Hírlevél feliratkozás
Suppan Gergely
2022. június 27. 16:06 Pénz

Kell-e aggódnunk a magyar ikerdeficit miatt?

(A szerző a Magyar Bankholding vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A pénzpiaci és politikai döntéshozói körökben komoly aggodalmakat vetett fel, hogy több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki a hazai gazdaságban. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya 2020-ban a GDP 7,8 százalékára emelkedett, 2021-ben pedig 6,8 százalékára mérséklődött. Az ikerdeficit másik összetevője, a folyó fizetési mérleg egyenlege két év alatt 3,7 milliárd euróval romlott, elsősorban az – idegenforgalom visszaesése miatt – közel 3 milliárd euróval csökkenő szolgáltatási egyenleg következtében.

Az áruk egyenlege 2019-hez képest még alig mutatott romlást, azt is leginkább a járműgyártás ellátási problémák miatt bekövetkező gyengélkedése okozta. Hosszabb távra visszatekintve az áruk egyenlegének romlása az erős belső kereslet miatt már korábban elkezdődött. A folyó fizetési mérleg hiánya 2021-ben a GDP 3,1 százalékára romlott a két évvel korábbi 0,7 százalékról, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény a GDP 0,6 százaléka volt a két évvel korábbi enyhe többlettel szemben. Ezek az adatok meg sem közelítik a 2000-es évek közepén látott – valóban aggasztó – 6,5-9 százalékos GDP-arányos szinteket.

Kell-e tehát aggódnunk a kedvezőtlen irányú folyamatokkal kapcsolatban?

A központi költségvetés 2022. első négyhavi, 2636 milliárd forintos hiánya első ránézésre valóban ijesztő mértékű, bár az év eleji jelentős lakossági transzferek ismeretében nem teljesen váratlan. A részleteket megnézve kiderül, hogy áprilisig 286 milliárd uniós bevétel teljesült, ezzel szemben az uniós programok kiadásai elérték az 1594 milliárd forintot, így az uniós egyenleg -1307 milliárd forint volt. Ebből kifolyólag az uniós előlegek kifizetései okozták döntően a költségvetés elszállását, ettől megtisztítva a pénzforgalmi hiány 1328 milliárd forint lenne 2636 helyett. Az egyszeri szja-visszatérítés hatásával kiigazítva pedig a 700 milliárd forintot sem érte volna el az első négyhavi deficit, ami már jóval kezelhetőbb mértékű.

Ezzel összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt előzetes pénzügyi számlák alapján az első negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye (hiánya) 734 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt, ami csökkenés az egy évvel ezelőtti 806 milliárdhoz, azaz a GDP 6,9 százalékához képest. Ez áll szemben az első háromhavi 2309 milliárd forintos pénzfogalmi hiánnyal. A különbséget részben az okozza, hogy az szja-visszatérítés költségvetési hatását az eredményszemlélet alapján a tavalyi évhez számolják, mivel a tavalyi szja-befizetésekhez kapcsolódik, de pénzforgalmilag az idei évet terheli. Az uniós előlegek kifizetésével szintén nem számolnak, mivel az unió felé követelés keletkezik. A mozgástér az éves várható nominális GDP-vel számolva az év végéig akár 2300-2400 milliárd forint is lehet, hogy teljesüljön a 4,9 százalékos hiánycél, amitől a pénzforgalmi egyenleg jócskán eltérhet. Ez utóbbit az uniós források lehívása tudná javítani, amihez szükség lenne a megállapodásra a lehívással kapcsolatos kérdésekről.

