa Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 25-ei interjúja a Kossuth Rádióban. Ebben főleg az infláció csökkenéséről beszélt, és amelyben 2023 már csak az „infláció letörésének éveként”, 2024 pedig „a növekedés visszaállításának éveként” jelenik meg. Ebben az interjúban Orbán Viktor ugyan nem tért ki a 1,5 százalékos növekedési célszámra, de megjegyezte, hogy ugyan a „gazdaság motorjának meglódulásából” a harmadik és negyedik negyedévben „már látunk egy szép előéneket”, de az „igazi belendülés” 2024-ben várható.

De nem csak a kormány értékelte át az idei évi kilátásokat. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke augusztus végén a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy nőttek a költségvetési hiány tartásának kockázatai, és miután elmaradt az első félév végére várt gazdasági fellendülés, egyre nagyobb az esélye annak, hogy „valamilyen formában hozzá kell nyúlni az idei költségvetéshez”. 

Kovács szerint „a legfontosabb társadalmi programokhoz”, a 13. havi nyugdíjhoz és a családtámogatásokhoz biztosan nem fog hozzányúlni a kormány, de „egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mértékben, néhány tized százalékkal vagy markánsan” lesz nagyobb a hiány, ugyanis mindez már a jövő évi hiányt is befolyásolhatja.

Végül pedig a KT-elnökön kívül nemrég egy nemzetközi hitelminősítő is kétségeket fogalmazott meg a hiánycél teljesülésével kapcsolatban. Habár a Moody’s múlt pénteken változatlanul hagyta Magyarország besorolását, a döntéshez fűzött magyarázatban úgy számoltak, hogy idén 3,9 helyett 4,2, jövőre pedig 2,9 helyett 3,5 százalék lehet majd a költségvetés hiánya, ahogy azt az ING erről szóló kommentje is megjegyzi.

De nem csak nyilatkozatok alapján következtethetünk arra, hogy a következő hónapokban aktuális lehet majd a hiánycél felülvizsgálata. Más okok mellett ugyanis ez lehet az egyik lehetséges magyarázata annak is, hogy kedden az Államadósságkezelő Központ bejelentette, hogy 700 milliárd forinttal – a GDP 0,9 százalékával – 4113 milliárd forintra nőtt az állam nettó finanszírozási igénye.

Összezuhantak a bevételek, elszálltak a kiadások

Valójában ugyanakkor nem csak a vártnál gyengébb növekedési adatok tükrében látszik bizonytalannak az idei költségvetés teljesülése, hanem hónapok óta rendre ez olvasható ki a Pénzügyminisztérium közleményeiből is, amelyek az államháztartás aktuális helyzetéről szólnak.

Ezek közül a legutóbbi, az augusztusban közzétett, júliusra vonatkozó szerint az év első 7 hónapjában 2940 milliárd forintnyi hiány jött össze, ami az éves tervezett hiánycél 86,5 százalékát jelenti. Összehasonlításképpen, tavaly júliusig az azévi költségvetési hiányelőirányzat 55 százaléka teljesült, de még egy évvel korábban is csak a hiány 79 százaléka jött össze júliusig.

Nagyon leegyszerűsítve, a hiány elszállását az okozza, hogy az állam legfontosabb bevételei összeomlottak, miközben a kiadásai elszálltak. 

A legnagyobb problémát az áfabevételek összezuhanása okozza. Az infláció tavaly például még növelte az állam bevételeit, de egy ideje ezt a hatást már ellensúlyozza a fogyasztás visszaesése. Júliusban az előző évhez képest havi alapon már harmadszor csökkent idén az áfabevétel, ami az év első hét hónapjában összesen mindössze 1,5 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában összejött bevételt. Csak hogy érezhető legyen, hogy milyen súlyosan visszaesett a fogyasztás: ebben az időszakban havi alapon 26 százalék magasságából 17,6 százalékig csökkent az infláció.

Tehát az enyhe bevételnövekedés még megközelítőleg sem volt elég arra, hogy a bevételek reál értelemben tartsák az értéküket.

