Több mint százmilliárd forintért vette meg az állam a Telenor negyedét
Az Antenna Hungária (AH) éves beszámolója szerint az állami cég 101,16 milliárd forintért vásárolta meg tavaly ősszel a TMT Hungary B.V. nevű társaság 25 százalékos tulajdonhányadát. Ez az a vállalat, amely kézben tartja a magyar Telenort, illetve a csoport ingatlanos cégét, a Telenor Real Estate Hungary Zrt-t. A 75 százalékos pakettet megtartó cseh többségi tulajdonos valószínűleg nem csinált rossz üzletet az adásvétellel.
Negyvenhatmilliárdos állami gyorskölcsön
A második legnagyobb hazai mobilszolgáltató körül már régóta legyeskedtek magyarországi vevőjelöltek. Már 2017 végén pletykáltak arról a piacon, hogy a névadó norvég anyacég megválna magyar érdekeltségétől, és a lehetséges vevők között Mészáros Lőrinc neve, illetve a magyar állam is felmerült. A norvégok végül 2018 elején nem csak a magyar, hanem a bolgár, a szerb és a montenegrói leányokat is eladták, tehát a teljes régiós érdekeltségtől megváltak, méghozzá egyben, összesen 2,8 milliárd euróért. Ez egy magyar befektetőnek túl nagy falat lett volna, ennek megfelelően nem is magyar volt a vevő: a csoportot a leggazdagabb cseh üzletember Petr Kellner szerezte meg.
A magyar leány iránt azonban ezt követően sem lankadt a hazai érdeklődés, időről-időre felröppent, hogy a magyar állam bevásárolná magát a cégbe. Végül tavaly októberben az Antenna Hungárián keresztül ez meg is történt.
Eddig a vételárról sokat nem lehetett tudni, az Antenna Hungária éves jelentéséből azonban most már látszik, hogy
101,16 milliárd forintos értéken tartják nyilván a részesedést, ami a számviteli szabályok alapján azt jelenti, hogy ennyiért is szerezték.
Az éves jelentésből egyébként az is kiderül, hogy a tranzakciót részben tőkeemelésből, részben hitelből finanszírozta a vállalat.
A magyar állam tőkesoron 55 milliárd forintot tolt a cégbe, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pedig közel 46 milliárd forint éven belül lejáró hitellel támogatta meg az ügyletet.
Arról nem esik szó a papírokban, hogy ennek a kölcsönnek mi lesz a sorsa, hogyan tervezi visszafizetni az állami vagyonkezelőnek az AH.
Tíz-tizenöt milliárdos felár
A százmilliárdos vételár egyébként elsőre nem tűnik kevésnek ahhoz képest, amennyit Kellnerék fizettek alig másfél évvel korábban a teljes régiós érdekeltségért. A tavaly októberi ügylet a magyar leányt valamivel több mint 400 milliárd forintra értékeli, és ez az akkori árfolyamon nagyjából 1,23 milliárd eurót jelent. Ez a cseh vállalkozó által megvett teljes csoport vételárának közel 44 százaléka.
Azt nehéz lenne elvitatni, hogy a régiós csomagnak a magyar Telenor volt a legértékesebb része, az azonban már kérdéses, hogy tényleg ennyit ér-e. A korábbi évek – vállalatértékelési szempontból fontos – eredményszámai alapján valószínűleg nem, hiszen az eredeti ügyletet megelőző három évben a régiós EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás nélkül számolt eredmény) 36 százalékát hozta csak a magyar cég, a maradék 64 százalékon nagyjából fele-fele arányban osztozott a bolgár és az egy idő után vele együtt kezelt szerb illetve montenegrói leány. Ha ez alapján osztjuk fel a Kellner által fizetett 2,8 milliárd eurót, akkor a magyar cégre alig több mint 1 milliárd jut. Tavaly októberi árfolyamon
ez az állam által megvett 25 százalékos részesedés esetében 83 milliárd forintos árat jelentene.
Ennél kissé magasabb, de a ténylegesnél alacsonyabb lehetséges árat számolt korábban a Forbes is. A lap a magyar Telenor értékét még a tranzakció bejelentése előtt 335-350 milliárd forintra becsülte, és ez alapján azt írták: 90 milliárd forintot biztosan ki kellene fizetnie a magyar államnak, ennél olcsóbban nem valószínű, hogy be tudna szállni.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
