Hírlevél feliratkozás
Karsai Gábor
2022. április 19. 17:05 Közélet

Felül kell vizsgálni a magyar rendszert, az Európai Ügyészséghez csatlakozás lesz a lakmuszpapír

(A szerző a GKI vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az orosz-ukrán háború kitörésével zsákutcába jutott Magyarország keleti nyitással és „Brüsszel”-ellenességgel jellemezhető politikája, a kormány mozgástere, zsarolási potenciálja nagymértékben beszűkült. A magyar energiapolitika egyoldalú orosz orientáltsága tarthatatlanná vált; Paks II. megépítése a jelenlegi konstrukcióban gyakorlatilag ellehetetlenült, Paks I. üzemeltetése és a földgázimport bizonytalanabbá vált. Az EU újjáépítési alapja forrásaihoz való hozzáférés elvileg kezdettől összekapcsolódott a jogállamisági követelményekkel, az Európai Bizottság április eleji döntése a jogállamisági eljárás megindításáról azonban új helyzetet teremtett. Mivel a magyar gazdaság rendkívüli mértékben ráutalt az EU-transzferekre, ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a rendszer felülvizsgálatát. Bár a kormánypártok újabb kétharmados választási győzelme segíti a magyar modell – az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás – megvédését, sőt kiterjesztését; a „Brüsszel”-ellenes és oroszbarát retorika fokozza a magyar kormány elszigetelődését.

Az egyértelműen oroszellenes, Magyarországnál lényegesen nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelország ellen egyelőre nem indult jogállamisági eljárás, ezzel Magyarország teljesen magára maradni látszik az EU-ban. Ugyanakkor a magyar-német kapcsolatok az orosz gázra való hasonló ráutaltság miatt új elemet kaptak. Paradox módon az is lehetséges, hogy az egységes európai fellépés demonstrálása érdekében az EU a gyakorlatban – legalábbis egyelőre – megfelelő gesztusok esetén nagyvonalúan fogja kezelni a magyar jogállamisági problémák tényleges megoldását. Számos jele van azonban annak is, hogy az EU és a tagállamok vezető politikusai valóban megelégelték a magyar kormányzat bajkeverését. Az erőviszonyok alakulását legjobban majd azon lehet lemérni, hogy az EU-val történő, magyar szempontból elkerülhetetlennek látszó megállapodás keretében Magyarország csatlakozik-e az Európai Ügyészséghez. Ha igen, az jelentősen korlátozza a magyar „pávatánc” lehetőségét, ha viszont nem, akkor félő, hogy a magyar ígéretek betartásának nem lesz igazi garanciája.

Magyarország EU-transzfereknek való kitettsége a magyar gazdaságpolitika következtében rendkívül erőteljes. Az erőltetett növekedés – hivatalosan keresletélénkítőnek, majd válságkezelőnek és újraindítónak hívott, valójában kliensépítőnek és mindinkább választásinak nevezhető – 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája ugyanis az egyensúly vészes megbomlásához vezetett. A laza költségvetési és monetáris politika, vagyis az állami költekezés és alacsony kamatok időszaka régiós összehasonlításban magas államháztartási hiányhoz és inflációhoz, gyorsan gyengülő forinthoz és a folyó fizetési mérleg növekvő deficitjéhez vezetett.

2022. első negyedévében az államháztartás pénzforgalmi hiánya csaknem elérte az éves előirányzat háromnegyedét. Ez akkor is aggasztó, ha tudjuk, hogy a hiány keletkezése nem időarányos, különösen mivel a választási költekezés csúcspontja februárban volt a 13. havi nyugdíj és a családosok szja-visszatérítése (ez utóbbi nagyobb része) miatt. A megtévesztő kormányzati sikerpropaganda jele, hogy az első negyedéves ijesztő államháztartási hiányról szóló pénzügyminisztériumi közlemény a Magyarország őrzi költségvetési stabilitását címet viseli, és az említett, háromnegyedes arányszámot nem is tartotta szükségesnek szerepeltetni.

