Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. május 31. 07:02 Közélet, Vállalat

Hiába teper a kormány, messze vagyunk a magyar élelmiszerek 20 évvel ezelőtti arányától

Nincs olyan kiskereskedelmi lánc, amelyik ne kommunikálna valamilyen formában arról, hogy náluk milyen magas a magyar beszállítók, élelmiszerek aránya. A magyar színekben pompázó termékek is szinte minden polcon ott vannak már. A magyar élelmiszeripar megmentése évtizedek óta folyamatos kormányprogram, és számos kezdeményezés indult erre. Átfogó módon azonban eddig senki nem mondta meg, hogy pontosan mekkora a magyar termékek aránya a boltokban, és ez hogyan változott.

A Fidesz-kormányzat 2010 óta konzekvensen a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakítására készül, ezt szolgálták a különadók, a plázastop és számos más intézkedés. Ennek ellenére folyamatosan csökkent a hazai tulajdonú láncok piaci részesedése. 2020 decemberében Lázár János bejelentette, hogy azon dolgoznak, hogy kiszorítsák a külföldi láncokat, és idén márciusban lényegében erről beszélt Nagy István agrárminiszter is.

Az alábbi ábrán a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelmi láncok éves bevételei alapján az látható, hogy a hazai tulajdonú cégek részesedése a 2010-es 40,6 százalékról egy évtizedes kormányzati segítés után 34 százalékra csökkent. Az egyes láncok éves bevételeit a Trade Magazin gyűjti évente, amit néhány nagyobb kereskedelmi cég adataival egészítettünk ki.

Ebben azonban nincsenek benne a kicsi, független élelmiszer-kereskedők, amelyek szinte teljesen magyar tulajdonban vannak, viszont ezeket nem lehet könnyen összegyűjteni. Bár a kormányzat folyamatosan a hazai élelmiszer-kereskedők helyzetbe hozásáról beszél, még egy statisztikát sem készít a piaci részesedésükről – vagy legalábbis nem teszi közzé, talán a fent látható látványos kudarc miatt.

A KSH adataiból csak az élelmiszert és nem élelmiszert értékesítő kiskereskedelmi üzletek forgalmát egyben lehet legyűjteni. Ebbe azonban a ruhakereskedelem vagy éppen a gazdabolt és a drogéria is beleférhet, ezért nehéz lenne érdemi következtetést levonni az élelmiszerpiaccal kapcsolatban. Ha az élelmiszert is áruló TEÁOR kategóriába sorolt kiskereskedelmi vállalatokat vizsgáljuk, akkor az látható, hogy közel 50 százalékos a magyar cégek részesedése.

Romló tendencia

Az 5 ezer milliárdos bolti kiskereskedelem bő tizedét adja a 600 milliárdos árbevételű Tesco. Az ő kimutatásukat érdemes megnézni: eszerint a bevétel 66 százalékát az értékesített áruk beszerzésére költik, 9 százalékot tesznek ki a bérek, 8 százalékot az egyéb szolgáltatások, 2 százalékot a reklám. Ha magyar, ha külföldi egy ilyen vállalkozás, ebben nagy különbségek nem lesznek. Így tulajdonképpen a láncok körülbelül 5 százalékos profitját lehetne a hazai gazdaságnak megnyerni, illetve a központba utalt szolgáltatások díját.

A magyar gazdaság számára nem lenne túl nagy hatása ennek, hiszen alig 150-200 milliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk. Minden mást változatlannak feltételezve előnyösebb lenne ugyan, ha ezt a profitot nem külföldi cégek vinnék haza, csakhogy ez a feltételezés egyelőre nem teljesülhet, mert a külföldiek hatékonyabbak, a kiszorításukkal bekövetkező hatékonyságvesztést pedig minden bizonnyal a vásárlóknak kellene megfizetniük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba fog nekünk kerülni a külföldi élelmiszerboltok kiszorításaTesco vagy Auchan helyett Príma, Aldi helyett Coop, Lidl helyett Real, Spar helyett a sarki kisbolt. Kinek lenne jó ez, és mennyibe kerülne így a bevásárlás?

