A magyar munkaerőpiacon elég nehéz aktuálisan követni, hogy az egyes ágazatokban évről-évre mekkora a bérek átlagos változása, erről inkább csak utólag szoktunk konkrétabb adatokhoz jutni. Ahol a szakszervezetek szerepe nem jelentős, nem sok esélyünk van belelátni a folyamatokba, friss adatokat pedig általában csak a nagyobb piaci (vagy állami) szereplők publikálnak.
Kedden például az egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalat, a Spar tette közzé, hogy januártól milyen béremelésben egyezett meg a dolgozóit képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével. Ennek a kiragadott példának a kapcsán most azt nézzük meg, hogy mire számíthat hétköznapi értelemben a mai inflációs környezetben a ranglétra alsóbb fokain lévő dolgozó. Ez azért is jó kiindulópont, mert egészen közel van a minimálbér 16 százalékos, illetve a garantált bérminimum 14 százalékos emelkedéséhez, ami dolgozók százezreire vonatkozik.
A Sparnál minden évben januártól lép életbe az új bérmegállapodás, az első módosított béreket mindig február elején vihetik haza a dolgozók. Ráadásul a cégnél a bértábla beosztásai is változatlannak tűnnek, ezért az idei adatokat jól össze lehet hasonlítani az egy évvel korábbiakkal.
2022 elején a cég azt közölte, hogy az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő után bruttó 285 ezer forint lett, ez emelkedik most 330 ezerre.
A Spar külön kezeli a gazdasági szempontból kiemelt térségeket, ezekben a legalacsonyabb bruttó alapbér tavaly 300 ezer forint volt, most 350 ezer lett.
Ezen felül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó áruházaknál havi bruttó 10 ezer forint juttatás illeti meg a dolgozókat, ennek összege idén nem nő, de bekerül a rendszerbe egy új, 30 ezer forintos juttatás azoknál az áruházaknál, ahol a munkaerőhiány miatt nagyobb a terhelés.
Van ezen kívül jubileumi juttatás, SZÉP kártya és 13. havi juttatás is. A dolgozók 2022-ben havi 100 ezer forintig 10 százalékos dolgozói vásárlási kedvezményt kaptak, ezt értékelhetjük egyfajta havi 10 ezer forintos természetbeni juttatásnak is. Idén 15 százalékra nő a kedvezmény, havi 120 ezer forintig, azaz 18 ezer forintra nő az olcsóbb bevásárlással megtakarítható összeg.
Az autóval munkába járók kénytelenek lesznek lenyelni a magas benzinárakat, mert a vállalati támogatás összege nem változott, maradt 35 forint kilométerenként, igaz, ez így is jóval több, mint a törvényben megszabott 15 forint/kilométer.
Az utóbbi egyedi juttatásokat nehéz lenne általánosítani, a legalacsonyabb alapbéreket azonban lehet. A legnagyobb munkavállalói csoportnál ezek szerint bruttó 15,8, a kiemelt térségekben pedig 16,7 százalékos lett az emelés. (Nettóban a legalacsonyabb alapbér 189 ezerről 219 ezerre ment fel, a kiemelt térségekben 199 ezerről 233 ezerre nőtt, adókedvezményekkel nem számolva.)
A magyar infláció novemberben éves szinten 22,5 százalék volt, az élelmiszerek a KSH mérése szerint 43,8 százalékkal drágultak. Hétköznapi megközelítés szerint 2022 novemberében átlagban 122,5 ezer forint kellett ahhoz, hogy ugyanannyi árut és/vagy szolgáltatást meg tudjunk venni, mint 2021 novemberében 100 ezer forintból. Ha ehhez viszonyítjuk a sparos béremelést, akkor látható, hogy a nettó, adókedvezmények nélküli alapbérek (amelyeknél lehet többet adni) nem fedezik a drágulást: 5,8-6,7 százalékpontos reálbércsökkenést mutatnak. Az élelmiszerárak drágulásához képest pedig ennél jóval nagyobbat.
Az éves átlagos infláció azonban a havi inflációs adatok számtani átlaga, és ha bejönnek azok a becslések, amelyek szerint a 2022. decemberi drágulás 25 százalék körül lesz, akkor az éves adat valamivel 15 százalék alatt maradhat. Ha ehhez viszonyítjuk a béremelést, akkor lényegében a reálbér értékének megtartását, kismértékű javulását látjuk. (A kormány egyébként idén kereken 15 százalékos inflációt vár.)
Az élelmiszer-inflációs adatokhoz képest azonban ez biztosan nem igaz, ami azt jelenti, hogy ha egy dolgozó a KSH kosarához képest arányaiban jóval többet költ élelmiszerre, akkor az emelés ellenére is jócskán csökkenni fog a reálbére.
