Ha Magyarországon a közszférában dolgozók helyzete szóba jön, hamar felmerül, hogy méltatlanul keveset keresnek, különösen a diplomás pályakezdők. A szóbeszéd nem alaptalan, ugyanis az eleve alacsony állami fizetések emelése 2008-ban megtorpant, és a közalkalmazotti bértáblához, ami ekkor még a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók bérét is meghatározta, sok-sok évig hozzá sem nyúlt a kormány.
Mindez pedig azt eredményezte, hogy a közalkalmazottak többségének nagyot romlott a jövedelmi pozíciója az elmúlt évtizedben, magyarországi és uniós összehasonlításban is.
A második Orbán-kormány az állami bérek rendezését azzal kezdte, hogy a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók számára valamivel kedvezőbb bérezési rendszert hozott létre több lépésben, függetlenítve őket az általános közalkalmazotti bértáblától.
A bértáblát azonban egészen 2017-ig, tehát nyolc éven át nem módosították, így a közszféra keresetei továbbra is nagyon alacsonyak. A problémával a most felálló kormány is számol, és az ígéretek szerint tesz is majd ellene.
De mire volt elég egy közalkalmazotti, pedagógusi vagy egészségügyi kezdő diplomás alapbér 2010-ben és néhány változtatás után 2016-ban? Ezt a kérdést vizsgáltuk meg úgy, hogy megnéztük a kezdő diplomás alapbér helyzetét a magyar és az uniós jövedelmi rangsorban. (Sajnos a rangsor felállításához szükséges legfrissebb adatok 2016-osak az Eurostatnál.)
Az összehasonlíthatóság kedvéért a bértáblákban megállapított úgynevezett alapilletményeket vizsgáltuk meg a pályakezdő diplomás fizetési kategóriákban. Ezekhez még különböző bérkiegészítések (például osztályfőnöki vagy ügyeleti pótlékok) és jutalmak kapcsolódhatnak különleges munkakörökben vagy többletmunka árán, amiket most nem tudunk figyelembe venni, ahogyan a mellékállásokat, további bevételi forrásokat sem.
Emellett élnünk kell azzal a feltételezéssel is, hogy a pályakezdők egyszemélyes háztartásban élnek (bár ez épp a pályakezdők esetében kevésbé jelent gondot), ugyanis a rangsorunk nem a fizetéseket tartalmazza, hanem azt, hogy az egyes személyekre mennyi pénz jut azon a háztartáson belül, amiben élnek.
Mivel 2010-ben még ugyanaz a bértábla szabályozta a közalkalmazottak, a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, a pályakezdő diplomás alapbér mindhárom vizsgált területen bruttó 129 500 forint volt. Ezzel a fizetéssel épp a magyarországi rangsor közepén helyezkedtek el nyolc éve, míg uniós szinten körülbelül az EU polgárainak 13 százalékát tudhatták maguk mögött.
2016-ra az egészségügy és az oktatás területén végrehajtott béremeléseknek*A bruttó alapbér egy kezdő diplomás pedagógus esetében 196 098 forint, egy hasonló helyzetű egészségügyi szakdolgozót nézve pedig 205 110 forint volt 2016-ban. köszönhetően javult a pályakezdő diplomás pedagógusok és egészségügyi szakdolgozók helyzete Magyarországon, sőt, minimálisan még az uniós összehasonlításban is jobbak lettünk 2010-hez képest.
Ám eközben az általános közalkalmazottak fizetése nemhogy nem változott ebben a hat évben*Az ő alapbérük maradt 129 500 forint, bruttóban, csak 2017-ben nőtt 161 000, 2018-ban pedig 180 500 forintra., hanem az egykulcsos szja bevezetése miatt még csökkent is nettó értelemben, így a relatív jövedelmi helyzetük sokat romlott. Magyarországon a rangsor egynegyedéig esett vissza a pozíciójuk, az EU-n belül pedig a legalsó jövedelmi tizedbe szorultak vissza.
Vagyis, ha csak az alapbérek alakulását nézzük, akkor az egészségügyben és a közoktatásban sikerült javítani a pályakezdők helyzetén, azonban az általános közalkalmazottak nagyon visszacsúsztak a jövedelmi ranglétrán.
Az alapilletményeket persze az állam is többféle módon kiegészítheti, így összességében magasabb fizetések is elérhetőek lehetnek pályakezdőként a költségvetési szektorban.
Hozzátesszük, azért gyakran előfordul, hogy az alapbér növelése ezeknek a pótlékoknak a rovására történik, így hiába nő az alapfizetés, végül a munkavállalók nem visznek több pénzt haza.
A közszférán belül a felsőoktatásban karriert kezdők helyzete is sokat romlott, amiről itt írtunk:
