Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. április 4. 04:34 Pénz, Világ

Oroszország rákapott a jüanra, annak minden hátrányával együtt

Kína több mint egy évtizede hangoztatja, hogy szeretné szélesebb körben használt nemzetközi fizető- és tartalékeszközzé tenni fizetőeszközét, a zsenminpit (“népi pénz”), avagy a jüant (ami a zsenminpi egységének elnevezése).

Ezeket a törekvéseket világos, rendszerszintű korlátok akadályozzák. A zsenminpi nem konvertibilis, azaz nem szabadon váltható; Kínában máig tőkekorlátozások vannak érvényben, azaz (mint arra nemrég Mark Mobius legendás befektető is rácsodálkozott) nem lehet szabadon kivinni és behozni a jüant; a kínai pénzügyi szektor pedig relatíve zárt, így a befektetési lehetőségek korlátozottak. Mindez erősen szűkíti a jüan használatának körét a külföldiek számára. Ezt kiköszöbölendő Kína külföldi pénzügyi központokban és a kereskedelmi elszámolásokban próbálja támogatni a jüan használatát, ami idáig mérsékelt eredményeket hozott. 

  • A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint 2022 áprilisában a jüan az összes devizaváltás 7 százalékában volt érintett, szemben az amerikai dollár 88 százalékos és az euró 31 százalékos arányával.
  • A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 2022 harmadik negyedévében a globális jegybanki tartalékok 2,8 százaléka volt jüanban, míg 60 százaléka amerikai dollárban, 20 százaléka euróban és 5-5 százaléka brit fontban és japán jenben.
  • A legnagyobb bankközi kommunikációs rendszer, a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság (SWIFT) által elszámolt nemzetközi tranzakciókban a jüan aránya 2,2 százalék volt 2023 februárjában,
  • míg a kereskedelmi finanszírozásban 4,5 százalék, szemben az amerikai dollár 84 százalékos részesedésével.

Az ukrajnai invázió és az arra válaszul hozott pénzügyi szankciók egy országot ugyanakkor mégis elindítottak a jüanhasználat útján: Oroszország nemzetközi elszámolásaiban, sőt már belföldi pénzügyi szektorában is hódít a zsenminpi, mint a “mérgező valuták” (a dollár és az euró) alternatívája

Eurónak indult, jüan lett

Oroszország a szankcióktól tartva már a Krím félsziget 2014-es megszállása óta igyekszik csökkenteni dollárfüggését, 2013 és 2021 között 80 százalékos szintről 50 százalék alá csökkentette az amerikai deviza részarányát kereskedelmi elszámolásaiban. A dollár helyét ugyanakkor a tavaly februári ukrajnai invázióig nem a jüan vagy a rubel, hanem nagyrészt az euró váltotta ki, amelynek részaránya 9-ről 36 százalékra nőtt ugyanezen időszak alatt. Bár az orosz jegybank már 2014-ben kötött egy devizacsere-megállapodást a kínaival, más országokhoz hasonlóan nem nagyon terjedt el a zsenminpi.

Ennek egy jelképes példája volt, hogy még a Szibéria ereje vezetéken való szállításra vonatkozó 2019-es orosz–kínai gázszerződést is euróban rendezték, sőt 2022 február elején, három héttel az ukrajnai invázió előtt Putyin pekingi látogatásakor szintén euróelszámolás mellett kötöttek egy újabb gázszerződést a szibériai szállítások tervezett bővítésére. 

A jegybanki tartalék esetében is szabadulni próbáltak a dollártól, amely az invázió előtt csak nagyságrendileg 600 milliárd dollár értékű tartalékaik hatodát tette ki. Itt már a zsenminpi is erősebben megjelent: 2022 januárjában 17 százalék volt az aránya az orosz tartalékban, ami nemzetközi összevetésben kiemelkedően magasnak számít. Ugyanakkor nagyrészt itt sem Kínára támaszkodtak: a moszkvai jegybank a világ egyik legnagyobb aranytartalékát halmozta fel, vagyona több mint ötöde van aranyban, harmada pedig euróban.

