Az ukrajnai háború tavalyi kitörése óta a korábbinál sokkal nagyobb figyelem irányul az orosz költségvetésre, mert sokan ez alapján próbálják megfejteni, hogyan hatnak a szankciók az orosz gazdaságra, illetve milyen hosszú háborút képes finanszírozni Oroszország.

A megfigyelők számára pozitívum, hogy Oroszország a háborús körülményekhez képest továbbra is sok költségvetési adatot publikál, ugyanakkor nem meglepő módon a költségvetés egyre nagyobb része esik a titkosított kategóriába: idén ez már az összes kiadás harmada. Ahogy egy a Riddle-ön megjelent cikk szerzője levezeti, a kiugró első negyedéves hiányt nagyon jelentős részben pont az ebbe a csoportba tartozó tételek elszállása okozta.

Azzal kapcsolatban konszenzus van, hogy ebbe a kategóriába a háborúval, illetve általában a biztonsági apparátussal kapcsolatos tételek tartoznak, ám a további pályával kapcsolatban ez már nem mondható el. Az orosz pénzügyminisztérium szerint csak arról van szó, hogy az egész évre tervezett tételek nagy részét az első negyedévben utalták ki, és nem lesz nagyobb a 2023-as költés a tervezettnél. Ezzel kapcsolatban azonban legalábbis kockázatos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korlátok nélküli finanszírozást ígért a hadseregnek, és ezek után meglepő lenne, ha az figyelemmel lenne a költségvetési tervekre.

A kiugró – az egész évre tervezett 88 százalékát elérő – első kéthavi hiány alapján sokan már az orosz költségvetés megborulását feltételezték, ez azonban valószínűleg korai várakozás. A fentiek mellett ugyanis ehhez hozzájárult például az áfafizetések és az olajkitermeléshez kapcsolódó adóztatás átalakítása. Ennek hatására márciusban olyan sok bevétel érkezett a büdzsébe, hogy az első háromhavi hiány az egész évre tervezetthez képest 83 százalékra csökkent. Ami még mindig magas arány, de látszik, hogy nem feltétlenül vezet szakadékba az orosz költségvetés útja.

Tavaly a költségvetés hiánya a GDP-hez képest 2,3 százalék volt, idén a hivatalos célszám 2 százalék, bár a legtöbb elemzés 3 és 5 százalék közötti értéket vár. Mivel az orosz állam nem fér már hozzá a nemzetközi tőkepiacokhoz, az elemzés szerint már ennek a finanszírozása is inflációs kockázatokkal jár. Eddig az orosz jegybank kiváló munkát végzett a pénzromlás megfékezése érdekében, de a háború elhúzódásával valószínűleg egyre nő majd rajta a nyomás, hogy az állam finanszírozása érdekében engedje magasabbra az inflációt. Ezt legalább olyan érdekes lesz figyelemmel követni, mint a költségvetés egyenlegét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin az olaj drágulásában bízik, de a kisebb kitermelők ennek keresztbe tesznekKellene a pluszbevétel az orosz költségvetésbe, de a Nemzetközi Energiaügynökség nem számít arra, hogy drágul idén a kőolaj a mostani szintről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország rákapott a jüanra, annak minden hátrányával együttA nyugati pénzügyi szankciók kivetése óta az orosz külső elszámolásokban és a belső pénzpiacon is hódít a kínai fizetőeszköz, míg a dollár és euró használata mérséklődik. A kínai függés azonban hasonló kockázatokkal jár, mint a dollárhegemónia.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegsarcolja az orosz állam azokat a cégeket, akik ki akarnak vonulni az országbólMinden olyan nyugati vállalatnak, amely el akarja adni oroszországi érdekeltségét, be kell fizetnie a tranzakció értékének tíz százalékát az orosz költségvetésbe.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ infláció költségvetés költségvetési hiány orosz-ukrán háború Oroszország Vlagymir Putyin Olvasson tovább a kategóriában