Hírlevél feliratkozás
Miklós László
2023. május 16. 15:40 Adat, Közélet

Megalapozottak az MNB ársapkával kapcsolatos számításai? – Viszontválasz egy alaptalan kritikára

(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között a MOL vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az Európai Unióban kiugróan magasnak minősülő, a 2022. évi 25 százalékot meghaladó inflációt és különösen az év végére közel 50 százalékos élelmiszer inflációt több tényezővel indokolták. 

Matolcsy György 2022. decemberében meglepő kijelentést tett arról, hogy az ársapkák inflációs többletet okoznak. A jegybankelnök kijelentését besorolhatta az ember a szokásos médiafigyelmet generáló nagyot mondások közé, azonban március elején az MNB 2021. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának országgyűlési tárgyalásakor Matolcsy újra kijelentette, hogy „…az élelmiszeripari ársapkák rontották a helyzetet, az inflációt 3-4 százalékkal mesterségesen és feleslegesen feltornázták.”*7373. oldal, 3. bekezdés Továbbá „…az egyensúly eleresztése az egyik műhiba, a másik pedig az ársapkákkal megnövelt infláció, amit már régen… – hát, nem kellett volna bevezetni, de ha bevezetik, már régen, január 1-jén ki kellett volna vezetni”*7374. oldal, 9.30 utáni első bekezdés Amint az ezt igazolni próbáló nemzeti banki publikációkból kiderül, nem az élelmiszer inflációról beszélt, hanem az ársapkáknak a teljes inflációra gyakorolt hatásáról.

Neves banki elemzők is reagáltak a kijelentésre. Egyikük jogos megállapításnak nevezte, hogy az ársapkák megtartása is hozzáadott az infláció növekedéséhez. A másik elemző szerint lehet, hogy önmagában az árstop még nem generált volna (ekkora) többletinflációt. De az összes többi sokkal karöltve (energia, ellátási láncok, extra adóterhek, bérnövekedés) már kimutatható volt a hatása. Ezen állítások alátámasztására, bizonyítására semmilyen más forrást nem találtam, csak a Magyar Közgazdasági Társaság által inflációról szervezett kerekasztal-beszélgetésen is hivatkozott, Balatoni András által jegyzett írást, és Az élelmiszerek és üzemanyagok inflációja Magyarországon, ársapkák közvetlen és közvetett következményei címet viselő hivatalos MNB ábrakészletet.

Indokolt volt tehát a hivatkozott két dokumentumot alaposan szemügyre venni, mivel bizonyítja az ársapkák inflációnövelő hatását az MNB.

Annak érdekében, hogy erre vonatkozóan pontosan megismerjem az MNB álláspontját és a mögötte rejlő fő feltevéseket, adatokat, kalkulációkat nem csak Balatoni András írását elemeztem, hanem egyebek mellett az inflációs jelentéseket is. Alapos elemzés után arra jutottam, hogy hibás számítás alapján állítja Matolcsy, hogy az ársapkák növelték az inflációt. Ahol ez indokolt volt, részletes számításokkal, adatokkal is alátámasztottam álláspontomat, egyebekben az MNB számait használtam. A cikkemre válaszolva Balatoni András azt állítja, hogy megalapozottak az MNB ársapkával kapcsolatos számításai és alaptalannak minősítette a kritikai észrevételeimet.

Az élelmiszer ársapkák hatását a kezdetektől eltérően értékelték

Az MNB júniusi inflációs jelentése szerint 2022 nyarán még a Monetáris Tanács is azon az állásponton volt, hogy „a külső költségtényezők hazai inflációban való megjelenését az üzemanyagok és az alapélelmiszerek árát érintő árstop, valamint a háztartási energiaárak befagyasztása mérsékelte.” Ezt számszerűsítették is az inflációs jelentés prezentációjának 10. oldalán -3,5% körüli mértékű infláció csökkentésre becsülve azt.

