Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 7. 06:54 Közélet

A közalkalmazottak többsége visszacsúszott a jövedelmi ranglétrán

Ha Magyarországon a közszférában dolgozók helyzete szóba jön, hamar felmerül, hogy méltatlanul keveset keresnek, különösen a diplomás pályakezdők. A szóbeszéd nem alaptalan, ugyanis az eleve alacsony állami fizetések emelése 2008-ban megtorpant, és a közalkalmazotti bértáblához, ami ekkor még a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók bérét is meghatározta, sok-sok évig hozzá sem nyúlt a kormány.

Mindez pedig azt eredményezte, hogy a közalkalmazottak többségének nagyot romlott a jövedelmi pozíciója az elmúlt évtizedben, magyarországi és uniós összehasonlításban is.

A második Orbán-kormány az állami bérek rendezését azzal kezdte, hogy a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók számára valamivel kedvezőbb bérezési rendszert hozott létre több lépésben, függetlenítve őket az általános közalkalmazotti bértáblától.

A bértáblát azonban egészen 2017-ig, tehát nyolc éven át nem módosították, így a közszféra keresetei továbbra is nagyon alacsonyak. A problémával a most felálló kormány is számol, és az ígéretek szerint tesz is majd ellene.

De mire volt elég egy közalkalmazotti, pedagógusi vagy egészségügyi kezdő diplomás alapbér 2010-ben és néhány változtatás után 2016-ban? Ezt a kérdést vizsgáltuk meg úgy, hogy megnéztük a kezdő diplomás alapbér helyzetét a magyar és az uniós jövedelmi rangsorban. (Sajnos a rangsor felállításához szükséges legfrissebb adatok 2016-osak az Eurostatnál.) 

Az összehasonlíthatóság kedvéért a bértáblákban megállapított úgynevezett alapilletményeket vizsgáltuk meg a pályakezdő diplomás fizetési kategóriákban. Ezekhez még különböző bérkiegészítések (például osztályfőnöki vagy ügyeleti pótlékok) és jutalmak kapcsolódhatnak különleges munkakörökben vagy többletmunka árán, amiket most nem tudunk figyelembe venni, ahogyan a mellékállásokat, további bevételi forrásokat sem.

Emellett élnünk kell azzal a feltételezéssel is, hogy a pályakezdők egyszemélyes háztartásban élnek (bár ez épp a pályakezdők esetében kevésbé jelent gondot), ugyanis a rangsorunk nem a fizetéseket tartalmazza, hanem azt, hogy az egyes személyekre mennyi pénz jut azon a háztartáson belül, amiben élnek.

Mivel 2010-ben még ugyanaz a bértábla szabályozta a közalkalmazottak, a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, a pályakezdő diplomás alapbér mindhárom vizsgált területen bruttó 129 500 forint volt. Ezzel a fizetéssel épp a magyarországi rangsor közepén helyezkedtek el nyolc éve, míg uniós szinten körülbelül az EU polgárainak 13 százalékát tudhatták maguk mögött.

 

2016-ra az egészségügy és az oktatás területén végrehajtott béremeléseknek*A bruttó alapbér egy kezdő diplomás pedagógus esetében 196 098 forint, egy hasonló helyzetű egészségügyi szakdolgozót nézve pedig 205 110 forint volt 2016-ban. köszönhetően javult a pályakezdő diplomás pedagógusok és egészségügyi szakdolgozók helyzete Magyarországon, sőt, minimálisan még az uniós összehasonlításban is jobbak lettünk 2010-hez képest.

Ám eközben az általános közalkalmazottak fizetése nemhogy nem változott ebben a hat évben*Az ő alapbérük maradt 129 500 forint, bruttóban, csak 2017-ben nőtt 161 000, 2018-ban pedig 180 500 forintra., hanem az egykulcsos szja bevezetése miatt még csökkent is nettó értelemben, így a relatív jövedelmi helyzetük sokat romlott. Magyarországon a rangsor egynegyedéig esett vissza a pozíciójuk, az EU-n belül pedig a legalsó jövedelmi tizedbe szorultak vissza.

 

Vagyis, ha csak az alapbérek alakulását nézzük, akkor az egészségügyben és a közoktatásban sikerült javítani a pályakezdők helyzetén, azonban az általános közalkalmazottak nagyon visszacsúsztak a jövedelmi ranglétrán.

Az alapilletményeket persze az állam is többféle módon kiegészítheti, így összességében magasabb fizetések is elérhetőek lehetnek pályakezdőként a költségvetési szektorban.

Hozzátesszük, azért gyakran előfordul, hogy az alapbér növelése ezeknek a pótlékoknak a rovására történik, így hiába nő az alapfizetés, végül a munkavállalók nem visznek több pénzt haza.

A közszférán belül a felsőoktatásban karriert kezdők helyzete is sokat romlott, amiről itt írtunk:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyetemi tanársegédek és az adjunktusok lecsúsztak a magyar társadalmon belülHiába emelték 2016-ban az egyetemi oktatók fizetéseit, az nem volt elég arra, hogy előrébb tudjanak lépni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bérek béremelés egészségügy jövedelem közalkalmazott közoktatás közszféra Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2023. november 29. 04:34 Közélet

Az alacsony büntetések nem akadályozzák meg, hogy szétdobálják az e-rollereket

Tízszer több e-roller van a fővárosban, mint ahány parkolóhelyet kijelölt a fővárosi önkormányzat.

Nagy Zsolt
2023. november 28. 17:58 Közélet

Szélerőmű a közeli jövőben nem, szivattyús erőmű viszont épülhet Magyarországon

Leporolták, visszatették, megint leporolták - újabb fejezethez érkezik a régóta meg nem valósuló magyar szivattyús erőmű projekt.

Pálos Máté
2023. november 27. 13:43 Közélet

Egyetlen személy dönthetne a kutatóhálózatok sorsáról

A Magyar Kutatási Hálózat átszervezése tovább ronthatja a magyar kutatói autonómiát és kutatási szabadságot.

Fontos

Fabók Bálint
2023. november 30. 09:52 Adat

Mely magyar városok a leginkább vallásosok?

Kapuvár a római katolikusok, Nagyecsed a reformátusok, Kiskőrös az evangélikusok vallási központja a lakosság vallásossága alapján.

Torontáli Zoltán
2023. november 29. 17:47 Adat, Élet

Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik

A nemek közötti foglalkoztatási különbség Magyarországon átlagosan 9 százalékpontos, ami sokkal inkább az észak-déli, mintsem gazdasági alapú megosztottságra rímel.

Elek Péter
2023. november 29. 16:37 Pénz

Túl sok a kockázat, de valahogy senki nem akarja ezeket komolyan venni

A rendszerszintű pénzügyi kockázatoktól a túlzottan magas államadósságszinteken át az egyedi vállalati értékeléseken keresztül túl sok minden összejött.