A pénzforgalmi egyenleg és eredményszemléletű (ESA) egyenleg közötti különbséget számos elszámolástechnikai tényező mellett az időtényező okozza. A pénzforgalmi egyenleg csak a központi költségvetési tételeket tartalmazza, míg az eredményszemléletű egyenleg jóval szélesebb körű, tartalmazza az önkormányzatok mellett a kormányzathoz sorolt vállalatok és nonprofit intézmények egyenlegét is, így a teljes államháztartásról ad képet. A pénzforgalmi egyenleg az adott hónap ténylegesen befolyt bevételeit és kiadásait tartalmazza, míg a negyedévente készülő eredményszemléletű egyenleg a bevételeket és a kiadásokat ahhoz az időszakhoz sorolja, amelyekben ténylegesen felmerültek. Így például az áfa, szja vagy vállalati adók befizetése általában az előző időszak tevékenysége, teljesítménye után keletkezik.

Adóbevételi többlet

A költségvetés bevételi oldala nem ad okot az aggodalomra. Az első négy hónapban a bevételek 23 százalékkal, az áfabevételek 26,8 százalékkal nőttek, időarányosan a tervezett bevételek 39,2, az áfabevételek 40,9 százaléka teljesült, messze felülmúlva a tavalyi 31,3, illetve 32,8 százalékos teljesülését. Igen jelentős adóbevételi többlet várható, mivel az idei bevételeket tavaly tavasszal tervezték, azonban a tavalyi bázis érdemben magasabb lett, amihez viszonyítva a vártnál magasabb szintre emelkedhetnek a bevételek.

A költségvetési folyamatokat az úgynevezett automatikus stabilizátorok is támogatják. Gazdasági visszaesés esetén az adóbevételek visszaesnek, míg egyes, főleg szociális alapú kiadások megnőnek. A gazdaság helyreállásakor pedig az adóbevételek visszaépülnek, míg az említett kiadások visszaesnek.

Az energiaárak elszállása, valamint a kamatok emelkedése azonban jelentős kockázatot jelentett a költségvetésnek, mivel a háztartási energiaárak fenntartása 1000 milliárd forintos nagyságrendű költségvetési támogatást igényelt volna. A hiányt fenyegető folyamatok ellentételezésére a kormány 800 milliárd forint értékű extraprofitadó kivetése és más, kisebb adónemek emelése mellett döntött, ezenkívül 1200 milliárd forintot meghaladó értékben csökkenti beruházási és működési kiadásait. Mivel a bejelentett intézkedések bőven meghaladják az előbbi folyamatok kockázatait, az eredményszemléletű államháztartási (ESA) hiány akár kisebb is lehet a kitűzött 4,9 százaléknál.

Romló külső egyenleg

Igen jelentősen, 2,7 milliárd euróval romlott a folyó fizetési mérleg hiánya az első negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest. Ezen belül az áruforgalmi egyenleg 3,4 milliárd euróval lett rosszabb, a KSH adataival megegyezően. A részletes adatok szerint az energia és energiahordozók egyenlege az első három hónapban mintegy 2,05 milliárd euróval rontotta az egyenleget. Az energiahordozók drámai áremelkedése tehát jelentős mértékben magyarázza a külső egyenleg romlását, amit a hazai gazdaságpolitika nem tud rövidtávon befolyásolni, de a deficit mérete még nem okoz olyan mértékű nehézségeket, mint másfél évtizeddel ezelőtt, mivel a nominálisan hasonló mértékű deficit GDP-arányosan lényegesen kisebb.

Az áruforgalmi egyenleget szintén rontotta a félvezetők és más alkatrészek hiánya miatt visszaeső járműgyártás kieső kivitele, ami az ellátási problémák enyhülésével javíthatja a mérleget. Ezzel szemben kismértékű javulást mutatott a szolgáltatások egyenlege, ami az idegenforgalom helyreállásával a következő negyedévekben számottevően folytatódhat. A tőkemérleg javulása ellensúlyozhatná a romló folyó fizetési mérleget, de ehhez is szükséges az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás, ami tehát kulcsfontosságú az egyensúlyi mutatók és a kockázati megítélés javulásához. A következő években ugyanakkor a folyó fizetési mérleg javulására számítunk, mivel a kiépülő exportkapacitások, valamint a remélhetőleg enyhülő chiphiány és más ellátási nehézségek leküzdése az export élénküléséhez vezethetnek.