Nagyon magas az infláció is, márciusban már 8,5 százalék volt. Az elmúlt tizenkét hónapban átlagosan havi 0,4 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyított áremelkedés mértéke. Az MNB a következő hónapokban két számjegyű áremelkedést valószínűsít, és lehetségesnek tartja, hogy éves átlagban 10 százalékot megközelítő lesz az infláció. Igaz, az árak az euróövezetben is gyorsan emelkednek, márciusban már 7,5 százalékkal. Az EU-ban februárban – márciusi adat még nincs – az euróövezetinél magasabb volt az ütem, ezen belül a magyar áremelkedés a hatodik legmagasabb volt.

Ez látszólag kedvezőbb a korábban jellemző dobogós magyar helyezésnél. Ennek értelmezéséhez azonban tudni kell, hogy az energiaárak az euróövezetben márciusban 44 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, míg Magyarországon a már évekkel korábban bevezetett „rezsicsökkentés” által meghatározott alacsony árakhoz való ragaszkodás következtében csak 1,5 százalékkal. A rögzített, és csak nagy költségvetési áldozatok árán fenntartható alacsony fogyasztói energiaárak (és az ugyancsak ársapkával ellátott üzemanyagok) kivételével tehát a többi termékcsoport ára nemzetközi összehasonlításban kiugró mértékben emelkedett.

Ráadásul a rezsicsökkentés fenntartása elképzelhetetlen költségvetési segítség nélkül. (Ez különösen 2023-ra jelent kihívást, mert az MVM korábbi feltőkésítése révén az idei év gondjai nagyrészt kezelhetőnek látszanak.) Figyelembe véve az államháztartás helyzetét – 2023-ra már az MNB is jelentős veszteségtérítésre tart igényt, az adósságállomány nemcsak nő, de ráadásul emelkedő kamatok mellett kell finanszírozni –, nehezen lesz elkerülhető a rezsicsökkentés politikailag kényes újragondolása. Valójában a miniszterelnök is az erre történő felkészítést kezdte meg, amikor nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy szeretné, de nem biztos, hogy menni fog a rezsicsökkentés jelenlegi formájában való megőrzése.

Mindez egyben már azt is jelzi, hogy

az egyensúlyi problémák részben csak egymás rovására kezelhetők.

A deficit csökkentése (vagy akár növekedésének elkerülése) gyakorta áremelkedéssel jár. A kormányzat ugyan deklaráltan nem a fogyasztókra kívánja hárítani az államháztartási hiány csökkentésének terheit – a miniszterelnök szerint az „embereket terhelő adókat nem fogjuk emelni” –, azonban a közvetett módszerek végül szintén a lakosság fogyasztását erodálják. Ilyen például az egészségügyi és oktatási kiadások inflációs korrekciójának elhagyása vagy a szociális juttatások nominális értékének változatlansága, míg az ágazati adók emelése utáni költségáthárítás áremelkedést okoz.

Az egyes élelmiszerek árának átmeneti maximálása és a benzin ársapkája okozta terheket döntően az üzleti szféra viselte, ezek lakosságra terhelése – az üzemanyagok esetében minden bizonnyal fokozatosan – ugyancsak nagyon valószínű. (Ezzel az állami beavatkozás mellékhatásként kialakult piaci zavarok mindinkább megszüntethetők.) A jegybank antiinflációs politikája a kamatok emelkedésével jár, ami a kamatstop lejárta után a szerződéses feltételek függvényében jelentősen növeli a hitelterheket.

A választások előtti pénzeső (például a 13. havi nyugdíj kifizetése, a családosok szja-visszatérítése, a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése), valamint az infláció és a kamatok emelkedése okozta negatív hatások adminisztratív elfojtása, későbbre halasztása után a következő hónapokban a negatív hatások mind erőteljesebbek lesznek. Ezekhez járul az orosz-ukrán háború okozta növekedéslassulás és ennek fizetésemelésekre, mozgóbérekre gyakorolt hatása. Bár éves átlagban a hatalmas eddigi idei jövedelemkiáramlás következtében a lakosság fogyasztása érezhetően emelkedni fog, ez meglehetősen nagy differenciálódás mellett megy végbe, és az idő előrehaladtával mind kevésbé lesz tapasztalható.