A kínai helyzet természetesen a februári inváziót követően kivetett pénzügyi szankciókkal nagyot fordult: az Egyesült Államok mellett az Európai Unió és néhány ázsiai szövetséges is kizárta az orosz pénzvilág nagy részét a SWIFT-ből, zárolta az orosz jegybank és a pénzintézetek külföldi vagyonát, és egyéb korlátozásokkal igyekezett elszigetelni az orosz pénzügyi világot. A szankciók persze messze nem voltak teljesek, és az olaj-, gáz- és élelmiszerkereskedelmet eleve nem is sújtották, innentől kezdve az orosz exportbevételeket és így a pénzügyi stabilitást nem igazán rengették meg. 

Moszkva az új Szingapúr

Az egyik nagy változás a kereskedelmi elszámolásokban jelentkezett. A nyugati exportkorlátozások és a nyugati cégek Oroszországból való kivonulása miatt az orosz kereskedelemben jelentősen nőtt Kína részaránya: bár Kína már jó tíz éve az oroszok legnagyobb kereskedelmi partnere, 2020-ban az exportban 15, az importban 24 százalék volt a kínai arány, míg 2022-ben tükörstatisztikák alapján ez legalább 30, illetve 40 százalékra nőtt.

Ezzel az euró és dollár helyett nagyobb teret kapott a jüan és a rubel. Tavaly szeptemberben a kínai gázszerződésben áttértek a rubel és jüanalapú elszámolásra, és a magánszféra is nagyobb kedvvel kezdte el használni a baráti valutát: míg az orosz kereskedelmi elszámolásokban a jüan aránya tavaly év elején nem érte el az egy százalékot, mára 16 százalékra nőtt részesedése. A dollár és az euró együttes aránya közben az 50 százalékos lélektani határ alá bukott az év eleji nyolcvan százalék feletti értékről (a maradék teret a rubel tette ki, amelyet Törökországgal és más szomszédos kereskedelmi partnerekkel kezdtek élénkebben használni). 

Hasonló tendenciák jellemzik a pénzügyi tranzakciókat. Az ukrajnai inváziót megelőzően a jüanban elszámolt orosz SWIFT-tranzakciók értéke elhanyagolható volt; az inváziót és az azzal járó nyugati pénzügyi szankciókat követően azonban London és Hongkong után Oroszország vált a harmadik legnagyobb jüanhasználóvá, augusztusban az összes, szárazföldi Kínán kívüli jüantranzakció 4,3 százalékát, Hongkongot nem számítva 16 százalékát orosz bankok teljesítették. A nyári csúcs óta az orosz arány nagyjából a felére esett, de ehhez vélhetően az is hozzájárult, hogy számos orosz bankot letiltottak a SWIFT-ről, ezért az orosz pénzvilág alternatív elszámolási módszerek után nézett. Oroszország pedig ezzel együtt is a negyedik legnagyobb külföldi zsenminpi-használó maradt a nagy pénzügyi központok (London, Szingapúr, New York) mögött.

Az egyik ilyen a kifejezetten a határon túli jüanelszámolások kezelésére létrehozott kínai CIPS lenne, de ez a résztvevő bankok alacsony száma miatt nem tudja kiváltani a SWIFT-et. Ehelyett a kínai és orosz bankok jellemzően a másik országban lévő fiókjaikon és úgynevezett levelezőbankokon keresztül dolgozzák fel a SWIFT-en kívüli elszámolásaikat – mondta a Wall Street Journalnek Eswar Prasad, a Cornell Egyetem professzora és az IMF Kína-főosztályának korábbi vezetője. Az orosz jegybank januárban a növekvő jüantranzakciók támogatására egy napi tízmilliárd jüan keretű devizacsere-eszközt is bejelentett.

