A cikk írásakor valamivel 410 felett alakul a forint euróval szembeni árfolyama, ugyanakkor szerdán 417 közelében is járt, mielőtt Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének bejelentését követően – miszerint a jegybank csütörtökön az egyhetes betét kamatának határozott emelésével igyekszik beavatkozni az árstabilitás biztosítása érdekében – valamennyit erősödött.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a forint gyengülésére reagálva azt mondta, a magyar gazdaság fundamentumai a feszültségek ellenére erősek, és a kormány elmúlt hetekben már bejáratott kommunikációs paneljét ismételve a háborút emelte ki a forint gyengülését magyarázó okok közül.
Az árfolyamokat ma a gázár mozgatja, az euró is gyengül a dollárral szemben, ezzel együtt jár a forint gyengülése. Ennek a kiváltó oka a háború
– mondta.
Gulyás részben igazat mond, részben nem. Ahogy arra Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a G7-en közzétett elemzésében felhívta a figyelmet, a régiónkban csak a lengyel złoty, a cseh korona és a magyar forint esetében beszélhetünk érdemi kereskedési volumenről, ezért ezek árfolyamát érdemes összevetni, ha az árfolyamokat mozgató tényezőket szeretnénk összehasonlítani.*Romániában, Horvátországban és Bulgáriában a jegybankok a helyi eurócsatlakozási terveknek megfelelően menedzselt vagy teljesen rögzített árfolyamokat tartanak fenn.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a forint árfolyama valóban a háború február 24-i kitörése után kezdett gyengülni, nagyjából hasonló mértékben, mint ahogy a lengyel zloty. A cseh korona viszont mindkét valutánál jobban bírta a február végi sokkot.
Török szerint ami az együttmozgáson túlmenően történik a forint árfolyamával, az alapvetően belső okokra vezethető vissza. A régiós valuták február végét követően bár eltérő mértékben, de hetekig erősödtek ebben az időszakban – alapvetően azért, mert a híreket a béketárgyalások dominálták.
A forint árfolyama április elejétől kezdve kezdett elszakadni a lengyel pénzétől, miután az Európai Bizottság elindította a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, és egyben befagyasztotta az uniós alapok jelentős részének az átutalását.
Az alábbi ábrán, ami az árfolyamok változását a háború kitöréséhez képest mutatja meg, sokkal látványosabban jelenik meg ez a folyamat. Török becslése szerint április végéig a háború hatása a forint árfolyamában 10 forintos leértékelődésként jelent meg az euróval szemben, további 10 forintos leértékelődés pedig az EU-s konfliktushoz köthető.
Az ábrán azonban az is látszik, hogy a forint árfolyama április végétől kezdve még határozottabban eltávolodott a cseh korona és a lengyel złoty árfolyamától, amit Török szerint részben a magyar gazdaság sérülékenysége és a gazdaságpolitika minősége magyaráz.