Nincs azzal gond, hogy időközben homlokegyenest más lett az MNB álláspontja, mert mint Balatoni András írja: „A jegybankban nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a később beérkezett adatok alapján visszamenőlegesen is ellenőrizzünk a korábbi prognózisainkat, elemzéseinket.” 

Az MNB álláspontjának változását igazolandó a válasz cikkben a szerző az Agrárminisztérium államtitkárának parlamenti felszólalására és a szakma széles körű egyetértésére hivatkozik az élelmiszer ársapkák inflációra gyakorolt hatásának bemutatásakor, miszerint az ársapkákból eredő veszteségeket a gazdasági szereplők más csatornákon keresztül hárították át a fogyasztókra. Csakhogy ez az átlagpolgár számára is első perctől kezdve nyilvánvaló volt.

A januári írásomban nem csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy az élelmiszer-áremelkedés döntő oka a kiskereskedelmi adó és pótadó, valamint a forintgyengülés. Azt is rögzítettem, hogy a nagy üzletláncok „az árstopos termékeken elszenvedett veszteség kiegyenlítéséhez szükséges összeget is ki tudják kalkulálni, és szétterítik a többi termék árában”.  Az árstopok inflációra gyakorolt hatásáról, pedig ennek megfelelően az áprilisi cikkben azt írtam, hogy az élelmiszerár stopok miatt a rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre és ez „nyilvánvaló volt a hatósági árak bevezetésekor is, ezért előre lehetett tudni, hogy ez fog történni, és azt is, hogy az élelmiszerár stopnak nem lesz inflációcsökkentő hatása.”

Voltak, akik nem értettek egyet Balatoni András azon álláspontjával, hogy a teljes fogyasztói kosár 2,4 százalékát jelentő élelmiszerekre kivetett ársapkák az adott élelmiszer árának rögzítésén keresztül mérsékelték ugyan az inflációt, azonban a rögzített áras termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárai vitatták ezt az érvet, mert számításaik szerint az ársapkák csökkentik az élelmiszer-inflációt, és veszteséget okoznak az élelmiszer-kiskereskedelmi boltoknak, amit azok nem tudnak teljes mértékben „visszaszedni”. Tévesnek minősítik azt a következtetést, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt. Szerintük az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.

Az MNB számításai nem igazolják Matolcsy állítását

Azt a kérdést, hogy az ársapkák növelték-e az inflációt, vagy nem, megközelíthetjük logikai alapon és az MNB anyagainak konkrét számai alapján.

A formális logika értelmében, ha valaminek az ára változatlan, akkor az nem növelheti az inflációt. Sőt a piaci ár alatti hatósági ár csökkenti az inflációt, kivéve, ha az ársapkák miatti veszteséget más termékeken beszedik, mert akkor az inflációra gyakorolt hatása nulla. Ez az élelmiszerek esetében – a kormány és az MNB kivételével – mindenki számára első perctől kezdve nyilvánvaló volt. Az üzemanyagok esetében a veszteség áthárításra csak igen korlátozottan van lehetőség, ezért elvileg kizárt, hogy az ársapkák fennállásuk alatt növelték az inflációt.

A különböző piaci hatások eredményét az MNB hivatalos ábrasorozatának utolsó előtti, 16. oldalán található számítás alapján lehet eldönteni. 

Az ábrasorozat 16. oldalán szereplő adatsorban az MNB az ársapkák közvetlen infláció csökkentő hatását 3,7%-ban határozza meg.  A hatósági árak fennállása alatt ezek következtében bekövetkező piaci folyamatok miatti árnövekedést összesen 2,4-2,9%-ra becsüli. 

Márpedig 2,4-2,9% < 3,7%.

Következésképpen az élelmiszer és üzemanyag ársapkák fennállásuk alatt nem növelték a 2022 évi 25% feletti inflációt, hanem csökkentették azt. Az MNB tehát saját maga bizonyítja azt, hogy nem igaz Matolcsy és más közgazdászok, elemzők azon állítása, hogy a nyolc hatósági áras élelmiszer és az üzemanyagok hatósági ára növelte a 2022. évi inflációt. 