Betét, hitel, kötvény, tőzsde

2021-től az orosz szuverén vagyonalap kosarában is megjelent a zsenminpi, és a Financial Times adatgyűjtése szerint ma már a 147 milliárd dollárra taksált alap 30 százaléka kínai valutában denominált eszközökben van, és a jüaneszközök maximális megengedett arányát 60 százalékra emelték decemberben. 

De a kínai pénz a lakosság és a vállalatok körében is népszerűbb lett. Ennek egyik oka, hogy a SWIFT-szankciók miatt jóval nehezebbé és drágábbá vált eurót és dollárt mozgatni Oroszországból és Oroszországba, az FT-nek nyilatkozó tanácsadók szerint a hálózathoz hozzáférő kevés orosz bank jellemzően tízezer dolláros minimális utalási értéket határoz meg és magas jutalékot kér a külföldi dollártranzakciókért, aminél olcsóbb és egyszerűbb a jüanban üzletelni kisebb összegekben. 

Egy másik ok, hogy az orosz bankszektor egyre több jüanalapú terméket kínál. Már több mint 50 orosz bankban van gyakran misztikus fantázianevekkel ellátott jüanbetét, amely

természetesen magasabb kamatokat kínál, mint az euró vagy a dollárszámla. 

A jüanalapú belpiaci hitelezés is lendületet kapott tavaly, és a pénzpiacokon is hódít a népi pénz: a moszkvai tőzsdei tranzakciókban a jüan aránya 3-ről 33 százalékra nőtt kilenc hónap alatt, a belpiaci pénzügyi tranzakciókban 0,4-ről 14 százalékra, és már a jüanban denominált vállalati kötvények is elkezdtek megjelenni. Utóbbiak már csak azért is népszerűek a cégek részéről, mert a rubelkötvényeknél jóval kisebb kamatot követelnek.

Vannak kockázatai

Bár a dollár és az euró még mindig sokkal népszerűbb, és a zsenminpi a teljes orosz betétállomány csupán két százalékát, az oroszok devizavagyonának 11 százalékát adja, ez is jelentős növekedés ahhoz képest, hogy nemrég még nulla volt az arány.

“Egy éve a zsenminpi egy egzotikus valuta volt, amelyet csak a Kínában dolgozók használtak. Ma már egészen változatos nemzetközi tranzakciókban használják, olyan esetekben is, amelyeknek semmi köze Kínához” – mondta egy orosz pénzügyi tanácsadó a Financial Timesnak.

Alexandra Prokopenko, az orosz jegybank egy korábbi tanácsadója és a német külügyi intézet jelenlegi kutatója szerint a kényszerű jüanosítás nem kockázatmentes Moszkva számára, hiszen egyoldalú és súlyos függést jelent egy olyan állam felé, amelynek pénzügyi döntéshozatala nehezen kiszámítható és gyakran homályos.

Ahogy az Egyesült Államok jegybankja is belgazdasági és belső pénzügyi szempontok mentén, lépései globális hatásaira fittyet hányva mozgatja a kamatokat, a pénzmennyiséget és ezzel a dollárt, úgy a kínai jegybank is a belgazdasági érdek mentén szokta leértékelni a jüant – olykor ráadásul világos előjelek nélkül. 

A konvertibilitás problémája sem oldódott meg: a jelen felállásban az oroszok a kínai import fedezésén és esetleges kínai befektetéseken túl nem sokat tudnak kezdeni a jüannal. Ám a közeljövő kilátásai alapján a kínai kereskedelem tovább nő majd, egyéb szankcióálló opciójuk pedig egyelőre nincs.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ devizatartalék jüan Kína Oroszország renminbi swift szankció zsenminpi Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 14:49 Élet, Pénz

A felújításra szoruló házak töredéke fér csak bele az új otthonfelújítási programba

A családok költségeit a program valószínűleg inkább növeli, mert hitelt kell felvenni, de nagy segítség lehet ahhoz, hogy az elengedhetetlen felújításokba végre bele tudjanak vágni.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.