Elővettük a Spar friss példáját, és azt láttuk, hogy az emelés az általános inflációs adathoz képest elég lehet a reálbér szinten tartására, csak ne akarjon több élelmiszert venni az ember, mint a KSH.
A nyugat-európai országokban egyre több helyen búcsúzunk el a hajnali kivilágítástól, a nyitott ajtós légkondiktól, az osztrák Billa pedig salátatermelésbe kezd.
A KSH szerint szinte egyáltalán nem emelkedett az ásványvíz ára az elmúlt évtizedben, az olcsó vizek azonban 50 százalékkal drágultak.
A magyar láncok részesedése csökken, és a hazai élelmiszereké is csak a 10 évvel ezelőtti mélyponthoz képest nőtt. Ideje lenne új módszereket kipróbálni.
Több mint 40 nagy magyarországi céget kérdeztünk meg arról, hogyan viszonyul a dolgozók beoltásához.
Több hónapos vizsgálat után arra jutott a GVH, hogy hiába vehet részt a Spar képviselője konkurense közgyűlésein, szenzitív adatokhoz nem jutott.
Mindössze 10 ezer forint névértékű a részesedés, de így részt vehet a zártkörű közgyűléseken. Ez a helyzet már 12 éve fennáll, de a GVH csak nemrég kezdte vizsgálni.
Márciusban rengeteg embert vettek fel a nagy roham miatt az élelmiszerláncok, erősen kérdéses azonban, hogy közülük hányat tartanak meg akár középtávon.
A Rewe és a Spar is bevezeti a tejesüveget márciustól, 75 forintnak megfelelő üvegdíjjal.
A vásárlók és az állatvédők nyomásának engednek az élelmiszerláncok, amikor rákényszerítik a tojástermelőkre a ketreces tyúktartás eltörlését. A tojás ára ezzel a kétszeresére nőhet.