Olyan rossz állapotban van a magyar költségvetés, hogy az már a befektetőknek is kezd feltűnni
Sosem halmozott még fel akkora hiányt áprilisban a magyar költségvetés, mint idén, és a jövő évi büdzsét is jelentős kockázatok övezik. Az első négy hónap kamatkiadásai több mint kétszer akkorák voltak, mint 2022 azonos időszakában, és az időarányos adatok alapján kérdéses, mennyire reális, hogy a terveknek megfelelően 3000 milliárd forint alatt marad az adósságszolgálat.
Miért fontos ez? A gazdaság zsugorodását mutatja a GDP és a fogyasztás alakulása, miközben az infláció kimagasló uniós összehasonlításban. Az uniós források érkezése ráadásul 2024-re tolódhat – a kormány és az Európai Bizottság közötti vita tárgyát képezik többek között az extraprofitadóként elhíresült rendkívüli terhek, amelyek jövőre is megmaradnak.
- A bevételek szerényebb mértékben nőttek a kiadásoknál tavalyhoz képest, a központi költségvetést nézve 3,1 százalékos arány áll szemben 15 százalékkal.
- A közszolgáltatásokon spórolni már aligha lehetséges, a közszférában, közoktatásban eleve elmaradtak a béremelések, miközben a színvonal és a kapacitások sok szempontból megkérdőjelezhetők. Igaz, a kormány nemrég számos állami beruházás leállítása mellett döntött.
Számokban: a kamatkiadások elszállása mellett az áfabevételek alakulása is rossz fényt vet az idei és a jövő évi költségvetésekre. Mivel az első négy hónapban az éves hiánycél 80 százaléka már teljesült, e trendek fennmaradása esetén kérdéses, hogy tartható-e korrekció nélkül a 3,9 százalékos hiánycél a GDP arányában. Ez már a befektetőket is nyugtalanítja, ami tükröződik a magyar államkötvények árfolyamán.
Reakciók: az Európai Bizottság egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban, hiánycsökkentésre és a helyreállítási pénzek lehívására készteti a kormányt, továbbá javasolja a rezsicsökkentés leépítését az elszálló hiány ellensúlyozására. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint azonban tartható a hiánycél, és marad a rezsicsökkentés (amit részben a különadók fedeznek).
- Adóemeléssel javítható a helyzet Zsiday Viktor szerint: a társasági adókulcs kilencről 15 százalékra történő emelését külföldi nyomásra lehet fogni, és nem csökkentené a hazai versenyképességet, az „egykulcsos” jövedelemadó beáldozásával továbbá többletterhek róhatók a magasabb bérűekre, akik kevéssé tartoznak a kormánypárt szavazóbázisához.
- „A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni” – fogalmazott a Portfolio.hu-n Virovácz Péter. Nincsenek tömeges leépítések, a bérnövekedés 15 százalék feletti, így kár a költségvetés stabilitásának (és többletinfláció) árán a GDP növekedéséért teperni.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