A kormányt cserbenhagyó fontosabb bevételi források közül a jövedéki adót érdemes még kiemelni. Ebből csak júliusban 23 százalékkal kevesebb folyt be, mint egy évvel korábban, az év első hét hónapjában összességében pedig csak kicsivel kevesebb, mint 5 százalékkal nőttek az állam ilyen jellegű bevételei.

A kiadások közül pedig az idén jelentősen megugró kamatkiadásokat érdemes számon tartani, amelyek csak júliusban csaknem 16 százalékkal ugrottak meg, az év január és július közti időszakában pedig durván kétharmaddal nőttek a tavalyi év hasonló időszakához képest. 

Az elszálló kiadások között emellett említésre méltó még a tavalyi év első hét hónapjához képest csaknem duplájára növekedő állami vagyonnal kapcsolatos kiadások: az ilyen célból elköltött nagyjából 850 milliárd forint jelentős részét adta ki annak a költsége, hogy a magyar állam a 4iG-vel együtt 660 milliárd forintért megvette a Vodafone-t.

Kevés kapaszkodó

A lapunk által megkérdezett elemzők szerint mindez azt vetíti előre, hogy nem fog összejönni az idénre tervezett hiánycél. Ez a vélekedés egyébként megegyezik a Bloomberg által augusztus végén felmért elemzői konszenzussal (ami szerint 3,9 helyett 4,3 százalék lesz a hiány).

Arról lehet vitatkozni, hogy ezer vagy kétezer milliárd forintos lesz a költségvetés elcsúszása, de a nagy kép alapvetően afelé mutat, hogy nem fog teljesülni az idei hiánycél

– mondta Virovácz Péter, az ING szenior elemzője, aki szerint nagyon nehéz olyan tényezőket találni, amik pozitív irányba befolyásolhatnák a költségvetési hiánycél teljesülését az év második felében. 

Ehhez szerinte két nagyon erős, egyenként 2 százalék feletti növekedést hozó negyedévre lenne szükség, amire a Covid utáni visszapattanást leszámítva nem volt példa a magyar gazdaságban az elmúlt évtizedekben. A mezőgazdaság jó teljesítménye, a reálbérnövekedés újbóli beindulása miatt felpörgő fogyasztás, és egy hirtelen megállapodás az uniós pénzekről, amelyet követően még idén megérkeznének a források: ezek azok a tényezők, amelyek segíthetnének egy ilyen viszonylag valószínűtlen forgatókönyv megvalósulásában.

Szintén a hiánycél tarthatatlanságát jelzi előre az OTP Elemzési Központ, amely már egy július eleji költségvetési elemzésében felvetette ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását. Ezt továbbra is fenntartva az OTP elemzői most úgy látják, hogy további intézkedések nélkül 6 százalék feletti idei hiány várható.

Azonban továbbra is arra számítunk, hogy a hiány csökkentése céljából lesznek még idén kormányzati intézkedések, így a hiány 5-6 százalék között alakulhat. Meg kell említeni azonban, hogy a júliusi elemzésünk óta beérkező adatok a negatív kockázatokat növelték

– írták az arra vonatkozó kérdésünkre, hogy júliushoz képest most hogy látják a költségvetés helyzetét.

Az elemzők szerint jóval több a negatív kockázat, mint a pozitív. Ezek közé sorolható például a gyengébb második féléves gazdasági teljesítmény, ami az ING nemrég módosított előrejelzése szerint éves alapon 0,5 százalékos visszaesést eredményez majd. 

De Virovácz szerint ilyennek tekinthető a növekedés várható szerkezete is, amelyen belül nem a nagy adóbevételt hozó elemek lesznek túlsúlyban. Konkrétabban, a mezőgazdaság jó teljesítményétől az állam nem várhat annyi plusz adót, mintha például a felpörgő fogyasztás miatt megugranának az áfabevételek. Az OTP elemzői szerint a bevételek elmaradása még abban az esetben is problémát jelenthet, ha azzal számolunk, hogy a második félévben a reálbérek növekedésének megindulásával párhuzamosan az adóbevételek dinamikája is javulni fog.

