A ma megjelent, 2023 első negyedévére vonatkozó GDP-adatok alapján a magyar gazdaság tovább fékez, egymás után a harmadik negyedévben is technikai recesszióban van. Ráadásul a GDP-zsugorodás magas inflációval párosul, így a magyar felzárkózás megbicsaklásáról beszélhetünk.
Mit mondanak a számok? Az idei első negyedéves bruttó hazai összetermék a tavalyi első negyedévhez képest nyers adatok szintjén 0,9 százalékkal marad el. Az előző negyedévhez képest kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Mi járulhatott hozzá a csökkenéshez? A KSH közlése szerint leginkább az ipari teljesítmény beesése – például az építőiparé.
Kiugró még a kiskereskedelmi szektor bezuhanása is.
Mi az a technikai recesszió? Technikai recessziónak azt nevezzük, amikor sorrendben a második negyedéven csökken a GDP. Ez Magyarországon kívül a 27 tagú EU-ban csak további három országgal, Cseh-, Észt- és Finnországgal történt meg.
Az elmúlt tíz évben két ilyen időszak volt: 2012-ben és a Covid első hulláma idején. Most tehát a harmadik negyedévre is elnyúlt ez a recesszió. A mostani helyzet azért nehezebb, mert a gazdaság fékezése ezúttal növekedő árakkal párosul.
A magyar gazdaság jobban zsugorodik, mint az EU-s. Az alábbi grafikonon látható, hogy negyedéves szinten a magyar GDP hogyan esett be 2022 utolsó negyedévében az EU-átlag alá, és hogyan maradt ott a mostani adatok szerint: a különbség lényegében stagnált.
Az eltérő bázispontról számított adatok vonalai rajzolják ki lényegében a magyar felzárkózást – illetve most annak megbicsaklását.
Az előző negyedévhez képest számított 0,2 százalékos GDP-csökkenésnél rosszabb adatot az EU-ban csak Ausztria, Hollandia és Litvánia produkált, ahogy azt az Eurostat adatai alapján a Portfolio.hu ábrája is mutatja.
Mit mond a kormány? A Pénzügyminisztérium az adatra egy optimista közleményben reagált, amiben viszont számosították, mennyire hiányoztak a magyar gazdaságnak az EU-s források: 4,6 helyett 5 százalék fölött lehetett volna a GDP-növekedés – éves szinten –, ha a helyreállítási alap pénzei megérkeztek volna, írták.
Tény, hogy még az Európai Bizottság (EB) elemzése is 0,5 százalékos növekedést prognosztizál idén éves szinten – a kormány pedig 1,5 százalékost. Ugyanakkor a 0,5 százalékos adat az EU-ban meglehetősen alacsony, például a háború sújtotta Ukrajnában az EB-előrejelzésben 0,6 százalék.
Adat
Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett
A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.
Újabb időutazásra készülhet a magyar pénztárcák vásárlóereje januártól
Az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével bukják a magyarok a plusz litereket, amik a szeptember óta tartó árcsökkenésből és bérnövekedésből jöttek volna ki.
A magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét
Az uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.
Fontos
Ki éli túl a telet Ukrajnában?
Fogyatkozó és bizonytalan nyugati támogatás mellett kell talpon maradnia Ukrajnának, de a fronton lévő orosz katonák helyzete semmivel sem könnyebb, mint az ukránoké.
Most épp hihetetlennek tűnik, de 2023 már biztosan az eddigi legmelegebb év lesz
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt
Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.
