A magyar munkaerőpiacon elég nehéz aktuálisan követni, hogy az egyes ágazatokban évről-évre mekkora a bérek átlagos változása, erről inkább csak utólag szoktunk konkrétabb adatokhoz jutni. Ahol a szakszervezetek szerepe nem jelentős, nem sok esélyünk van belelátni a folyamatokba, friss adatokat pedig általában csak a nagyobb piaci (vagy állami) szereplők publikálnak.
Kedden például az egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalat, a Spar tette közzé, hogy januártól milyen béremelésben egyezett meg a dolgozóit képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével. Ennek a kiragadott példának a kapcsán most azt nézzük meg, hogy mire számíthat hétköznapi értelemben a mai inflációs környezetben a ranglétra alsóbb fokain lévő dolgozó. Ez azért is jó kiindulópont, mert egészen közel van a minimálbér 16 százalékos, illetve a garantált bérminimum 14 százalékos emelkedéséhez, ami dolgozók százezreire vonatkozik.
A Sparnál minden évben januártól lép életbe az új bérmegállapodás, az első módosított béreket mindig február elején vihetik haza a dolgozók. Ráadásul a cégnél a bértábla beosztásai is változatlannak tűnnek, ezért az idei adatokat jól össze lehet hasonlítani az egy évvel korábbiakkal.
2022 elején a cég azt közölte, hogy az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő után bruttó 285 ezer forint lett, ez emelkedik most 330 ezerre.
A Spar külön kezeli a gazdasági szempontból kiemelt térségeket, ezekben a legalacsonyabb bruttó alapbér tavaly 300 ezer forint volt, most 350 ezer lett.
Ezen felül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó áruházaknál havi bruttó 10 ezer forint juttatás illeti meg a dolgozókat, ennek összege idén nem nő, de bekerül a rendszerbe egy új, 30 ezer forintos juttatás azoknál az áruházaknál, ahol a munkaerőhiány miatt nagyobb a terhelés.
Van ezen kívül jubileumi juttatás, SZÉP kártya és 13. havi juttatás is. A dolgozók 2022-ben havi 100 ezer forintig 10 százalékos dolgozói vásárlási kedvezményt kaptak, ezt értékelhetjük egyfajta havi 10 ezer forintos természetbeni juttatásnak is. Idén 15 százalékra nő a kedvezmény, havi 120 ezer forintig, azaz 18 ezer forintra nő az olcsóbb bevásárlással megtakarítható összeg.
Az autóval munkába járók kénytelenek lesznek lenyelni a magas benzinárakat, mert a vállalati támogatás összege nem változott, maradt 35 forint kilométerenként, igaz, ez így is jóval több, mint a törvényben megszabott 15 forint/kilométer.
Az utóbbi egyedi juttatásokat nehéz lenne általánosítani, a legalacsonyabb alapbéreket azonban lehet. A legnagyobb munkavállalói csoportnál ezek szerint bruttó 15,8, a kiemelt térségekben pedig 16,7 százalékos lett az emelés. (Nettóban a legalacsonyabb alapbér 189 ezerről 219 ezerre ment fel, a kiemelt térségekben 199 ezerről 233 ezerre nőtt, adókedvezményekkel nem számolva.)
A magyar infláció novemberben éves szinten 22,5 százalék volt, az élelmiszerek a KSH mérése szerint 43,8 százalékkal drágultak. Hétköznapi megközelítés szerint 2022 novemberében átlagban 122,5 ezer forint kellett ahhoz, hogy ugyanannyi árut és/vagy szolgáltatást meg tudjunk venni, mint 2021 novemberében 100 ezer forintból. Ha ehhez viszonyítjuk a sparos béremelést, akkor látható, hogy a nettó, adókedvezmények nélküli alapbérek (amelyeknél lehet többet adni) nem fedezik a drágulást: 5,8-6,7 százalékpontos reálbércsökkenést mutatnak. Az élelmiszerárak drágulásához képest pedig ennél jóval nagyobbat.
Az éves átlagos infláció azonban a havi inflációs adatok számtani átlaga, és ha bejönnek azok a becslések, amelyek szerint a 2022. decemberi drágulás 25 százalék körül lesz, akkor az éves adat valamivel 15 százalék alatt maradhat. Ha ehhez viszonyítjuk a béremelést, akkor lényegében a reálbér értékének megtartását, kismértékű javulását látjuk. (A kormány egyébként idén kereken 15 százalékos inflációt vár.)
Az élelmiszer-inflációs adatokhoz képest azonban ez biztosan nem igaz, ami azt jelenti, hogy ha egy dolgozó a KSH kosarához képest arányaiban jóval többet költ élelmiszerre, akkor az emelés ellenére is jócskán csökkenni fog a reálbére.
Pénz
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.
Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet
Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
