Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.
Jelen állás szerint már senki sem tudja kiszabadítani a felfüggesztett uniós pénzek jelentős részét, sőt az akadályok száma csak nő.
Izrael és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az illiberális politika növeli a gazdasági kockázatokat – de Magyarország e téren egyedi helyzetben van.
Jelentősen csökkent az uniós finanszírozású közbeszerzések korrupciós kockázata, a magyar adófizetők pénzéből megvalósulóké viszont az egekbe szökött.
Annak az első jelét is láthatjuk a hírben, hogy a kiszolgáltatott magyar kormány csepegtetve kapja a pénzt, ha teljesíti az elvárásokat.
Több jel is arra utal, hogy érkezni fognak uniós pénzek, bár a papíron nekünk járó források nagy része továbbra is be van fagyasztva.
A geopolitikai kihívások miatt ismét napirendre került az EU reformja és bővítése. Ez a magyar érdeket sérti, de Orbán hatalmi érdekeit nem feltétlenül.
Jogi kötőereje nem lesz a holnap várható európai parlamenti határozatnak, de következménye ettől még lehet.
Mivel a magyar gazdaság rendkívüli mértékben ráutalt az EU-transzferekre, ez kikényszeríti a magyar politika és bizonyos mértékig a rendszer felülvizsgálatát.
Még kitart, de az egyensúlyi problémák miatt kifulladóban van az erőltetett növekedés 2017 óta érvényesülő gazdaságpolitikája.