A magyar munkaerőpiacon elég nehéz aktuálisan követni, hogy az egyes ágazatokban évről-évre mekkora a bérek átlagos változása, erről inkább csak utólag szoktunk konkrétabb adatokhoz jutni. Ahol a szakszervezetek szerepe nem jelentős, nem sok esélyünk van belelátni a folyamatokba, friss adatokat pedig általában csak a nagyobb piaci (vagy állami) szereplők publikálnak.
Kedden például az egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalat, a Spar tette közzé, hogy januártól milyen béremelésben egyezett meg a dolgozóit képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével. Ennek a kiragadott példának a kapcsán most azt nézzük meg, hogy mire számíthat hétköznapi értelemben a mai inflációs környezetben a ranglétra alsóbb fokain lévő dolgozó. Ez azért is jó kiindulópont, mert egészen közel van a minimálbér 16 százalékos, illetve a garantált bérminimum 14 százalékos emelkedéséhez, ami dolgozók százezreire vonatkozik.
A Sparnál minden évben januártól lép életbe az új bérmegállapodás, az első módosított béreket mindig február elején vihetik haza a dolgozók. Ráadásul a cégnél a bértábla beosztásai is változatlannak tűnnek, ezért az idei adatokat jól össze lehet hasonlítani az egy évvel korábbiakkal.
2022 elején a cég azt közölte, hogy az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő után bruttó 285 ezer forint lett, ez emelkedik most 330 ezerre.
A Spar külön kezeli a gazdasági szempontból kiemelt térségeket, ezekben a legalacsonyabb bruttó alapbér tavaly 300 ezer forint volt, most 350 ezer lett.
Ezen felül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó áruházaknál havi bruttó 10 ezer forint juttatás illeti meg a dolgozókat, ennek összege idén nem nő, de bekerül a rendszerbe egy új, 30 ezer forintos juttatás azoknál az áruházaknál, ahol a munkaerőhiány miatt nagyobb a terhelés.
Van ezen kívül jubileumi juttatás, SZÉP kártya és 13. havi juttatás is. A dolgozók 2022-ben havi 100 ezer forintig 10 százalékos dolgozói vásárlási kedvezményt kaptak, ezt értékelhetjük egyfajta havi 10 ezer forintos természetbeni juttatásnak is. Idén 15 százalékra nő a kedvezmény, havi 120 ezer forintig, azaz 18 ezer forintra nő az olcsóbb bevásárlással megtakarítható összeg.
Az autóval munkába járók kénytelenek lesznek lenyelni a magas benzinárakat, mert a vállalati támogatás összege nem változott, maradt 35 forint kilométerenként, igaz, ez így is jóval több, mint a törvényben megszabott 15 forint/kilométer.
Az utóbbi egyedi juttatásokat nehéz lenne általánosítani, a legalacsonyabb alapbéreket azonban lehet. A legnagyobb munkavállalói csoportnál ezek szerint bruttó 15,8, a kiemelt térségekben pedig 16,7 százalékos lett az emelés. (Nettóban a legalacsonyabb alapbér 189 ezerről 219 ezerre ment fel, a kiemelt térségekben 199 ezerről 233 ezerre nőtt, adókedvezményekkel nem számolva.)
A magyar infláció novemberben éves szinten 22,5 százalék volt, az élelmiszerek a KSH mérése szerint 43,8 százalékkal drágultak. Hétköznapi megközelítés szerint 2022 novemberében átlagban 122,5 ezer forint kellett ahhoz, hogy ugyanannyi árut és/vagy szolgáltatást meg tudjunk venni, mint 2021 novemberében 100 ezer forintból. Ha ehhez viszonyítjuk a sparos béremelést, akkor látható, hogy a nettó, adókedvezmények nélküli alapbérek (amelyeknél lehet többet adni) nem fedezik a drágulást: 5,8-6,7 százalékpontos reálbércsökkenést mutatnak. Az élelmiszerárak drágulásához képest pedig ennél jóval nagyobbat.
Az éves átlagos infláció azonban a havi inflációs adatok számtani átlaga, és ha bejönnek azok a becslések, amelyek szerint a 2022. decemberi drágulás 25 százalék körül lesz, akkor az éves adat valamivel 15 százalék alatt maradhat. Ha ehhez viszonyítjuk a béremelést, akkor lényegében a reálbér értékének megtartását, kismértékű javulását látjuk. (A kormány egyébként idén kereken 15 százalékos inflációt vár.)
Az élelmiszer-inflációs adatokhoz képest azonban ez biztosan nem igaz, ami azt jelenti, hogy ha egy dolgozó a KSH kosarához képest arányaiban jóval többet költ élelmiszerre, akkor az emelés ellenére is jócskán csökkenni fog a reálbére.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