Az OTP Elemzési Központ szerint ezek mellett a kiadások között is van több olyan tétel is, ahol negatív kockázatot jelent, hogy ezek nem tartják a lépést az inflációval. Ide tartoznak a nyugdíjak, amelyek idén 15 százalékkal nőttek, amely viszont elmarad az OTP 17,6 százalékos éves inflációs előrejelzésétől. Az eltérésből pedig a törvény alapján a kormánynak a büdzsébe be nem tervezett pluszkiadása keletkezne a nyugdíjkompenzáció miatt. Emellett a kiadási oldalon ehhez hasonló további kockázatot jelenthet a közszféra inflációtól elmaradó béreinek későbbi esetleges korrekciója.

Végül pedig szintén kiadási oldali kockázat az uniós pénzekről szóló vita elhúzódása, mivel a programok előfinanszírozása érdekében a kormány többlet hitelfelvételre kényszerülhet, amely növeli az adósságot és a költségvetés kamatterheit is.

Jövőre fog fájni, hogy nem jön össze az idei hiánycél

A költségvetési hiánycél elengedésének három jelentősebb következménye lenne. Ezek közül a legfontosabb, hogy az idei hiánycél elengedése miatt a 2024-es, 2,9 százalékos hiánycél elérése is problémássá válna. Emellett az ország maastrichti kritériumok pandémia miatti felfüggesztésének jövő évi lejártával újra az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alá kerülne, másrészt pedig leminősítenék az ország hitelbesorolását, ami a kamatkiadások további növekedését, és a költségvetési mozgástér csökkenését vonná maga után. (Frissítés: cikkünk megjelenése után egy olvasónk arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Bizottság az elmúlt fél évben többször is – pl. itt – jelezte, hogy az eljárások már a 2023-as hiányok alapján meg fognak indulni 2024 tavaszán, tehát Magyarország már az idei költségvetés miatt is bekerülhet az eljárás alá, és a ’24-es elcsúszás miatt ott is maradhat.)

Ezek közül a leginkább konkrét következmény az utolsó. De az, hogy ezekben pontosan mekkora gazdasági és mekkora politikai kockázat van, attól is függ majd, hogy hogyan alakul majd a költségvetések konszolidációja az Európai Unió más tagállamaiban. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ugyanis jövőre a 27 tagállam közül 10-11 hiánya is meghaladja majd a maastrichti szabályok szerinti legfeljebb 3 százalékos deficitet. 

Ezért a túlzottdeficit-eljárás és a leminősítés is csak abban az esetben lenne nagyobb probléma, ha más uniós tagállamok Magyarországnál gyorsabban csökkentik majd a hiányukat. 

Ez azért is van így, mivel például a befektetők által a magyar államkötvényekre kért magasabb kockázati prémium mértéke is függ attól, hogy más országok adóssága mennyire lesz kockázatos. De az egyébként korábban mindig rugalmasan kezelt túlzottdeficit-eljárásban is függhet majd ugyanettől az, hogy Brüsszel mennyire keményen igyekszik kikényszeríteni a pénzügyi szigort. Persze ehhez kapcsolódóan azért fontos adalék, hogy jelenleg azok az uniós pénzek fel vannak függesztve, amelyeknek felfüggesztésével 2013-ban a magyar kormányt fenyegették az eljárás keretein belül, így az Európai Bizottságnak elég kevés konkrét eszköze lenne kikényszeríteni a magyar költségvetési szigort.

Politikailag a bóvlivá minősítés és az eljárás mindenesetre biztosan nem lenne kellemes a kormánypártnak, amelynek a 2010-es évek elején az eljárás alól való kikerülés állt a gazdaságpolitikájának fókuszában. De mivel a körülmények most teljesen mások, mint akkor, így ez valószínűleg azért nem sokat számítana.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRákapott a kormány a megszorításokra, pedig ez a kifejezés a szótárából is hiányzikA kiadáscsökkentések már a kormány fő politikai termékeinek számító programokat is elérik, de a fegyver- és cégvásárlásokról még válság idején sem tesz le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány is látja, hogy baj van, de inkább áttolja 2024-re az idei költségvetés problémáitA lakosság vásárlóerejének csökkenése miatt brutálisan visszaestek a fogyasztáshoz kötődő adóbevételek, miközben egyre drágább az állam finanszírozása. Kockázatos manőverrel oldaná meg a bajokat a kormány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet gazdaságpolitika költségvetés makrogazdaság növekedés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.