A Fidesz nagy cégvásárlásai közül is kiemelkedik a hétfőn aláírt Vodafone-ügylet. Ha a teljes vételárat nézzük, akkor forintban ennél nagyobb tranzakció 2010 óta nem volt. Ráadásul a 660 milliárdos összeget szinte teljes egészében az állam finanszírozza. Bár a távközlési cég 51 százaléka egy tőzsdei vállalathoz, a kormányközeli 4iG Nyrt-hez kerül, ám az új többségi tulajdonos nagyrészt állami bankok hiteléből fedezi a vásárlást.
A második legnagyobb
A 4iG hétfőn reggel jelentette be a budapesti tőzsde honlapján, hogy
a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. által képviselt magyar állammal közösen végleges adásvételi szerződést kötött … Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Zrt.-nek a … megvásárlására.
A közleményben (pdf) nem véletlenül hangsúlyozták a távközlési vállalat piaci pozícióját, a tranzakcióval ugyanis minden bizonnyal egy újabb iparágban valósul meg a régóta áhított magyarosítás. Orbán Viktor miniszterelnök 2016 őszén tette egészen egyértelművé, hogy néhány kiemelt iparágban a többségi magyar tulajdon elérése a kabinet célja. A kormányfő egészen pontosan úgy fogalmazott: ezeken a területeken „muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön”. Bár a távközlés akkor nem volt a miniszterelnök által említett szektorok között, az elmúlt években nagyon látványosan igyekszik ezen a területen is teret nyerni a kormányközeli gazdasági elit.
A Vodafone pedig tényleg nagy préda. A vállalat már akkor is fontos szereplő volt a piacon, amikor még csak a harmadik legnagyobb mobilszolgáltatóként lehetett rá hivatkozni (pdf), néhány éve azonban megvette a UPC Magyarországot, és azóta a vezetékes szegmensben is a legnagyobbak között van (pdf). A helyhez kötött internetet minden negyedik-ötödik háztartás és cég tőlük veszi, és a tévés piacon sem sokkal alacsonyabb ennél a részesedésük.
Mind a két szegmensben a második-harmadik helyen vannak, és az elmúlt években a mobil szektorban is erősen szorongatják az egykori Telenort, jelenlegi Yettelt. Így tényleg egyáltalán nem túlzás a második legnagyobb távközlési cégként hivatkozni rájuk (a minden szegmensben piacvezető Magyar Telekom után).
Ennek megfelelően az ügylet értéke is kifejezetten magas. Bár az augusztusban bedobott 715 milliárd forintnál végül némileg kevesebb, 660 milliárd forint lesz a vételár, így is ez a legdrágább tranzakció, amelyben az állam részt vett 2010 óta. Igaz csak a teljes összeget nézve, hiszen ezúttal nem állam az egyedüli vevő, mint mondjuk a Mol 21 százalékos, 583 milliárd forintot érő pakettjének megvásárlásakor. Most a vételár 51 százalékát a 4iG, egészen pontosan a tőzsdei cég, szintén korábban állami tulajdonban lévő leánya, az Antenna Hungária fizeti ki.
Soknak tűnik az ár
Magyarul a tranzakció elvileg legalább részben piaci. Ezért is érdekes, hogy az ügylet értékelése körül a kezdetek óta elég komoly viták vannak, és szakértők többsége szerint elég masszívan túlárazva vásárol az állam, illetve a 4iG. Ahogy a korábbi cikkünkben is írtunk róla, ennyi pénzért a Vodafone nagyon nem tűnik jó vételnek, és ezen az sem változtatott, hogy végül alacsonyabb lett a vételár.
Az biztos, hogy az anyavállat ennél jóval kisebb értéken tartotta nyilván a könyveiben a Vodafone Magyarország Zrt-t. A brit távközlési csoport legutóbbi beszámolójában 1,34 milliárd euróra értékelte az akkor már eladásra szánt céget (pdf), aminél durván 350 millió euróval, azaz jelenlegi árfolyamon közel 140 milliárd forinttal kapott többet*Mind a két összeg nettó érték. Jászai Gellért a 4iG elnöke és többségi tulajdonosa korábban azt nyilatkozta, hogy a cégérték nem azonos a vételárral, utóbbit ugyanis az átvilágítás során esetlegesen felmerülő tételek mellett a Vodafone adósságállományának törlesztése, tőkésítése is befolyásolhatja. Éppen ezért a Vodafone könyveiben is a nettó eszközértéket vettük figyelembe..
Ha a jövedelmezősége alapján vizsgáljuk a vállalatot, akkor is túlzónak tűnik az ár. A 4iG közleményében külön kiemelte, hogy a 660 milliárd forintos vételár
a Vodafone Magyarország 2022. március 31-én lezárt üzleti évben elért EBITDA-jának 7,1-szeresét teszi ki.
Azaz a vevők 7,1-szer annyit fizetnek a vállalatért, amennyi annak kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti nyeresége volt.
