Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. március 21. 14:16 Élet

A Telenor cseh vevőjének több pénze van, mint a 30 leggazdagabb magyarnak

Szerdán biztossá vált, amiről mobilos körökben már hosszú hetek óta pusmogtak: a leggazdagabb közép-európai, a cseh Petr Kellner veheti meg a Telenor balkáni érdekeltségeit, beleértve a második legnagyobb magyar mobilszolgáltatót is. Az üzletember PPF nevű cége 2,8 milliárd eurót, azaz 872 milliárd forintot fizet a régiós vállalatokért. A magyar mellett a bolgár, a montenegrói és a szerb Telenor is hozzájuk kerül.

Az már nem teljesen biztos, hogy a magyar cég tartósan Kellnernél marad, erre a vállalatra ugyanis külön kérő is van. A cseh üzletemberen állítólag elég nagy a nyomás, hogy szedje szét a portfóliót, a magyar leányt pedig adja el Mészáros Lőrinc valamelyik érdekeltségének. A 2,8 milliárdos vételár azonban jól mutatja, hogy miért nem repült rá a NER-elit a teljes csomagra. Egy ekkora tranzakció ugyanis még a felcsúti polgármesternek is túl nagy falat.

Petr Kellnernek azonban nem, mivel az ő vagyona magyar szemmel értelmezhetetlen nagyságú. A cseh üzletember a 88. azon a világ dollármilliárdosait rangsoroló Forbes listán, ahova a leggazdagabb magyar, Csányi Sándor egy év szünet után az idén az 1999. helyen került vissza. Az amerikai lap ezúttal 15,5 milliárd dollárra becsülte vagyonát. Ez a másfélszerese annak, amit a hazai Forbes listáján szereplő 33 leggazdagabb magyar összesen össze tudott hozni Csányistul, Demjánostul, Mészáros Lőrincestül. A Bloomberg listája szerint Kellner jelenleg a 109. a világon, vagyona épp 12,6 milliárd dollárnál áll.

Kellner gazdagságát elsősorban a rendszerváltás utáni cseh privatizációnak köszönheti, bár az ő története kicsit eltért azoktól, amilyeneket itthon láthattunk. A nyilvánosságot kerülő milliárdosról – egy portréban az elég nehezen magyarra fordítható „media-shy tycoon” kifejezéssel illették – fotó is nagyon ritkán készül, videó-felvétel pedig szinte egyáltalán nincs róla. Azért csak szinte, mert miután lediplomázott a prágai közgazdasági egyetemen, egy ideig a Barrandov stúdiónál dolgozott. Bár végzettségének megfelelő munkakört vállalt, egy rövid szerep erejéig a filmszakmában is kipróbálta magát.

 

A kaland nem tartott sokáig, még a nyolcvanas években egy fénymásolókat importáló és értékesítő cégnél helyezkedett el. Itt ismerkedett meg a két Milannal, Maderyccsel és Vinklerrel, akikkel 1991-ben a kuponos privatizáció bejelentését követően megalapították a PPF-et, vagyonosodásuk forrását.

A PPF a První Privatizační Fond, magyarul az Első Privatizációs Alap rövidítése. Ebből már nagyjából ki lehet találni, hogy milyen céllal hozták létre: a nagy ötlet, amivel a leggazdagabb közép-európai üzleti pályája elindult, egy befektetési alap volt. Viszont ezt elég jól csinálták: a 100 ezer koronával alapított cég húszmilliós kölcsönből hirdette magát, aminek eredményeként a privatizáció első körében a teljes értékesített vagyon 3 százalékát ők vették meg*A cseh privatizáció teljesen másképp zajlott, mint a magyar. Náluk két hullámban a lakosság térítésmentesen vagyonjegyeket kapott, amiket aztán az értékesített állami cégek részvényire cserélhettek, vagy eladhatták olyan befektetési alapoknak, mint a PPF. A nagy üzlet az volt, hogy a lakosságnál lévő mikroszkopikus méretű részesedések magukban nem értek sokat, de ha valaki összevásárolta őket, exponenciálisan nőtt a értékük (így ugyanis már irányítási jogokat is lehetett velük szerezni cégekben). A PPF saját honlapja szerint a privatizáció első körében 186 ezren választották őket, arról azonban jótékonyan hallgatnak, hogy ez pontosan mit jelentett..

