Sajtóinformációk szerint az uniós ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeit.
Előzmény: Közeledik az Európai Tanács 2024 második félévében esedékes soros magyar elnöksége, de a magyar kormány és az Európai Unió (EU) többfrontos szembenállása miatt az Európai Parlament (EP) arról készül állásfoglalást elfogadni holnap, hogy a jogállamisági eljárás alatt álló országok kormányai ne tölthessék be a soros elnökségi szerepet. Ez Magyarországot és Lengyelországot érintené.
A kiszivárgott állásfoglalást a legnagyobb frakciók támogatják, és a Politico információi szerint az uniós ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar kormány elleni fellépés lehetőségeit.
Példa nélküli: Ahogy az EU honlapja fogalmaz: az elnökség felel a Tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért, biztosítania kell az EU programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, és a tagállamok közötti együttműködést, mindeközben „tisztességes, semleges közvetítőként kell eljárnia”.
Magyarország eddig egyszer töltötte be a soros elnökséget, 2011-ben. Jelenleg Svédország tölti be a pozíciót, utána jön Spanyolország, 2024 első félévében Belgium, majd Magyarország, 2025-ben pedig Lengyelország és Dánia.
- A teljes EU-történelemben példa nélküli, hogy egy országtól megvonják a soros elnökséget.
Mivel indokolják a fellépést? Alapvetően a korrupcióról szóló és jogállamisági jelentésekkel. Az indítvány szerint ezek fényében nem lenne szerencsés az uniós jogot nem betartó, vagyis lényegében az elnökségre alkalmatlan kormányra bízni ezt a szerepet.
- Élezi a helyzetet, hogy várhatóan 2024 második felében, az EP-választás után kell dönteni az EU-ban fontos pozíciókról, például az Európai Bizottság elnöki, az Európai Tanács elnöki, valamint a külpolitikai főmegbízotti titulusokról.
Mit mond a magyar kormány? Gulyás Gergely azt modnta, a készülő EP-határozatnak „annyi következménye lenne, mintha az azeri parlament döntene”.
Varga Judit igazságügyi miniszter pedig azt mondta: „Az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is.”
- Ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy a kormánynak vannak elképzelései arról, mire használnák az elnökség adta lehetőségeket: „olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nem kívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.”
Tény, hogy egy EP-határozatnak nincs jogi kötőereje, ugyanakkor nyomást gyakorolhat olyan EU-s döntési szintekre és intézményekre, amelyek erősebb jogosítványokkal rendelkeznek.
A határozat jelenlegi formájában felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, különben az EP fog közbeavatkozni.
- Az, hogy az EU ügyekért felelős miniszterek is napirendre vették a magyar elnökség elhalasztásának lehetőségeit, egy ilyen nyomásgyakorlás első szintjeként értelmezhető.
