Megsarcolja az orosz állam azokat a cégeket, akik ki akarnak vonulni az országból
Egy a közelmúltban életbe lépett szabály szerint minden olyan nyugati vállalatnak, amely el akarja adni oroszországi érdekeltségét, be kell fizetnie a tranzakció értékének tíz százalékát az orosz költségvetésbe – írta meg a Financial Times.
Eddig a cégek választhattak, hogy önkéntesen befizetik az ügylet értékének tizedét a büdzsébe, vagy elfogadják, hogy az egész összeghez akár csak évekkel később jutnak hozzá. A bizonytalanság miatt számos vállalat választotta az előbbi verziót, még azzal a reputációs kockázattal együtt is, hogy rájuk lehetett fogni: önkéntesen finanszírozzák az Ukrajna ellen hadat viselő orosz államot.
Az új szabály értelmében a választási lehetőség megszűnik: mindenképpen be kell fizetni az eladásból befolyt bevétel tizedét, amit egy a lapnak nyilatkozó tanácsadó kisajátításnak minősített.
A döntés több száz olyan nyugati vállalatot érint, amely a kivonulást fontolgatja Oroszországból, de még nem tette ezt meg. Egy a lap által idézett felmérés szerint a háború kitörésekor 1400 külföldi tulajdonú vállalatnak volt legalább 5 millió dollár bevétele Oroszországban, és ezek közül csak 206 adta el ottani érdekeltségét.
A többiek egy része nem is akar kivonulni, de akadnak olyanok is, amelyek szeretnének, de nem tudnak keresztülvergődni ennek a bürokratikus folyamatán. A Financial Times névtelen forrása szerint körülbelül kétezer vállalat vár az orosz állam jóváhagyására a kivonulásához, ám az ezzel foglalkozó bizottság mindössze
havi háromszor ülésezik, és egyszerre mindössze hét ügyet tekint át.
Az első, a tíz százalékos szabály alá eső kivonuló a norvég Wenaas volt – legalábbis ez az eset került elsőként nyilvánosságra -, amely az orosz Sistemának adta el a szállodáit. A vállalat februári bejelentése szerint az ügylet értéke 203 millió euró lehet, „beleértve az Orosz Föderáció költségvetését illető hozzájárulást”.
Vállalat
Veronai operaelőadással és Lego-készlettel indult, milliárdos céget épített
Somogyi Zsoltnak parkolási válllalkozása van, de ha teheti, ő nem jár autóval. A Parkl regionális terjeszkedésbe fogott.
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
Fontos
Pont a távmunka hazai megugrása után döntött a Mol a home office teljes visszavonása mellett
Csaknem 30 ezer fővel nőtt az év elején a rendszeresen vagy alkalmanként távmunkában dolgozó magyarok aránya.
Nem maradt sok esély a minimálbér jövő évi 13 százalékos emelésére
Az emeléshez a tavaly készült makrogazdasági előrejelzés számainak kellene teljesülnie, de nem úgy néz ki, hogy teljesülni fog.
Valójában szerencséje van a kormánynak a gazdasággal
Legalábbis ahhoz képest, mintha a mostani helyzet fordítottja alakulna ki, száguldó exporttal és beszakadó fogyasztással.
