A ma megjelent, 2023 első negyedévére vonatkozó GDP-adatok alapján a magyar gazdaság tovább fékez, egymás után a harmadik negyedévben is technikai recesszióban van. Ráadásul a GDP-zsugorodás magas inflációval párosul, így a magyar felzárkózás megbicsaklásáról beszélhetünk.
Mit mondanak a számok? Az idei első negyedéves bruttó hazai összetermék a tavalyi első negyedévhez képest nyers adatok szintjén 0,9 százalékkal marad el. Az előző negyedévhez képest kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Mi járulhatott hozzá a csökkenéshez? A KSH közlése szerint leginkább az ipari teljesítmény beesése – például az építőiparé.
Kiugró még a kiskereskedelmi szektor bezuhanása is.
Mi az a technikai recesszió? Technikai recessziónak azt nevezzük, amikor sorrendben a második negyedéven csökken a GDP. Ez Magyarországon kívül a 27 tagú EU-ban csak további három országgal, Cseh-, Észt- és Finnországgal történt meg.
Az elmúlt tíz évben két ilyen időszak volt: 2012-ben és a Covid első hulláma idején. Most tehát a harmadik negyedévre is elnyúlt ez a recesszió. A mostani helyzet azért nehezebb, mert a gazdaság fékezése ezúttal növekedő árakkal párosul.
A magyar gazdaság jobban zsugorodik, mint az EU-s. Az alábbi grafikonon látható, hogy negyedéves szinten a magyar GDP hogyan esett be 2022 utolsó negyedévében az EU-átlag alá, és hogyan maradt ott a mostani adatok szerint: a különbség lényegében stagnált.
Az eltérő bázispontról számított adatok vonalai rajzolják ki lényegében a magyar felzárkózást – illetve most annak megbicsaklását.
Az előző negyedévhez képest számított 0,2 százalékos GDP-csökkenésnél rosszabb adatot az EU-ban csak Ausztria, Hollandia és Litvánia produkált, ahogy azt az Eurostat adatai alapján a Portfolio.hu ábrája is mutatja.
Mit mond a kormány? A Pénzügyminisztérium az adatra egy optimista közleményben reagált, amiben viszont számosították, mennyire hiányoztak a magyar gazdaságnak az EU-s források: 4,6 helyett 5 százalék fölött lehetett volna a GDP-növekedés – éves szinten –, ha a helyreállítási alap pénzei megérkeztek volna, írták.
Tény, hogy még az Európai Bizottság (EB) elemzése is 0,5 százalékos növekedést prognosztizál idén éves szinten – a kormány pedig 1,5 százalékost. Ugyanakkor a 0,5 százalékos adat az EU-ban meglehetősen alacsony, például a háború sújtotta Ukrajnában az EB-előrejelzésben 0,6 százalék.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
