A ma megjelent, 2023 első negyedévére vonatkozó GDP-adatok alapján a magyar gazdaság tovább fékez, egymás után a harmadik negyedévben is technikai recesszióban van. Ráadásul a GDP-zsugorodás magas inflációval párosul, így a magyar felzárkózás megbicsaklásáról beszélhetünk.
Mit mondanak a számok? Az idei első negyedéves bruttó hazai összetermék a tavalyi első negyedévhez képest nyers adatok szintjén 0,9 százalékkal marad el. Az előző negyedévhez képest kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Mi járulhatott hozzá a csökkenéshez? A KSH közlése szerint leginkább az ipari teljesítmény beesése – például az építőiparé.
Kiugró még a kiskereskedelmi szektor bezuhanása is.
Mi az a technikai recesszió? Technikai recessziónak azt nevezzük, amikor sorrendben a második negyedéven csökken a GDP. Ez Magyarországon kívül a 27 tagú EU-ban csak további három országgal, Cseh-, Észt- és Finnországgal történt meg.
Az elmúlt tíz évben két ilyen időszak volt: 2012-ben és a Covid első hulláma idején. Most tehát a harmadik negyedévre is elnyúlt ez a recesszió. A mostani helyzet azért nehezebb, mert a gazdaság fékezése ezúttal növekedő árakkal párosul.
A magyar gazdaság jobban zsugorodik, mint az EU-s. Az alábbi grafikonon látható, hogy negyedéves szinten a magyar GDP hogyan esett be 2022 utolsó negyedévében az EU-átlag alá, és hogyan maradt ott a mostani adatok szerint: a különbség lényegében stagnált.
Az eltérő bázispontról számított adatok vonalai rajzolják ki lényegében a magyar felzárkózást – illetve most annak megbicsaklását.
Az előző negyedévhez képest számított 0,2 százalékos GDP-csökkenésnél rosszabb adatot az EU-ban csak Ausztria, Hollandia és Litvánia produkált, ahogy azt az Eurostat adatai alapján a Portfolio.hu ábrája is mutatja.
Mit mond a kormány? A Pénzügyminisztérium az adatra egy optimista közleményben reagált, amiben viszont számosították, mennyire hiányoztak a magyar gazdaságnak az EU-s források: 4,6 helyett 5 százalék fölött lehetett volna a GDP-növekedés – éves szinten –, ha a helyreállítási alap pénzei megérkeztek volna, írták.
Tény, hogy még az Európai Bizottság (EB) elemzése is 0,5 százalékos növekedést prognosztizál idén éves szinten – a kormány pedig 1,5 százalékost. Ugyanakkor a 0,5 százalékos adat az EU-ban meglehetősen alacsony, például a háború sújtotta Ukrajnában az EB-előrejelzésben 0,6 százalék.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
