Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. február 12. 04:31 Közélet

Nincs pénz béremelésre a közszférában, mert elviszi a rezsicsökkentés

Január végén a Miniszterelnökség épületében tartották a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, amelyen a kormány képviseletében Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Bordás Gábor közigazgatási államtitkár és Dukai Miklós önkormányzati államtitkár közvetítette a kormány álláspontját: egyelőre nincs pénz a kormány- és köztisztviselők béremelésére, noha az igények jogosságát elismerték.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) 2022-re tizenharmadik havi juttatásként kifizetett visszamenőleges, júliustól számított bérkorrekciót, 2023-ra pedig 25 százalékos béremelést követel általánosan, ágazattól függetlenül, lényegében 2022 közepe óta, elsősorban a magas infláció ellentételezéseként. 

Már a választások utáni első egyeztetés eredménytelenül zárult, és a kormány a mostani, január végi egyeztetésen ezek után mondta ki nyíltan: a pozíciója a bértárgyalás során a 0 százalékos emelés. “A kormány részéről a jóindulat fennáll a kormánytisztviselők bérhelyzete miatt. De az, hogy ezt mikor, hogyan és milyen formában tudjuk megoldani, azt jelenleg nem tudjuk megmondani”, hangzott el az MKKSZ beszámoló szerint. 

Nem véletlen, hogy január 31-én az MKKSZ – a Belügyi, Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével kiegészülve – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével tartott közös sajtótájékoztatót.

Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. 

Elértéktelenedő bérek, megélhetési gondok

A 2022-re vonatkozó követelések pont megmentették volna a közszolgák tavalyi reálbérét a 10 százalékos csökkenéstől. Ha 2023-ban szintén hasonló mértékű vagy nagyobb arányú reálbércsökkenés sújtja az ágazatot, az a szakszervezetek szerint már drasztikus következményekkel jár majd, pedig már most is jelentős a területről az elvándorlás. Arról nem is beszélve, hogy a közalkalmazottak többsége már a 2010-2016 közötti időszakban visszacsúszott a jövedelmi ranglétrán.

Ahogy azt Boros elmondta egy interjúban: mindezt az is mutatja, hogy a szociális ágazatban a kormány eltörölte a minimumfeltételeket az alkalmazottak számára. Ezen a területen a dolgozók 90 százalékát lefedi már a garantált bérminimum – hétköznapi nevén gyakran szakmunkás minimálbér –, ami idén 296 ezer forint. Vagyis 14 százalékot emelkedett tavaly óta. 

Az országban több mint 600 ezer ember dolgozik közalkalmazottként, az ő tisztességes megélhetésük biztosítása a szakszervezet szerint a kormány feladata lenne – ehhez képest egyes ágazatokban a dolgozók 80 százaléka keres nettó 200 forint alatt.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) vezetésében például nemrég döntöttek arról, hogy sztrájktárgyalásokat kezdeményeznek, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy csak év közepétől kapnának béremelést az egészségügyi szakdolgozók, ráadásul az ígért emelés nem pótolja az inflációs reálbérveszteséget. Azóta arról érkeztek hírek, hogy a tiltakozó akciók előkészületeit is akadályozzák egyes kórházakban.

A FESZ belső felmérése arra jutott, hogy a válaszadók 72 százalékának gondot jelent az élelmiszer megvásárlása, bő nyolcaduk nem tudja fizetni a rezsijét, tizedük nem tudja fizetni a lakhatásának költségeit. A béremelés elmaradása esetén a válaszadók 32 százaléka keresne Magyarországon más munkát, bő 20 százalékuk külföldön, 40 százalékuk többletmunkában gondolkozik.

Valamivel több mint nyolcaduk nem tudja fizetni a rezsijét és csaknem ugyanennyiüknek okoz problémát a hiteltörlesztés. Tizedük nem tudja fizetni a lakhatás költségeit. Mindössze négy százalékuk állította azt, hogy vannak tartalékai, vagy a családja támogatása miatt nincsenek problémái.

Az országgyűlési köztisztviselőknél sikerül

Mivel a közalkalmazotti bértáblákat évek óta nem frissíti a kormány, az illetmény- és vetítési alapok változatlanok, az emelkedő bérminimumok a bértáblák egyre nagyobb sávját érik el: vagyis egyre több közalkalmazottnak kell garantált bérminimumot fizetni, mert a bére egyébként alatta maradna – a közalkalmazotti illetményalap 200 ezer forintról indul.

Ez azt is jelenti, hogy a közszférában dolgozók alsó bérsávjaiba tartozóknak közvetetten a garantált bérminimum emelése miatt emelkedett a bére, miközben a többi bérsávban nem történt emelkedés. A közszférában a minimálbér és garantált bérminimum emelése közvetlenül nincs hatással a többet keresők bérére, amit vetítési alapokból és bértáblák alapján számolnak, ez idézi elő és évről évre fokozza a bértorlódást. Az MKKSZ ebbe a rendszerbe építené be a diplomás bérminimum intézményét, ami mintegy 30 százalékkal lenne magasabb a garantált bérminimumnál. Erre azért is lenne szükség álláspontjuk szerint, mert egyes munkaköröknél elvárás a felsőfokú végzettség. A kormány ezt a javaslatot ezúttal is lesöpörte az asztalról. 

