Sosem halmozott még fel akkora hiányt áprilisban a magyar költségvetés, mint idén, és a jövő évi büdzsét is jelentős kockázatok övezik. Az első négy hónap kamatkiadásai több mint kétszer akkorák voltak, mint 2022 azonos időszakában, és az időarányos adatok alapján kérdéses, mennyire reális, hogy a terveknek megfelelően 3000 milliárd forint alatt marad az adósságszolgálat.
Miért fontos ez? A gazdaság zsugorodását mutatja a GDP és a fogyasztás alakulása, miközben az infláció kimagasló uniós összehasonlításban. Az uniós források érkezése ráadásul 2024-re tolódhat – a kormány és az Európai Bizottság közötti vita tárgyát képezik többek között az extraprofitadóként elhíresült rendkívüli terhek, amelyek jövőre is megmaradnak.
- A bevételek szerényebb mértékben nőttek a kiadásoknál tavalyhoz képest, a központi költségvetést nézve 3,1 százalékos arány áll szemben 15 százalékkal.
- A közszolgáltatásokon spórolni már aligha lehetséges, a közszférában, közoktatásban eleve elmaradtak a béremelések, miközben a színvonal és a kapacitások sok szempontból megkérdőjelezhetők. Igaz, a kormány nemrég számos állami beruházás leállítása mellett döntött.
Számokban: a kamatkiadások elszállása mellett az áfabevételek alakulása is rossz fényt vet az idei és a jövő évi költségvetésekre. Mivel az első négy hónapban az éves hiánycél 80 százaléka már teljesült, e trendek fennmaradása esetén kérdéses, hogy tartható-e korrekció nélkül a 3,9 százalékos hiánycél a GDP arányában. Ez már a befektetőket is nyugtalanítja, ami tükröződik a magyar államkötvények árfolyamán.
Reakciók: az Európai Bizottság egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban, hiánycsökkentésre és a helyreállítási pénzek lehívására készteti a kormányt, továbbá javasolja a rezsicsökkentés leépítését az elszálló hiány ellensúlyozására. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint azonban tartható a hiánycél, és marad a rezsicsökkentés (amit részben a különadók fedeznek).
- Adóemeléssel javítható a helyzet Zsiday Viktor szerint: a társasági adókulcs kilencről 15 százalékra történő emelését külföldi nyomásra lehet fogni, és nem csökkentené a hazai versenyképességet, az „egykulcsos” jövedelemadó beáldozásával továbbá többletterhek róhatók a magasabb bérűekre, akik kevéssé tartoznak a kormánypárt szavazóbázisához.
- „A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni” – fogalmazott a Portfolio.hu-n Virovácz Péter. Nincsenek tömeges leépítések, a bérnövekedés 15 százalék feletti, így kár a költségvetés stabilitásának (és többletinfláció) árán a GDP növekedéséért teperni.
