Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. május 31. 09:26 Közélet, Világ

Példa nélküli lenne, ha elvennék Magyarországtól az uniós elnökséget

Sajtóinformációk szerint az uniós ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeit. 

Előzmény: Közeledik az Európai Tanács 2024 második félévében esedékes soros magyar elnöksége, de a magyar kormány és az Európai Unió (EU) többfrontos szembenállása miatt az Európai Parlament (EP) arról készül állásfoglalást elfogadni holnap, hogy a jogállamisági eljárás alatt álló országok kormányai ne tölthessék be a soros elnökségi szerepet. Ez Magyarországot és Lengyelországot érintené.

A kiszivárgott állásfoglalást a legnagyobb frakciók támogatják, és a Politico információi szerint az uniós ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar kormány elleni fellépés lehetőségeit.

Példa nélküli: Ahogy az EU honlapja fogalmaz: az elnökség felel a Tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért, biztosítania kell az EU programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, és a tagállamok közötti együttműködést, mindeközben „tisztességes, semleges közvetítőként kell eljárnia”.

Magyarország eddig egyszer töltötte be a soros elnökséget, 2011-ben. Jelenleg Svédország tölti be a pozíciót, utána jön Spanyolország, 2024 első félévében Belgium, majd Magyarország, 2025-ben pedig Lengyelország és Dánia. 

  • A teljes EU-történelemben példa nélküli, hogy egy országtól megvonják a soros elnökséget.

Mivel indokolják a fellépést? Alapvetően a korrupcióról szóló és jogállamisági jelentésekkel. Az indítvány szerint ezek fényében nem lenne szerencsés az uniós jogot nem betartó, vagyis lényegében az elnökségre alkalmatlan kormányra bízni ezt a szerepet. 

  • Élezi a helyzetet, hogy várhatóan 2024 második felében, az EP-választás után kell dönteni az EU-ban fontos pozíciókról, például az Európai Bizottság elnöki, az Európai Tanács elnöki, valamint a külpolitikai főmegbízotti titulusokról.

Mit mond a magyar kormány? Gulyás Gergely azt modnta, a készülő EP-határozatnak „annyi következménye lenne, mintha az azeri parlament döntene”.

Varga Judit igazságügyi miniszter pedig azt mondta: „Az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is.”

  • Ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy a kormánynak vannak elképzelései arról, mire használnák az elnökség adta lehetőségeket: „olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nem kívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.”

Tény, hogy egy EP-határozatnak nincs jogi kötőereje, ugyanakkor nyomást gyakorolhat olyan EU-s döntési szintekre és intézményekre, amelyek erősebb jogosítványokkal rendelkeznek.

A határozat jelenlegi formájában felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, különben az EP fog közbeavatkozni. 

  • Az, hogy az EU ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeit, egy ilyen nyomásgyakorlás első szintjeként értelmezhető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós pénzek nagyobb részéhez aligha jut hozzá Magyarország a közeljövőbenA magyar kormány teljesítette az EU néhány feltételét, és gyorsítaná is a tárgyalásokat, azonban így sem látszik, hogy a zárolt források kétharmadához hogyan férhetne hozzá a közeljövőben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz propagandagépezete az egyik fő érv az EU-ban zajló médiaszabályozás-vitábanAz Európai Bizottság alelnöke szerint az EU biztosíthatná például a közmédia pártatlanságát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIngyenes roaming, megszűnő óraátállítás - ezt adta nekünk az Európai ParlamentAz uniós bürokraták nemcsak olyan, az állampolgárok nézőpontjából elvontnak tűnő dolgokkal foglalkoznak, mint például a Brexit kezelése, hanem sok hétköznapi dolgokról szóló intézkedést is hoztak a most véget érő ciklusban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ európai bizottság Európai Parlament Európai Unió jogállamiság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2025. április 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek

Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.

Stubnya Bence
2025. április 23. 12:54 Élet, Közélet

Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták

Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.

Bucsky Péter
2025. április 21. 05:50 Közélet

Egy egész szakmára rossz fényt vet a jegybanki alapítványok botránya

Ha a könyvvizsgálón múlik, talán sosem derül ki a baj. Ez azért is rossz jel, mert a magántőkealapok ezermilliárdjainak egy része szintén állami vagyon.

Fontos

Elek Péter
2025. április 25. 13:12 Világ

Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?

Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.

Hajdu Miklós
2025. április 24. 17:30 Élet

Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven

Egymást érik az otthonfelújítási programmal kapcsolatos könnyítések, lassan talán kiismerik a potenciális pályázók a lehetőségeket.

Regős Gábor
2025. április 24. 15:30 Pénz

Az infláció vagy a recesszió fenyegetőbb a vámháború árnyékában?

Az alapkamat-várakozások alapján a piaci szereplők olyan veszélynek látják a gazdasági visszaesést, amire reagálniuk kell a nagy jegybankoknak.