Fenti okok miatt követelik a pedagógusok is a béremelésen kívül a mindenkori vetítési alapjuk módosítását és minimálbérhez kötését is. Az MKKSZ ugyanezt a logikát követi, de a problémára más megoldást javasol: az országgyűlési köztisztviselők illetménytábla-számítását terjesztenék ki, vagyis számítási alapnak az előző évi átlagbért jelölnék meg – ez 2022-ben 438 800 forint volt –, hogy biztosítsák a bérek folyamatos szinten tartását.

Boros az említett interjúban megjegyezte: ha a miniszter fizetése nőtt januárban, elvárható volna, hogy a köztisztviselők bére is emelkedjen.

Közszférából a Tescóba

A versenyszférában emelkednek a bérek: a KSH szerint novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete novemberben az egy évvel korábbi adatokhoz képest közel 17 százalékkal nőtt. 

Nemrég két nagy kiskereskedelmi vállalat, a Spar és a Tesco jelentette be, hogy januártól mekkora béremelésben egyezett meg dolgozóival. A Spar mintegy 16-17 százalékos – nettóban a legalacsonyabb alapbér 189 ezerről 219 ezerre, kiemelt térségekben 199 ezerről 233 ezerre nőtt, a Tesco átlagosan 15 százalékos emelést hajt végre. 

Egyébként még egy durván 16 százalékos béremelés sem jár feltétlen reálbéremelkedéssel, ahogy azt korábban kiszámoltuk. A magyar infláció novemberben éves szinten 22,5 százalék volt, az élelmiszerek a KSH mérése szerint 43,8 százalékkal drágultak. Hétköznapi megközelítés szerint 2022 novemberében átlagban 122,5 ezer forint kellett ahhoz, hogy ugyanannyi árut és/vagy szolgáltatást meg tudjunk venni, mint 2021 novemberében 100 ezer forintból. Ha ehhez viszonyítjuk a fenti 16 százalékos béremelést, látható, a nettó, adókedvezmények nélküli alapbérek (amelyeknél lehet többet adni pótlékok és plusz juttatások formájában) nem fedezik a drágulást: 5,8-6,7 százalékpontos reálbércsökkenést mutatnak. 

Ha az éves, durván 15 százalékos inflációval számolunk, akkor ez a béremelés a reálbér értékének megtartását, kis mértékű javulását jelenti.

Visszatérve a közszférára, mindez értelemszerűen azt is jelenti, hogy a szakszervezetek 25 százalékos követelésével szemben egy 16 százalékos emelés megvalósítása jelentené a közalkalmazottaknak nagyjából annak a reaálbérnek a megtartását, ami tavaly már veszített értékéből.

A kormány jelenlegi “ajánlata” viszont nem 16, hanem 0 százalék.

Egyelőre úgy tűnik, patthelyzet alakult ki a szakszervezetek és az állami közszolgálató cégek – ilyen a MÁV, a Volánbusz, a Magyar Posta, illetve az állami tulajdonban lévő közművek – között is.

Fenti bérviszonyok és tendenciák mellett nem meglepő, hogy Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a Klub Rádiónak arról számolt be, hogy a közszférából is érkeznek a a kereskedelmi szektorba, ugyanis egy 320-356 ezer forintos bruttó kezdő fizetés előrelépést jelentene számukra bérszempontból. 

Az állami szektorban nincs pénz emelésre

A kormány álláspontját az egyeztetésen a beszámoló szerint a következőképpen foglalta össze a közigazgatási államtitkár, aki azzal érvel, hogy a rezsicsökkentés miatt nincs pénz a költségvetésben:

  • “lehet másként is tervezni a költségvetést, de jelenleg ezek a feltételek, azt a kormány így tervezi. Az állam az adókból működik, ezt a termelő ipar állítja elő és nem az állami dolgozók. Ezért célszerű, ha a külföldi befektetők is megjelennek az országban, az adóversenyben hazánk elég jó. Ez teszi lehetővé a béremelést. Gond az, hogy a magánszektorban van pénz béremelésre, az állami szektorban pedig nincs. A nagy cégeknek euróban számolva kerekítési hiba egy béremelés. Ebből legalább azt a bérszínvonalat fenn tudjuk tartani, amiben vagyunk. A jelenlegi körülmények között ez is eredmény. Az állam sokat tesz a válságban, Németországban az energia áremelkedés terhét a lakosság viseli és az ipart tehermentesíti. Magyarországon a lakosság terheit átvállalta az állam, az ipar terheit pedig nem. Ami fontos, az a rezsicsökkentés, amit egyesek bírálnak, hogy piacellenes. A lakosság 75%-ának a fogyasztása a rezsihatár alatt van, így nem érzik azt meg, hogy a 2012-es árakhoz képest 10-szeres az energiaár. Ez nem lebecsülendő és ezt korrekciós tényezőként minden bérkövetelésben számításban lehet venni.” 

Az MKKSZ fenntartja követeléseit, és lehetetlennek tartja, hogy a kormány a 0 százalékos béremelésnél kitartson. Legközelebb később februárban, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácson tárja őket újra a kormány elé. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet béremelés bértárgyalás közalkalmazott Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.