A legkevésbé a beruházások visszafogása érinti közvetlenül az embereket – különösen, ha azok hasznossága eleve kérdéses volt. Tavaly év végén összesen 1100 milliárd forint értékű beruházás 2021-22. évi törlésére vagy halasztására került sor, ami szükség esetén még folytatható. Nyilvánvalóan korlátozni kell az EU-támogatású beruházások előfinanszírozását. Nemcsak a pillanatnyi pénzhiány miatt, hanem azért is, mert az EU-val történő általános megállapodás, majd ennek megléte esetén is a programok elfogadása egyelőre teljesen bizonytalan, ősz előtt még kedvező esetben is valószínűtlen.

A magyar gazdaságban az elmúlt években ismét megjelent az ikerdeficit, vagyis az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának egyidejű, egymással is összefüggő, a keresletélénkítő gazdaságpolitikához kapcsolódó romlása. Kilenc évnyi aktívum után gyorsulva nőtt a hiány (2019-ben 1 milliárd, 2020-ban 2,1 milliárd, 2021-ben már 4,7 milliárd euró volt a deficit), idén januárban pedig már elérte a 0,8 milliárdot. (2022 első két hónapjában az áruforgalmi egyenleg is negatív, -0,3 milliárd euró volt.) Ráadásul tavaly már az EU-transzferekkel együtt számított magyar finanszírozási képesség is negatív (-0,9 milliárd euró) volt, 2022 januárjában pedig -0,2 milliárd eurót ért el.

Ez alapvetően a választási gazdaságpolitika és az EU jogállamisági követelményeinek figyelmen kívül hagyásának volt a következménye. A külső egyensúly romlása is a gazdaságpolitika szigorításának és az EU-val történő kiegyezésnek a fontosságára hívja fel a figyelmet. Ez ugyan ütközik a kormányzat „Brüsszel”-ellenes, öntörvényű törekvéseivel, az „emberek megvédését” hirdető retorikájával, de elmaradásuk öngerjesztő módon rontaná Magyarország növekedési és egyensúlyi helyzetét, kiváltva a nemzetközi hitelminősítők értékelésének rontását, folyamatosan még rosszabb helyzetbe hozva az országot – és persze az „embereket”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar boltok 2022 tavaszán: áruhiány, mennyiségi korlátozás és 20 százalék feletti drágulásNem hivatalos, de két éve állandó módszertanunk szerint nagyon durvul az élelmiszer-infláció, az árstop mennyiségi korlátozást és átmeneti áruhiányt okoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak mítosz a kormány által hangoztatott olcsó orosz gázJelenleg alsó hangon háromszor többet fizetünk az orosz gázért, mint amennyit az elmúlt durván negyed évszázadban bármikor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olcsó orosz olaj menti meg Orbánék benzinárstopjátA nagykereskedelmi piacon az árstop miatt tízmilliárdokat bukó Mol az orosz olajra épülő finomítói tevékenység megugró hasznából fedezheti ezt a veszteséget.

Közélet deficit Európai Unió ikerdeficit jogállamiság költségvetés rezsicsökkentés üzemanyagár Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2022. november 26. 19:03 Közélet

A mai tanártüntetés előtt adott pluszpénzt a kormány az egyházi iskoláknak

Magyarázhatja a rendeletek időzítését, hogy az egyházi iskolákban dolgozó tanárok első tömeges és nyílt különdemonstrációja óta ez az első jelentős pedagógusmegmozdulás.

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Fontos

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Kolozsi Ádám
2022. november 29. 06:56 Pénz, Világ

Egy tradicionális iparág szép csendben rommá keresi magát az energiaválságon

A fűtéskimaradás és az áramellátás bizonytalanságának rémképe jól meglökte az eladási statisztikákat.

Hajdu Miklós
2022. november 28. 18:28 Vállalat

Egyre több jel utal arra, hogy a kínai CATL akkumulátorgyár és a BMW együttműködik Debrecenben

A BMW nyáron letette debreceni gyárának alapkövét, majd kisvártatva a kínai CATL hatalmas beruházást jelentett be. A napokban ismét a BMW lépett, a bajor vállalat ugyanis akkumulátorok összeszerelésére alkalmas üzemmel egészíti ki debreceni beruházását.