A táblázat számai tehát azt bizonyítják, hogy az élelmiszer- és az üzemanyag-árkorlátozás a fennállása alatt nem inflációnövelő, hanem pontosan ellenkezőleg, az ársapkák 0,8-1,3 százalékkal mérséklik az inflációt.

Az persze kérdés, hogy a hatósági árak megszüntetése után fennmaradnak-e olyan inflációs hatások, amelyek azok alkalmazásának időszakában ugyan nem növelték az inflációt, de azok következményeként az ársapkák kivezetése után jelentkezhetnek.  

A Matolcsy állítását alátámasztani hivatott két dokumentumra vonatkozó áprilisi írásomban foglalt észrevételeim ismertetése helyett, nézzük meg a vitatott részleteket azon a 10 + 1 tényezőn keresztül, amivel Balatoni András a válaszcikkében megkérdőjelezi a megfogalmazott kritikám megalapozottságát, szakmai relevanciáját. Így eldönthető, hogy valóban megalapozott-e az MNB kritikája és helytállóak-e érvei. 

1.A cikkemnek nincs olyan „sugallata” – mint azt a válaszcikk állította –,  hogy a régiós átlagot messze meghaladó élelmiszer-infláció csak és kizárólag az árstopokból fakad. Mint írtam „az MNB az egyes élelmiszereknek a V3 országok átlagánál ….magasabb éves inflációját az árfolyam-leértékelődés importár növelő hatásával és az egyes élelmiszeripari szegmensekben – például tejipari termékek – az ellátási láncokban kialakuló tartós zavarokkal is indokolja.” Az itt kiemeltekkel és másokkal is indokolja.

2. Nem azt állítottam, hogy az MNB nem számolt volna az adóintézkedések inflációs hatásával, hanem pusztán azt, hogy a legnagyobb hatású kiskereskedelmi adó inflációt növelő hatásáról nem szólnak sem az MNB, sem Balatoni András. Ezt igazolja a decemberi inflációs jelentés prezentációjának alábbi 4. oldala:

 

Az adóhatások közül népegészségügyi termékadó (NETA), valamint az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adójának emelését nevesíti a prezentáció és a maga az inflációs jelentés is, a kiskereskedelmi adót nem.

Pedig a nyilvánosan hozzáférhető adatokból az látszik, hogy az adóhatások megítélésénél az MNB aránytévesztésben van. A NETA bevétel 2021-ben 66,3 milliárd forint volt (2022-re nem találtam adatot. A korábbi évek adatai és az emelési mértékek következtében lehet, hogy csak egyszámjegyű volt a NETA bevétel növekedés), a kiskereskedelmi adó pedig 78,6 milliárd forint, amely döntően a kiskereskedelmi pótadó miatt 2022-re több, mint duplájára, 177 milliárd forintra növekedett. Ráadásul a 100 milliárd forintos növekményt a pótadó júliusi kivetése miatt a második félévben kellett beszedni, és úgy, hogy az év közepétől az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene folyamatosan csökkent. Csak a novemberi befizetés közel annyi volt, mint 2021. 1-11. havi összesen. 

3. Nem állítottam, hogy az MNB szerint a hatósági áras termékeken realizált veszteséget a kiskereskedők csak a helyettesítő termékek áremelkedésével ellensúlyozzák. Miután a decemberi inflációs jelentés fenti táblázata és az ársapkák inflációs hatását bemutató anyagok is kiemelték, mint különösen jelentős hatású tényezőt azt, hogy „Az élelmiszer-árstopok miatt a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt”, kifogásoltam azt a megközelítést, „amely a helyettesítő termékek áralakulásával szemlélteti a hatósági áras termékeken elszenvedett veszteségek inflációs hatását.” Ez nem magyaráz meg semmit, különösen nem a közel 50 százalékos drágulást. A KSH szerint 31 élelmiszer ára növekedett több mint 50 százalékkal 2022/2021 decemberi összevetésben. 

