Buszok fokozhatják a benzinkúti káoszt

Miközben a lakosság és a Magyarországon áthaladó tranzitkamionok rengeteget spórolnak a kormány által bevezetett üzemanyagárstopon, a közlekedési cégek, mint a MÁV, a Volánbusz vagy a BKV tartálykocsikból 180 forinttal veszik drágábban a dízel literjét a rögzített 480 forintnál. Ezeknek a vállalatoknak így milliárdos többletköltséget okoz az áremelkedés. A cégek úgy próbálhatnak spórolni, hogy a kutakon tankolnak, ami tovább fokozhatja az egyre kaotikusabb helyzetet a hazai töltőállomásokon, amelyek közül több már a napokban is kénytelen volt korlátozni vagy felfüggeszteni a kiszolgálást a hiány miatt.

Engedett a kormány, de nem mindenkinek

A november közepén bevezetett árstop terhét egészen múlt hétig kizárólag a benzinkutak viselték, mivel eredetileg a kormány csak a kiskereskedelmi árat rögzítette. Február végére azonban ez a helyzet tarthatatlanná vált, ekkor ugyanis a töltőállomások már hetek óta többet fizettek a gázolajért, mint amennyiért eladhatták, és a benzinen sem nagyon volt már nyeresége senkinek.

Éppen ezért a kormány – valószínűleg az utolsó pillanatban – a benzinkúti értékesítésre a nagykereskedelmi árat is rögzítette 480 forinton. Így most a láncok ugyanannyiért veszik az üzemanyagot, mint amennyiért eladhatják, a különbözet többi részét pedig a nagykereskedők – így például a Mol – viselik. Ez a különbözet pedig egyre nagyobb: ahogy keddi cikkünkben írtuk, a háború miatt megugró jegyzések mellett a héten már a nyersolaj literje is drágább annál, mint amennyit a feldolgozott üzemanyagért (adók nélkül) a magyar kutakon fizetni kell.

Az elképzelés minden bizonnyal az volt, hogy a nagykereskedők – mivel sok esetben nagyobb, tőkeerősebb integrált olajvállalatok – tovább húzzák majd, és valahogy kigazdálkodják az árrögzítés okozta veszteséget. Mostanra azonban már a piacnak ez a része is kezd megroppanni. A Telex szerdán arról írt, hogy egyre több kúton akadozik a kiszolgálás, mivel a láncok nem kapnak üzemanyagot a nagykereskedőktől, amelyek nem szeretnének veszteséggel értékesíteni.

Szerda este Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában szintén azt mondta, hogy néhány nagykereskedő leállt Magyarországon, mert nem tudják kigazdálkodni az árkülönbséget. A cégvezető szerint ugyanakkor nincsen ellátási gond, legfeljebb lokális logisztikai fennakadások lehetnek, és a hétvégi kamionstop segíteni fog a helyzeten.

A nagykereskedelmi ár múlt heti rögzítésénél azonban fontos kitétel volt, hogy az csak benzinkutakra vonatkozott.

Azok a vállalatok, amelyek nem továbbértékesítési céllal, hanem maguknak vesznek üzemanyagot a nagykereskedőtől, továbbra is a piaci árat fizetik.

Márpedig ez a piaci ár tényleg soha nem látott mértékben emelkedett az elmúlt másfél hétben: most pénteken a benzin 120, a dízel 182 forinttal lesz drágább, mint előző hétfőn volt.

A hatalmas árkülönbségnek elsősorban a gázolaj piacán van jelentősége, ennek viszonylag nagy részét ugyanis nem kutakon értékesítik. Miközben a benzin jellemzően 97-98 százalékát töltőállomásokon adják el, addig a dízelnél ugyanez az arány az elmúlt években 75-80 százalék volt, a maradék 20-25 százalék a nagyfogyasztókhoz került.

Bajban a közlekedési cégek

Ilyen nagy beszerzőként vannak jelen a gázolajpiacon a jellemzően közfeladatok ellátó, gyakran közösségi tulajdonban lévő közlekedési társaságok, mint a MÁV, a Volánbusz és a fővárosi tulajdonú BKV. Ez a három vállalat felel a közösségi személyszállítás 61 százalékáért, így nem meglepő, hogy az éves magyar gázolajfogyasztás durván 4,7 százalékát is ők adják^*Igaz, a MÁV a dízelt nemcsak utas-, hanem áruszállításra, valamint kocsirendezéshez is használja..

A beszerzett mennyiségekből közelíthetjük, hogy mennyi a teljes gázolaj-felhasználása ezeknek a vállalatoknak. A közbeszerzési adatok szerint a Volán akkori 11 tagvállalata^*a DAKK Zrt., DDKK Zrt., Volánbusz Zrt., Volántrans Kft., ÉNYKK Zrt., Tüke Busz Zrt., Partiscum Busz Kft., ÉMKK Zrt., KMKK Zrt., KNYKK Zrt, Vértes Humán Kft. összesen 161 millió 657 ezer liter gázolajra kötött keretszerződést 2019-ben a Mollal. Ebből a mennyiségből legalább 124 millió 351 ezer litert a megállapodás szerint le is kell hívnia a vállalat(ok)nak.