A 1992-1993-ban PPF 202 korábban állami vállalatban szerzett részesedést 4,9 milliárd korona értékben, majd további 45-ben 2,4 milliárdért. Az igazán nagy dobás azonban a legnagyobb cseh biztosító, a Česká pojišťovna ötödének megvásárlása volt. A pénzügyi vállalkozásban a PPF átvette az irányítási jogokat, majd tovább növelte a részesedését, és hatékonyságjavító lépésekkel a csoport aranytojást tojó tyúkjává alakította.

Nagyjából innentől kezdve tényleg egyfajta befektetési alapként, egy idő után pedig Kellner vagyonkezelő holdingjaként működött a cég. Adták vették a vállalatokat. Volt kereskedelmi tévéjük, amit az amerikaiak vettek meg, részesedésük a vezető cseh gyógyszergyártóban, amire ajánlatot is tettek, de végül a Sanofi vásárolta ki őket. Vettek, aztán eladtak orosz elektronikai kiskerláncot, de volt bányacégük és lottótársaságuk is, hogy csak néhány példát említsünk.

 

A fő csapásirány azonban sokáig a pénzügyi szektor maradt. A kilencvenes évek végén létrehozták az üzletág másik lábát, a Home Creditet, ami talán még a biztosításnál is nagyobb üzletnek bizonyult. A személyi kölcsönöket nyújtó csoportot a csehországi sikerek után gyorsan külföldre vitték, és komoly karriert futottak be vele Szlovákiában, Oroszországban és több más egykori szovjet utódállamban. Az igazán nagy bizniszt azonban a távol-keleti piacok meghódítása hozta. A Home Credit volt például az első olyan külföldi vállalat, amely ilyen szolgáltatással megjelenhetett a kínai piacon.

Ma már Indiában, Indonéziában, és a Fülöp szigeteken is aktívak, sőt ez alatt a márkanév alatt tűnt fel a csoport (igaz egy teljesen más üzletágával) a magyar piacon is. Tavaly decemberben jelentették be, hogy két részletben 6 millió eurót fektetnek a hazai fizetési megoldás-fejlesztő Barion Payment Zrt-be.

Néhány éve aztán jött egy irányváltás, és a távközlés felé is nyitott Kellner birodalma. Egy többlépéses ügyletben megváltak az áttörést hozó biztosítótól, és az ezért kapott dollármilliárdokat az O2 mobilszolgáltató cseh és szlovák részének megvásárlására költötték.*Az O2 márkát eredetileg a spanyol távközlési csoport, a Telefónica hívta életre. Ennek megfelelően nem is csak Csehországban és Szlovákiában létezik, az Egyesült Királyságban például 25,2 millió előfizetője van, amivel a második a piacon és elég erős Németországban is. A PPF azonban csak a két közép-európai leányt vásárolta meg. A PPF-féle O2 Csehországban piacvezető, Szlovákiában pedig harmadik. A vásárlás elég jó alapot teremtett egy régiós terjeszkedéshez. Ez pedig februárban meg is indult, igaz egy kicsit más szegmensben: 185 millió euróért Bulgáriában egy médiacsoportot vásárolt meg a PPF.

A ma bejelentett lépés viszont már tisztán a távközlési csoport erősítését szolgálja. A Telenor régiós érdekeltségeinek megvásárlásával egy öt országban aktív kelet-közép-európai mobilszolgáltató jön létre, aminek már üzleti szempontból is lehet létjogosultsága, különösen, ha Kellnerék további tranzakciókkal szélesítik a portfóliót ezekben az államokban. Erre egyébként valószínűleg szándék is van, a csoportot ismerő forrásaink szerint ugyanis a PPF híres arról, hogy elég jól kihasználja a szinergiákat, azaz azokat az előnyöket, amik a különböző területeken és országokban ténykedő cégek birtoklásából erednek.

