Több mint százmilliárd forintért vette meg az állam a Telenor negyedét
Az Antenna Hungária (AH) éves beszámolója szerint az állami cég 101,16 milliárd forintért vásárolta meg tavaly ősszel a TMT Hungary B.V. nevű társaság 25 százalékos tulajdonhányadát. Ez az a vállalat, amely kézben tartja a magyar Telenort, illetve a csoport ingatlanos cégét, a Telenor Real Estate Hungary Zrt-t. A 75 százalékos pakettet megtartó cseh többségi tulajdonos valószínűleg nem csinált rossz üzletet az adásvétellel.
Negyvenhatmilliárdos állami gyorskölcsön
A második legnagyobb hazai mobilszolgáltató körül már régóta legyeskedtek magyarországi vevőjelöltek. Már 2017 végén pletykáltak arról a piacon, hogy a névadó norvég anyacég megválna magyar érdekeltségétől, és a lehetséges vevők között Mészáros Lőrinc neve, illetve a magyar állam is felmerült. A norvégok végül 2018 elején nem csak a magyar, hanem a bolgár, a szerb és a montenegrói leányokat is eladták, tehát a teljes régiós érdekeltségtől megváltak, méghozzá egyben, összesen 2,8 milliárd euróért. Ez egy magyar befektetőnek túl nagy falat lett volna, ennek megfelelően nem is magyar volt a vevő: a csoportot a leggazdagabb cseh üzletember Petr Kellner szerezte meg.
A magyar leány iránt azonban ezt követően sem lankadt a hazai érdeklődés, időről-időre felröppent, hogy a magyar állam bevásárolná magát a cégbe. Végül tavaly októberben az Antenna Hungárián keresztül ez meg is történt.
Eddig a vételárról sokat nem lehetett tudni, az Antenna Hungária éves jelentéséből azonban most már látszik, hogy
101,16 milliárd forintos értéken tartják nyilván a részesedést, ami a számviteli szabályok alapján azt jelenti, hogy ennyiért is szerezték.
Az éves jelentésből egyébként az is kiderül, hogy a tranzakciót részben tőkeemelésből, részben hitelből finanszírozta a vállalat.
A magyar állam tőkesoron 55 milliárd forintot tolt a cégbe, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pedig közel 46 milliárd forint éven belül lejáró hitellel támogatta meg az ügyletet.
Arról nem esik szó a papírokban, hogy ennek a kölcsönnek mi lesz a sorsa, hogyan tervezi visszafizetni az állami vagyonkezelőnek az AH.
Tíz-tizenöt milliárdos felár
A százmilliárdos vételár egyébként elsőre nem tűnik kevésnek ahhoz képest, amennyit Kellnerék fizettek alig másfél évvel korábban a teljes régiós érdekeltségért. A tavaly októberi ügylet a magyar leányt valamivel több mint 400 milliárd forintra értékeli, és ez az akkori árfolyamon nagyjából 1,23 milliárd eurót jelent. Ez a cseh vállalkozó által megvett teljes csoport vételárának közel 44 százaléka.
Azt nehéz lenne elvitatni, hogy a régiós csomagnak a magyar Telenor volt a legértékesebb része, az azonban már kérdéses, hogy tényleg ennyit ér-e. A korábbi évek – vállalatértékelési szempontból fontos – eredményszámai alapján valószínűleg nem, hiszen az eredeti ügyletet megelőző három évben a régiós EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás nélkül számolt eredmény) 36 százalékát hozta csak a magyar cég, a maradék 64 százalékon nagyjából fele-fele arányban osztozott a bolgár és az egy idő után vele együtt kezelt szerb illetve montenegrói leány. Ha ez alapján osztjuk fel a Kellner által fizetett 2,8 milliárd eurót, akkor a magyar cégre alig több mint 1 milliárd jut. Tavaly októberi árfolyamon
ez az állam által megvett 25 százalékos részesedés esetében 83 milliárd forintos árat jelentene.
Ennél kissé magasabb, de a ténylegesnél alacsonyabb lehetséges árat számolt korábban a Forbes is. A lap a magyar Telenor értékét még a tranzakció bejelentése előtt 335-350 milliárd forintra becsülte, és ez alapján azt írták: 90 milliárd forintot biztosan ki kellene fizetnie a magyar államnak, ennél olcsóbban nem valószínű, hogy be tudna szállni.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