Még ha attól eltekintünk, hogy a Vodafone a saját közleményében ennél jóval magasabb, 8,4-es szorzót írt*Vélhetően némileg módosított nyereségszámmal kalkuláltak., a mutató így is kiugróan magasnak tűnik ágazati összevetésben. Bár a nyugat-európai távközlési cégek között akad olyan, amelyiknek piaci értéke akár az EBITDA-ja 7-9-szeresét is eléri (ez az úgynevezett EV/EBITDA mutató), a régiónkban inkább 4 körüli szorzó a jellemző.
Hitel, hitel és hitel
Azt már megszokhattuk, hogy a magyar állam vevőként nem mindig árérzékeny, így nem ritka, hogy vastagon fog a ceruza. A mostani magasnak tűnő vételár azért furcsa, mert piaci résztvevője is van a tranzakciónak. Más kérdés, hogy a 4iG (pontosabban az Antenna Hungária) részét is főleg az állam, egészen pontosan két állami bank finanszírozza.
A kormányzat vasárnap határozatban bólintott rá, hogy az állam kezességet vállaljon az MFB Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott legfeljebb 425 millió euró összegű hitelre*A magyar államot egészen pontosan a tőkekövetelés 80 százalékáig terheli visszavonhatatlan készfizető kezesség.. A kormányhatározatban szereplő összeg azonban a vételár Antenna Hungáriára eső részének legfeljebb felét fedezheti, a cégnek pedig a legutóbbi elérhető adatok szerint annyi saját pénze nincs, hogy a különbözetet ki tudja fizetni. Az Antenna Hungária tavaly év végi 8,5 milliárd forintjából a Vodafone másfél százaléka sem jönne ki, és bár a 4iG-nek szeptermber végén 83 milliárd forintnyi készpénze volt, a hiányzó részre ez sem elég.
Erre azonban nem is volt szükség: az elérhető adatok alapján ugyanis
az Antenna Hungária az MFB-jénél is nagyobb hitelt kaphatott a szintén állami EXIM Banktól.
Legalábbis a pénzintézet 750 millió euró tőke és járulékai erejéig jegyzett be zálogjogot az AH valamennyi ingóságára, és jövőbeli bevételt hozó szerződésére.
Magyarul a tranzakciót nagyon nagy részben hitelből finanszírozta a 4iG, így pedig a legfontosabb kérdés egyértelműen az, hogy milyen feltételekkel kapták a kölcsönt. Ha ugyanis sikerült kedvező kondíciókat elérni az állami bankoknál, akkor már nem feltétlenül annyira túlárazott a tranzakció, vagy legalábbis sokat javulhat a megtérülése.
Az Antenna Hungáriát és a 4iG-t megkérdeztük a hitelek feltételeiről, de megkeresésünkre nem érkezett válasz, és ha érkezik, vélhetően akkor sem árul(hat)nak el részleteket, hiszen az ilyen szerződések jellemzően üzleti titoknak minősülnek. A már idézet kormányhatározatból ugyanakkor annyi kiderült, hogy a
hitel éves ügyleti kamata a futamidő első 5 évében fix, mértéke az MFB Zrt. forrásköltségének, a forrásköltség felárának, a banküzemi spreadnek és az ügylet kockázati kamatfelárának együttes összege;
A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez alapján reálisan 7-9 százalék között lehet a kamat, ami mellett elég nehéz elképzelni, hogy megtérül a befektetés.
Yettel, Vodafone, Digi
Más kérdés, hogy az ügyletnek egész biztosan lesznek szinergiahatásai, hiszen az Antenna Hungária, és a 4iG elég masszív távközlési portfóliót vásárolt össze mostanra. Az AH 2019-ben vásárolta meg a Yettel (akkor még Telenor) 25 százalékos részesedését, a 4iG pedig szinte pontosan egy éve szerezte meg a korábban román kézben lévő Digit és leányvállalatait.
Ez egyébként versenyjogi kérdéseket is felvet, így ugyanis a 4iG elég nagy szeletet harap ki magának a szektorból, különösen a vezetékes szegmensben.
A Vodafone és a Digi együttes részesedése a tévés és a helyhez kötött internet piacán is több, mint negyven százalékos,
ami elég erős piaci koncentrációnak számít. A mobil szektorban a kisebbségi-Yettel tulajdonhányad miatt nem lehet összeadni a részesedéseket, ugyanakkor tulajdonosként a 4iG ráláthat a jövőben a Vodafone egyik legnagyobb konkurensének stratégiájára, ami azért elég komoly előnyt jelent.
Itthon ennek ellenére fel sem merült, hogy az ügyletet vizsgálnia kellene a versenyhivatalnak, mivel a tranzakciót nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítették. A Szabad Európa szerint ugyanakkor uniós és köztük magyar jogászprofesszorok jelezték az Európai Unió Bizottságának, hogy az uniós versenyhivatalnak meg kellene vizsgálnia a felvásárlást.
Pénz
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