Kellner egy nagyon profi csapatot hozott össze a PPF élén. Csupa olyan menedzser vezeti a céget, akik korábban régiós nagyvállalatoknál, globális tanácsadócégeknél dolgoztak. A milliárdos így megtehetné, hogy háttérbe vonul, és csak a pénzét számolja, de erről szó sincs. Az üzleti döntéseknél még mindig ő mondja ki az utolsó szót, és a partnerekkel is szeret személyesen találkozni. Legutóbbi hosszabb interjújában (amit több mint 10 éve adott a iDnes nevű cseh lapnak) külön ki is emelte, hogy “nagyon fontos ismerni azt, akivel üzletel az ember”.

Mielőtt aláírták volna a szerződést, ragaszkodott például ahhoz is, hogy kezet rázzon az üzletre egyetlen magyarországi partnereivel, a Barion Payment Zrt. tulajdonosaival. Bíró Tamás a magyar cég alapítója azt mesélte, hogy az egyeztetések során végig egy kapcsolattartójuk volt, a részleteket vele tárgyalták le, de amikor célegyenesbe ért a tárgyalás, egy prágai útjuk során Kellner is beugrott hozzájuk. A milliárdos személyesen is meg akart ismerkedni azokkal, akiknek a cégébe bevásárolja magát, ezért beszélgetett el velük röviden. Az adásvétel bejelentésének napján – egy a Telenor vezérigazgatójának Instagramjára feltöltött kép alapján – egyébként a magyar Telenorhoz is ellátogatott. 

Másoktól is azt hallottuk, hogy hiába a dollármilliárdos vagyon, a néhány millió eurós döntéseket sem engedi ki a kezéből. A tárgyalási folyamatokba nem folyik bele igazán mélyen, de a legnagyobb kutyákkal azért találkozik, valószínűleg a Telenor vezérigazgatójával is egyeztetett*A Česká pojišťovna eladásáról kevés interjúinak egyikében például azt mesélte, hogy egy szállodában dőlt el. Hosszú napokat töltöttek el a hotelben, ahol napközben a részleteket tárgyalták, majd este ott aludtak, és másnap folytatták.. Arról viszont csak ő határozhat, hogy hova kerüljön pénz. Egy átlagos munkanapját például tíz éve úgy írta le, hogy általában két megbeszélésen vesz részt, emellett pedig sokat gondolkodik, és igyekszik jól érezni magát mások társaságában.

Bíró Tamás tapasztalatai szerint egyébként Kellner és a cége is amerikai stílusú, modern, és kifejezetten kooperatív befektető. Nem akarják megmondani a frankót, hagyják dolgozni azt a csapatot, amelyikbe pénzt fektettek. A Barionnál is a korábbi magyar tulajdonosok maradtak többségben a cégvezetésben, és az üzleti tervet is lényegében változtatás nélkül elfogadták a csehek. Ugyanakkor, ha kéri a partner, akkor saját kapcsolataikkal, üzleti hátterükkel bármiben segítenek.

Ezek alapján az általános magyar “milliárdos-képhez” viszonyítva Kellner kifejezetten szimpatikus figurának tűnik, forrásaink szerint azonban az üzletember megítélése hazájában már nem ilyen jó. A csehek egy jelentős része úgy gondolja, hogy a PPF nem járt el tisztességesen a kuponos privatizáció idején. Azzal, hogy olcsón felvásárolták a lakosságtól a korábbi állami cégek részvényeit – kihasználva, hogy azok külön szinte semmit nem érnek, egyben viszont vagyonokat – sokak szerint csehek millióit károsították meg. Valószínűleg mindezt csak súlyosbítja, hogy a milliárdos kifejezetten jó kapcsolatot ápol a rendszerváltást követő cseh politika legmeghatározóbb figurájával, Václav Klausszal, akit szintén rengeteget bíráltak a kuponos privatizáció miatt. 