Lázár János a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról is beszélt, hogy a kormány célja, hogy tíz éven belül a magyar boltok polcain nyolcvan százalékban hazai előállítású, feldolgozású és csomagolású élelmiszerek legyenek. Ezzel kapcsolatban az az egyik probléma, hogy erről nehéz megbízható, jó minőségű adatokat szerezni.

A hazai kutatások között nem találtunk olyat, amely az élelmiszer-kiskereskedelemben adatalapon vizsgálta volna a hazai beszállítók arányát.*Egy 2009-es, 138 oldalas, az Agrárgazdasági Kutatóintézet által készített, nagyon részletes és sok adatforrásból dolgozó, a hazai élelmiszer-kereskedelemről szóló tanulmány sem tudott ilyen információt összeállítani. Megkerestük a témában illetékes Agrárminisztériumot, de nem kaptunk választ. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – amely a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet – korábban 2014-ben végzett ebben a témában felmérést, illetve 2021 márciusában jelentek meg legújabb eredményei.

Ezzel kapcsolatban azonban érdemes tudni, hogy csak olyan élelmiszer-kategóriákra terjedt ki, amelyekből hazánk – adottságai alapján – megfelelő önellátási szinttel rendelkezik. De más okokból is maradtak ki teljes termékkategóriák, például az alkoholos italok, üdítők, édesipari és halászati termékek.

Mindenesetre a Nébih eredményeivel 2014-ben még Lázár János is elégedett lehetett, hiszen ők azt mérték, hogy 2014-ben 78,2 százalék volt a magyar élelmiszerek aránya a boltokban, ami növekedés volt a 2010-es 75,5 százalékhoz képest. A 2020-as adatfelvétel idejére viszont romlott a helyzet, a hat évvel azelőttihez képest

tizedével kevesebb magyar termék volt az áruházak polcain, 70 százalékra csökkent a hazai élelmiszerek aránya.

A legnagyobb veszteséget a nagy hozzáadott értékű élelmiszerek (sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok) szenvedték el, esetükben ma már a polcok több mint felén külföldi árucikkeket találhatunk – foglalta össze eredményeit a Nébih elemzése.

Az egyes láncok adatait is elérhetővé tette a Nébih a 2020-as adatok mellett a 2014-es évre is, ami korábban nem volt hozzáférhető. Ebből látható, hogy a magyar láncok egyértelműen jobban teljesítenek ebből a szempontból. De még esetükben is érzékelhetően csökkent 2014 és 2020 között a hazai élelmiszerek aránya. Növekedést egyedül a korábbi sereghajtó Aldinál mértek – nem egészen egy százalékosat.

2003 volt a csúcs

Érdemes megjegyezni, hogy a fenti adatok még a szóban forgó termékkörben sem mutatják pontosan, hogy valójában mennyi magyar és külföldi terméket vásároltak a fogyasztók: lehet, hogy sok magyar termék van kint egy bolt polcain, de a külföldiből vesznek többet, vagy fordítva. Torzít az üzletek mérete is, hiszen a nagyobb – jellemzően külföldi tulajdonú – áruházak alapvetően szélesebb választékában természetes, hogy több külföldi termék van.

