Nem csak a lakosság, hanem az ipar és a kiskereskedelem is nagyon tart attól, hogy az energiaárak tartós emelkedése mellett az ősztől durván elszállnak a költségei. Bár nálunk még nem nagyon lehetett olvasni arról, hogyan akarnak spórolni a rezsin a boltok, a nyugat-európai sajtóban kezdenek mindennapossá válni az ottani kezdeményezésekről szóló hírek.
Párizsban az önkormányzat rendeletben tiltotta be, hogy amennyiben egy üzlet légkondicionálót használ, akkor nyitva hagyja az ajtókat. A francia kormány minden 800 ezer lakosnál kisebb városban betiltotta, hogy a hajnali órákban megvilágítsák az utcai reklámtáblákat, jelenleg a nagyobb városok még saját hatáskörben dönthetnek erről, de szeretnék az intézkedést általánossá tenni.
Ausztriában a Spar most jelentette be, hogy ősztől az üzletek külső megvilágításának idejét lerövidíti. A parkolókban csak nyitás előtt 30 perccel kapcsolja fel a világítást, és zárás után csak 30 percig tartja felkapcsolva, de ezt is csak akkor, ha az adott időszakban már nincs elég természetes fény. Az olyan nagyobb üzleteknél, mint az Interspar boltok, egy órás lesz a nyitás előtti és zárás utáni világítás. Ugyanez vonatkozik az üzletekben illetve a falakon elhelyezett, kívülről látható reklámtáblákra is.
A külső üzletrészeknél fényérzekelőket helyeznek el, ezek határozzák majd meg, hogy mekkora az a minimális fényintenzitás, amelyet a természetes fényhez kiegészítésként az adott pillanatban hozzá kell adni. A nyitás előtt és zárás után a boltokban még dolgozó, jellemzően pakoló munkatársaknak is csak igény szerint adagolják majd a világítást. A Spar nagyon sokat vár a lépéstől, arra számít, hogy 250 átlagos osztrák háztartás éves villanyszámlájának megfelelő energiát fog megspórolni vele. (Itt csak érdekesség, hogy az Spar érvelése szerint egymillió kilowattórát fognak megtakarítani, ha ezt 250 háztartásra lebontjuk, akkor kijön, hogy nyugaton egy átlagos család 330 kilowattóra áramot használ el, Magyarországon az átlagfogyasztást 210 kilowattórában határozták meg. )
A szintén osztrák Billa eközben Bécsben azzal kísérletezik, hogy a zöldségek szállítási költségét nullára csökkentse: tulajdonképpen zöldségtermesztővé szeretne válni. Egy bécsi üzlet parkolójában felállítottak egy konténert, amelyben vertikális módszerrel (egymás fölé helyezett ládákban, helytakarékos módon) kezdenek először salátát és néhány más zöldséget termeszteni.
A technológiát egy izraeli cég, a Vertical Fields szállítja, amely azt ígéri, hogy egy konténerben havonta 2-3 ezer fej salátát tudnak majd termeszteni. A zöldséget természetesen helyben adja el a Billa. A tervekben petrezselyem, bazsalikom és koriander helyi termesztése is szerepel. A konténernek részben üvegből van a fala, ezen keresztül a vásárlók is láthatják, hogyan termesztik azt a zöldséget, amelyet a boltban frissen adnak el.
