A ma megjelent, 2023 első negyedévére vonatkozó GDP-adatok alapján a magyar gazdaság tovább fékez, egymás után a harmadik negyedévben is technikai recesszióban van. Ráadásul a GDP-zsugorodás magas inflációval párosul, így a magyar felzárkózás megbicsaklásáról beszélhetünk.
Mit mondanak a számok? Az idei első negyedéves bruttó hazai összetermék a tavalyi első negyedévhez képest nyers adatok szintjén 0,9 százalékkal marad el. Az előző negyedévhez képest kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Mi járulhatott hozzá a csökkenéshez? A KSH közlése szerint leginkább az ipari teljesítmény beesése – például az építőiparé.
Kiugró még a kiskereskedelmi szektor bezuhanása is.
Mi az a technikai recesszió? Technikai recessziónak azt nevezzük, amikor sorrendben a második negyedéven csökken a GDP. Ez Magyarországon kívül a 27 tagú EU-ban csak további három országgal, Cseh-, Észt- és Finnországgal történt meg.
Az elmúlt tíz évben két ilyen időszak volt: 2012-ben és a Covid első hulláma idején. Most tehát a harmadik negyedévre is elnyúlt ez a recesszió. A mostani helyzet azért nehezebb, mert a gazdaság fékezése ezúttal növekedő árakkal párosul.
A magyar gazdaság jobban zsugorodik, mint az EU-s. Az alábbi grafikonon látható, hogy negyedéves szinten a magyar GDP hogyan esett be 2022 utolsó negyedévében az EU-átlag alá, és hogyan maradt ott a mostani adatok szerint: a különbség lényegében stagnált.
Az eltérő bázispontról számított adatok vonalai rajzolják ki lényegében a magyar felzárkózást – illetve most annak megbicsaklását.
Az előző negyedévhez képest számított 0,2 százalékos GDP-csökkenésnél rosszabb adatot az EU-ban csak Ausztria, Hollandia és Litvánia produkált, ahogy azt az Eurostat adatai alapján a Portfolio.hu ábrája is mutatja.
Mit mond a kormány? A Pénzügyminisztérium az adatra egy optimista közleményben reagált, amiben viszont számosították, mennyire hiányoztak a magyar gazdaságnak az EU-s források: 4,6 helyett 5 százalék fölött lehetett volna a GDP-növekedés – éves szinten –, ha a helyreállítási alap pénzei megérkeztek volna, írták.
Tény, hogy még az Európai Bizottság (EB) elemzése is 0,5 százalékos növekedést prognosztizál idén éves szinten – a kormány pedig 1,5 százalékost. Ugyanakkor a 0,5 százalékos adat az EU-ban meglehetősen alacsony, például a háború sújtotta Ukrajnában az EB-előrejelzésben 0,6 százalék.