Az elmúlt időszakban jelentős mértékben gyengült a forint, amit több más tényező mellett a folyó fizetési mérleg romlása, valamint az ikerdeficittel kapcsolatos aggodalmak okoztak. A folyó fizetési mérleg romlása önmagában is nyomást helyez egy adott ország fizetőeszközére, mivel növeli az idegen deviza, ezzel szemben csökkenti a helyi deviza iránti keresletet. Az egyensúlyi problémák remélhető enyhülése ezért stabilizálhatná a forint árfolyamát, amiben jelentős szerepet játszhatna az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás is.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKereken tíz éve azon bosszankodtunk, hogy túl gyenge már a forint 235-ös eurónálMielőtt a válság leterítette volna Magyarországot, a forint elérte története legerősebb árfolyamát. Tanulságos történet egy évtizeddel ezelőttről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elszálló áraknak köszönhetően ömlik a pluszbevétel a költségvetésbeHat év alatt megduplázódhat az állam áfabevétele, miközben korábban hét év alatt adóemeléssel is csak 50 százalékkal nőtt. Nem csak ezért jutott azonban sokak eszébe az áfaemelés lehetősége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelül kell vizsgálni a magyar rendszert, az Európai Ügyészséghez csatlakozás lesz a lakmuszpapírMivel a magyar gazdaság rendkívüli mértékben ráutalt az EU-transzferekre, ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a rendszer felülvizsgálatát.

Pénz deficit ikerdeficit költségvetési hiány külkereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2022. augusztus 8. 09:44 Pénz

Mire lesz képes az eurót védő új fegyver a közelgő válságban?

Az Európai Központi Bank új eszköze egyelőre úgy hatékony, hogy nem is kellett használni, de ha tovább romlanak a gazdasági kilátások, élesben is be kell majd vetni.

Bucsky Péter
2022. július 27. 09:28 Pénz, Támogatói tartalom

Mesterséges intelligenciával megmondja a bank, mikor akarunk utasbiztosítást vagy áruhitelt

Ha bemegyünk a kedvenc kávézónkba, jól esik, ha már tudják, hogy két cukorral és kis tejjel isszuk a kávét. Miért ne adhatnának hasonló élményt a pénzügyi szolgáltatók?

Váczi István
2022. július 26. 10:58 Pénz

Életünk legsúlyosabb válsága előtt állunk a híresen pesszimista közgazdász szerint

Nouriel Roubini szerint egyszerre jelentkezik a stagfláció és egy súlyos adósságválság, így az eredmény rosszabb lehet, mint amit a 70-es években és a nagy pénzügyi válság után láttunk.

Fontos

Avatar
2022. augusztus 8. 17:04 Világ

A végén még elérik az oroszok, hogy új Szaúd-Arábia legyen egy afrikai országból

Az ukrajnai háború a műtrágyapiacot is teljesen átrendezte, és ez az élelmezési válságon keresztül Marokkót már a közeljövőben kulcsállammá teheti.

Hidi János
2022. augusztus 7. 16:31 Közélet

A 2008-as válságot kiváltó értékvesztés többszörösét hozhatja a mostani átrendeződés az energiapiacon, de ez elkerülhető

Elkerülhető a válság, de ehhez a magán és kormányzati szektorok közös munkájára lenne szükség.

Avatar
2022. augusztus 7. 04:34 Tech

2035-től ugyan villanyautóké lenne a főszerep Európában, de odáig eljutni nagyon nehéz lesz

2035-től nem lehet olyan új autót forgalomba helyezni az EU-ban, amit fosszilis üzemanyag hajt. A szabályozás elég szigorú, és a szakértők attól tartanak, hogy komoly véráldozatokkal fog járni.