A BKV ugyanebben az évben 31 millió 700 ezer liter gázolajra szerződött a Mollal, aminek 75 százalékát kell minimum átvennie. Ezt teljesíteni is szokta, kérdésünkre ugyanis a BKV-nál azt mondták, hogy a társaság éves gázolajfogyasztása 29 millió liter körül mozog. A MÁV összesen 54 millió liter gázolajkeretre kötött szerződést ugyancsak a Mollal, amiből 40 milliót kell lehívni.

Az üzemanyagért fizetendő összeg pedig az ilyen szerződésekben az aktuális nagykereskedelmi árhoz van kötve. A Mol mindig ebből ad valamennyi – a megállapodások alapján jellemzően 6-9 forint közötti – kedvezményt^*A Volán-társaságok például 7,2 forint mennyiségi és 1,5 forint szállítási kedvezményt kaptak literenként, míg a BKV-nak 7 forint 79 fillér diszkontot kínálnak literenként..

Ezeknek a cégeknek azonban, ahogy erről volt szó, jelenleg nem 480 forint a nagykereskedelmi ár, mint a benzinkutaknak, hanem sokkal magasabb. Így

a nagy, köztulajdonban lévő közlekedési vállalatok 480 helyett nagyjából 660 forintot fizethetnek egy liter gázolajért.

Így ezek a nagybeszerző vállalatok százmilliókat, milliárdokat buknak azon, hogy nem kapják meg a piac többi szereplőjének elérhető kedvezményt. Ha azzal számolunk^*Igaz, az alábbi számok az áfát is magukba foglalják, amelyet ezek a cégek visszakapnak, így a nettó veszteség valójában 21 százalékkal kevesebb., hogy a mostani árkülönbség május 15-ig fennmarad, akkor ez

870 millió forint többletköltséget okoz a BKV-nak, 3,4 milliárdot a Volánbusznak és 1,2 milliárd forintot a MÁV-nak.

Nem csak a legnagyobb cégeknél jelent ez gondot, az összes magának vásároló társaság szembesül a drágulással. Az AKSD Kft., a debreceni hulladékgazdálkodási közszolgáltató például havonta 75 ezer liter gázolajat használ. Nekik így két hónapra 20 millió forint extra költséget okozhat az elmúlt napok áremelése. A vállalat kérdésünkre elmondta, hogy 2022-ben 30 százalékos többletköltséggel számolnak a 2021-es kiadásaikhoz képest.

Irány a benzinkút?

A cégek úgy tudnának spórolni, ha lemondanának a nagykereskedelmi, tartálykocsis beszerzésről, és szépen beállnának járműveikkel a kutakra tankolni. Erre Pécsett már múlt héten is volt példa, pedig akkor nem 180, hanem még csak 33 forintot spórolhatott így literenként a helyi közlekedési cég.

Ezzel a lehetőséggel azonban nem tud mindenki élni, és aki tud, annak a mozgásterét is erősen korlátozza a szerződés, illetve a jelenlegi piaci környezet. A MÁV esetében elég egyértelmű a helyzet: dízelmozdonyokkal nem fognak beállni a benzinkútra, és ugyanezt mondta lapunknak a regionális hulladékkezelő telepen mozgó nehézgépeiről az AKSD Kft. is. Ám még azokkal a járművekkel sem mer rizikózni mindenki, amelyekkel elvileg lehetne tankolni a töltőállomásokon.

Egyes benzinkutakon található nagyfelhasználók részére biztosított üzemanyagkút, azonban nem kockáztathatjuk meg, hogy ekkora mennyiséggel nem tudják kiszolgálni tehergépjárműveinket, hiszen a benzinkutak limitálják a tankolható mennyiséget

– közölte az AKSD sajtóosztálya.

Ha pedig egy cég még úgy is dönt, hogy ekkora árkülönbségnél már megkockáztatja a benzinkutat, akkor sem vásárolhat csak ott. A nagyfogyasztók ugyanis a szerződésekben – ahogy erről volt szó – mindig vállalják, hogy a mennyiség egy részét átveszik tartálykocsiban a nagykereskedőtől.

Ennek ellenére a vállalatok, amennyire tehetik, minden bizonnyal megpróbálják majd kihasználni, hogy a kutakon olcsóbban tankolhatnak. Egy ágazati szakértő lapunknak azt mondta:

a napokban tömegessé válhat, hogy buszok mögött kell sorba állni a benzinkutaknál.

Ha így lesz, az tovább fokozhatja a problémákat a kutakon, és még gyakoribb lehet, hogy hiány alakul ki egyes töltőállomásokon.

A helyzet ráadásul az üzemanyagárstop egy újabb visszás pontjára is rávilágít. A differenciált kedvezménnyel ugyanis az állam belenyúl a piaci viszonyokba, és a – környezetvédelmi szempontból elvileg támogatandó – tömegközlekedés versenyképességét rontja az autózással szemben. Ez még akkor is igaz, ha az állami-önkormányzati tulajdonban lévő cégek nem hárítják át az utazókra a megugró költségeiket, hanem azokat a tulajdonos finanszírozza meg. Egyébként ez utóbbi sem feltétlenül törvényszerű: a BKV esetében a helyzet nyithat egy újabb frontot a kormány és a főváros közötti viszályban is.

Más kérdés, hogy ennek a helyzetnek a kezelésére nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha az egyre inkább fenntarthatatlannak tűnő 480 forintos árat biztosítják a mostani feltételekkel az eddig kihagyott piaci szereplőknek is.