Ha valós tényeket szeretnénk látni, akkor az Eurostat adatbázisát lehet használni. Ebben az élelmiszerek tág kör szerepel (részletek a csillagra*Az élelmiszerek gyártása, importja és exportja érhető el, ebből közelítően kiszámítható a fogyasztás, bár az egyes évek között lehetnek eltérések.
Az alábbi élelmiszer-kategóriák érhetők el:
Baromfihús feldolgozása, tartósítása
Burgonyafeldolgozás, -tartósítás
Cukorgyártás
Desztillált szeszes ital gyártása
Édesség gyártása
Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása
Fűszer, ételízesítő gyártása
Gyümölcs-, zöldséglé gyártása
Gyümölcsbor termelése
Halfeldolgozás, -tartósítás
Haszonállat-eledel gyártása
Hobbiállat-eledel gyártása
Homogenizált, diétás étel gyártása
Hús-, baromfihús-készítmény gyártása
Húsfeldolgozás, -tartósítás
Jégkrém gyártása
Keményítő, keményítőtermék gyártása
Kenyér; friss pékáru gyártása
Készétel gyártása
Máshová nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása
Malátagyártás
Malomipari termék gyártása
Margarin gyártása
Olaj gyártása
Sörgyártás
Szőlőbor termelése
Tartósított lisztes áru gyártása
Tea, kávé feldolgozása
Tejtermék gyártása
Tésztafélék gyártása
Üdítőital, ásványvíz gyártása
kattintva), és ez alapján tényszerűen meg lehet nézni, mennyi a magyar élelmiszerek aránya az értékesítésben.

2010 óta – amikor csupán 56 százalék volt a hazai élelmiszerek aránya – jelentős növekedés volt: a magyar élelmiszerek hazai fogyasztása értékben a duplájára nőtt 2018-ig, eközben az importé alig 50 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor ez az utóbbi évekre jellemző 60 százalék körüli érték jóval elmarad a 2001-2003 közötti, 80 százalék feletti hazai piaci részesedéstől. (Ami persze még a teljes piacnyitást hozó uniós csatlakozás előtti időszak.)

Mindezek alapján a magyar élelmiszerek aránya 2018-ban alig 61 százalék volt, és nem látszik érdemi növekedés az elmúlt években. Fontos azonban kiemelni, hogy a magyar élelmiszeripar számára nemcsak a hazai értékesítés a fontos, hanem az export is. Ezt is figyelembe véve pedig már korántsem biztos, hogy csak a hazai értékesítési lehetőségekben kell a problémát keresni.

2001 és 2018 között az export 53 százalékkal nőtt csupán, messze elmaradva a 100 százalék feletti hazai piaci bővüléstől. Két évtizede a hazai élelmiszeripari termelésnek még a 70 százaléka ment exportra, 2018-ban már csak 51 százaléka. Ez alapján pedig az a kép rajzolódik ki, hogy a hazai élelmiszeripar jelentős része nem lehet túl versenyképes az uniós és nemzetközi piacokon. Erre egyébként sokszor a kormányzati megszólalók is utalnak, amikor az ágazati beruházási támogatások mellett érvelnek.

A boltok helyett a termékekre kellene koncentrálni

Kérdéseinkkel megkerestük a kilenc legnagyobb magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó láncot, de a magyarok (CBA, Coop, Reál) nem reagáltak. A többiek közül a magyar beszállítók fontosságát mindenki kiemelte a válaszában, ami pedig a konkrét számokat illeti, a Tescónál elmondták, hogy a 2019/20-as pénzügyi évben a friss áru 71 százaléka és a csemegeáru 50 százaléka, a tejtermékeknek és a baromfihúsnak pedig a 100 százaléka magyarországi szállítóktól származott.

A Lidl Magyarország esetében azt mondták el, hogy a magyar beszállítóktól vásárolt élelmiszereinek értéke az áruházlánc teljes élelmiszer-beszerzésének közel 60 százalékát jelenti – ez az érték áll a megadottak közül a leginkább közel az Eurostat statisztikákból kiolvashatóhoz.

A Sparnál még 2018-ban rendeltek meg egy kutatást a Századvégtől, amely szerint a cég

kereskedelmi forgalmának 87,5 százalékát az élelmiszerek teszik ki, amelynek 92,9 százaléka hazai beszállítóktól érkezik, míg a nem élelmiszer-forgalom esetében a hazai beszállítók aránya 85,5 százalék. A saját márkás forgalmon belül pedig 86,3 százalékos a magyar beszállítók aránya.

A cég tájékoztatása szerint a fenti számok 2020-ra is érvényesek szinte teljes mértékben, bár 2018 óta több, magyar beszállítókat támogató programot is indítottak, így az arányok a magyar élelmiszertermékek javára nőhettek.