Az azonban biztos, hogy az első lépések után Kellner elég jól gazdálkodott a privatizáción szerzett vagyonnal. A PPF-ből szép lassan kiszorította korábbi tulajdonostársait, ma már a cég részvényeinek közel 99 százaléka az övé.

A privatizáció visszásságai mellett azért is szokták kritizálni, mert cégeinek egy részét nem Csehországban, hanem Hollandiában és Cipruson jegyezték be, és ezek a vállalatok természetesen adót is ott fizetnek. Mikor Kellnert a már idézett interjúban erről faggatták, akkor azt mondta, hogy a kilencvenes években nem volt más választása. Szerinte ugyanis húsz-huszonöt évvel ezelőtt Csehország olyan volt, mint egy kis Oroszország, egyetlen vállalkozó sem érezhette magát biztonságban. Ezért kellett olyan országba vinnie cégeit, ahol biztosabbnak érezte a jogi környezetet. Az nem került szóba, hogy ezekben az államokban történetesen különösen jók az adózási feltételek.

Mindenesetre már a tíz évvel ezelőtti interjúban is megerősítette, hogy teljesen nem akarja elhagyni Csehországot, még akkor sem, ha a nagy üzletekhez már kicsinek tartja. Ez a meggyőződése pedig azóta valószínűleg inkább csak erősödött. Feleségével közösen vezetett alapítványa komoly összeget fordít a cseh oktatás fejlesztésére, és ezzel sokat javított a hazai megítélésén. Olyan tehetséges fiatalok taníttatását támogatja, akiknek a családja ezt nem tehetné meg.

Egyik nagy akciója a szovjet időkből hátramaradt Prága Hotel megvásárlása volt, amelyben felújítása után egy iskolát szeretett volna nyitni. A projekt azonban megakadt, mivel nem sikerült az engedélyeket beszerezni, így a legutóbbi hírek szerint elképzelhető, hogy suli helyett egy galéria nyílik az épület helyén.

A rejtőzködő milliárdos egyébként nem él nagyon fényűző életet. Nagyjából hét éve Prágától nyugatra egy kis faluban lakik egy villában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a szükségét érzi, akkor sem költi a pénzét. Néhány éve például Gulfstream típusú magángépét lecserélte egy Boeing 737-esre, mert előbbit már kicsinek érezte az üzleti utakhoz. Egyébként gyakran utazik és nem csak üzleti ügyekben. Állítólag idejének elég jelentős részét a Karib-térségben tölti, ahol előszeretettel kitesurföl. A golfot viszont saját bevallása szerint utálja, mert hosszúnak és unalmasnak tartja.

Élet cseh Mészáros Lőrinc Petr Kellner portré PPF Telenor Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2018. november 11. 13:26 Élet

Az iskolázottság meghatározza azt is, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen

Vannak olyan csoportok a magyar társadalomban, amelyekben különösen alacsony a klímaváltozás iránti személyes felelősségérzet, pedig egyre inkább szükség van az alulról jövő kezdeményezésekre a felmelegedés elleni fellépésben,

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.

Jandó Zoltán
2018. november 10. 07:20 Élet

Magyarország sem áll jól a szuperbaktériumok elleni háborúban

Kiugróan magas itthon az olyan megbetegedések aránya, amit a legerősebb antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok okoznak.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. november 7. 06:37 Élet

Egy stróman élete: „heti 150 millió szállításától szakadt szét a táskám”

„Millió helyett mindig ezret írtak. Ha azt az üzenetet kaptuk, hogy vegyünk fel 30 ezret, akkor 30 milliót kellett.” Bemutatunk egy bűnszervezetet az alsóbb szinteken lévők szemszögéből.