Olyan rossz állapotban van a magyar költségvetés, hogy az már a befektetőknek is kezd feltűnni
Sosem halmozott még fel akkora hiányt áprilisban a magyar költségvetés, mint idén, és a jövő évi büdzsét is jelentős kockázatok övezik. Az első négy hónap kamatkiadásai több mint kétszer akkorák voltak, mint 2022 azonos időszakában, és az időarányos adatok alapján kérdéses, mennyire reális, hogy a terveknek megfelelően 3000 milliárd forint alatt marad az adósságszolgálat.
Miért fontos ez? A gazdaság zsugorodását mutatja a GDP és a fogyasztás alakulása, miközben az infláció kimagasló uniós összehasonlításban. Az uniós források érkezése ráadásul 2024-re tolódhat – a kormány és az Európai Bizottság közötti vita tárgyát képezik többek között az extraprofitadóként elhíresült rendkívüli terhek, amelyek jövőre is megmaradnak.
- A bevételek szerényebb mértékben nőttek a kiadásoknál tavalyhoz képest, a központi költségvetést nézve 3,1 százalékos arány áll szemben 15 százalékkal.
- A közszolgáltatásokon spórolni már aligha lehetséges, a közszférában, közoktatásban eleve elmaradtak a béremelések, miközben a színvonal és a kapacitások sok szempontból megkérdőjelezhetők. Igaz, a kormány nemrég számos állami beruházás leállítása mellett döntött.
Számokban: a kamatkiadások elszállása mellett az áfabevételek alakulása is rossz fényt vet az idei és a jövő évi költségvetésekre. Mivel az első négy hónapban az éves hiánycél 80 százaléka már teljesült, e trendek fennmaradása esetén kérdéses, hogy tartható-e korrekció nélkül a 3,9 százalékos hiánycél a GDP arányában. Ez már a befektetőket is nyugtalanítja, ami tükröződik a magyar államkötvények árfolyamán.
Reakciók: az Európai Bizottság egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban, hiánycsökkentésre és a helyreállítási pénzek lehívására készteti a kormányt, továbbá javasolja a rezsicsökkentés leépítését az elszálló hiány ellensúlyozására. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint azonban tartható a hiánycél, és marad a rezsicsökkentés (amit részben a különadók fedeznek).
- Adóemeléssel javítható a helyzet Zsiday Viktor szerint: a társasági adókulcs kilencről 15 százalékra történő emelését külföldi nyomásra lehet fogni, és nem csökkentené a hazai versenyképességet, az „egykulcsos” jövedelemadó beáldozásával továbbá többletterhek róhatók a magasabb bérűekre, akik kevéssé tartoznak a kormánypárt szavazóbázisához.
- „A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni” – fogalmazott a Portfolio.hu-n Virovácz Péter. Nincsenek tömeges leépítések, a bérnövekedés 15 százalék feletti, így kár a költségvetés stabilitásának (és többletinfláció) árán a GDP növekedéséért teperni.
Közélet
Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó
Három hónapon belül megérkezett az árrésstop ügyében a felszólító levél, ami a korábbi példák alapján rendkívül gyorsnak számít.
Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Terjed a Mészáros-Felcsút kór az európai futballban, magyar áldozata is lehet
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Fontos
Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?
Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.
Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai
Beszűkült a játéktere a hazai szereplőknek, akiknek a gazdaságpolitikai környezettel és a vevők vásárlóerejének csökkenésével is meg kell küzdeniük.
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