Az Aldi állandó szortimentje 2021 márciusában mintegy 1800 termékből állt a cég közlése szerint, a kínálatnak pedig több mint 50 százaléka magyar cégektől érkezik. Az üzletlánc áruházaiban a baromfi és a sertéshús kategóriában a legmagasabb a magyar termékek aránya, időnként akár a teljes szortiment magyar forrásból származik. A zöldségek és gyümölcsök esetében jelenleg a termékek mintegy 80 százaléka magyar beszállítású.

Az Auchannál konkrét adatokat nem adtak. Annyit mondtak el, hogy ma már több mint 200 magyar termelővel dolgoznak együtt, 2008 óta a helyi forrásokból származó tételek mennyisége megduplázódott.

A Penny Marketnél elmondták, hogy beszállítóik fele magyarországi termelő, és termékeik közel kétharmada magyar termék. A magyar áruk aránya a zöldség-gyümölcs és a friss hús kategóriában a legmagasabb. A cégnél arra törekszenek, hogy a jövőben még több magyar termelőt tudjanak a partnereink között.

A cégek válaszaiból azt tűnik ki, hogy a magyar beszállítói arány főként a baromfi- és sertéshús, a tej és a tejtermékek esetében közelítheti a 100 százalékot, és a zöldség-gyümölcs esetében – a nálunk meg nem termő növényeket leszámítva – szintén szinte teljes körű lehet (legalábbis ezek szezonjában). Mindezek a válaszok azt sejtetik, hogy a feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékek esetében kisebb a magyar termékek aránya. Máshonnan megközelítve, ahol számít a márka – lehet ez tészta vagy szeszes ital -, ott inkább ezeket keresik a vásárlók.

A hazai élelmiszeripar részesedése az olyan termékeknél magas, ahol a feldolgozás mértéke kicsi, így a helyi hozzáadott érték nagysága is limitált. Az édességek, szeszes italok, kekszek, tészták esetében alacsony a magyar élelmiszeripar részesedése. Ezek mind erőteljesen a marketingre és értékesítési tevékenységre épülő kategóriák, ahol számít a márka a vásárlóknak.

Mindezek alapján, ha a kormányzat a magyar élelmiszerek értékesítését szeretné felpörgetni, akkor nem az élelmiszerláncok tulajdonosaival kellene leginkább foglalkoznia, hanem olyan magas hozzáadott értékű termékek, magyar márkák létrehozását kellene segítenie, amelyek nem csak az árversenyben állják meg a helyüket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltokSzürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÜzleti vaslogika miatt kell a CBA-nak alulmaradnia a Lidl-ékkel szembenA szervezetlenség, a csökkenő piaci súly és a haszon lefölözése lefelé vezető spirálba vitte a magyar kiskereskedelmi láncokat. Elemzésünk a hazai cégek kilátástalan helyzetéről, első rész.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz az igazi különbség a Lidl-Aldi-Penny és a CBA-Coop-Reál közöttKevesebb üzletük van, de azokban sokkal többet termelnek a diszkontok. Hiába a kormányzati hátszél, ez nem jó hír a magyar láncoknak.

Közélet Vállalat Aldi auchan CBA élelmiszer kereskedelem Lidl NÉBIH Penny Market Reál Spar Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. augusztus 1. 07:20 Közélet, Pénz

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen állapotok között indult el a forint, épp 75 éve

Magyarország szó szerint romokban hevert, az államnak súlyos fizetési kötelezettségei voltak, bevétele viszont alig. A pengőt fel kellett áldozni.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Torontáli Zoltán
2021. július 27. 16:36 Közélet, Vállalat

Miért kell a kasszánál a papírnyugtát átvenni, ha legtöbbször azonnal kidobjuk?

Ma már elég egyszerű megoldani, hogy digitálisan kapja meg a vásárló a bizonylat hű másolatát, ám ennek ellenére is nyomtatunk ezerrel.

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.