4. Azt, hogy az élelmiszerek árstopja nemcsak a kiskereskedelmi szektor veszteségeinek más termékek árában való kompenzációján keresztül hat az inflációra, hanem egyéb, közvetett módon is, nem bizonyította a válaszcikk sem. A példaként felhozott ársapkás 2,8 százalékos zsírtartalmú (Ez a tejkategória az árszabályozás előtt 2021. évben az összes Magyarországon megtermelt nyerstej alig több mint 3-4%-át, a felvásárolt nyerstej 5-6%-át, míg a fogyasztói folyadéktejek 10-15%-át reprezentálta).  UHT tej megnövekedett forgalmának a sajt árára gyakorolt hatása jól hangzik. De nem jelent annál többet, mint ha a csirkemell és a sertéscomb hatósági ára miatti piaci zavarokat azzal magyarázzák, hogy a disznónak két combja, a csirkének egy melle és két combja van. Mintha ársapka nélkül az emberek ezekhez a fizikai adottságokhoz igazítanák a fogyasztásukat.

A mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy több áruházlánc rendszeresen leárazza a 2,8%-os zsírtartalmú ESL tejet is. (az egyik áruházlánc legutóbb egy hónapig 429 forintért adta a 2,8%-os ESL tej literét) Ha hiány lenne belőle, akkor ezt nem tennék. De a sajt és a tejtermékek áremelkedésének egyik fő oka minden bizonnyal az, hogy a nyerstej havi termelői ára közel duplájára növekedett 2022-ben. Mint ahogyan a tej vásárlási árának csökkenése is döntő hatású a tejtermékek árának csökkenésében.

5. Az árstopos termékek iránti növekvő lakossági keresletnek a nagykereskedelmi árakra gyakorolt hatása miatti addicionális inflációs hatást az MNB csak becsléssel állapítja meg. Nem lehet mindent pontos számítással alátámasztani, de több, mint kétséges a 0,2-0,4%-ra becsült inflációs hatás, mert nyitott gazdaságban az import verseny erős korlátot szab a kereslet növekedése miatti áremelési törekvéseknek. A hazai termelők gyakran panaszkodtak az árstop miatt megerősödött import versenyre. Az éttermi étkezés, a büféáruk és munkahelyi étkezés árai a V3 országok átlagát kisebb mértékben haladják meg, mint a teljes infláció, vagy az élelmiszer infláció esetében. A különbséget erősebben magyarázza az energiaárak drasztikus növekedése, a termékdíjak és más adók növelése, a béremelkedés és a KATA megszüntetése, valamint a forgóeszköz hitelkamatok emelkedése, vagy a termelékenységi problémák, mint az élelmiszer árstop esetleges másodkörös hatása. 

6. Az csak egy feltételezés, hogy a nem árstopos termékek megemelkedett árrése tartósabban, az ársapka kivezetését követően is velünk maradhat. Ha igaz az, hogy a nem árstopos termékek megemelkedett árrése tartósabban, az ársapka kivezetését követően is velünk maradhat, mert az árszint nem tér vissza a költségsokk előtti trendjéhez a sokk kifutása után sem, akkor már csak az a kérdés, hogy a nyolc termék hatósági árának megszüntetése miatt lesz tartós az infláció, vagy a kiskereskedelmi adó és más költség tényezők pl. az energia ár, forgóeszköz hitelkamat miatti lényegesen nagyobb ársokk elmúlásának „beragadt” hatása miatt.  

7. A töltőállomásokra vonatkozó MNB-s üzemanyag-forgalmi adatok helyesek, de nem az mutatja az üzemanyag keresletet, mert az az üzemanyag értékesítésnek csak az egyik csatornája. Az üzemanyag fogyasztás mennyiségének növekedését bizonyító ábra címe az MNB anyagában a következő: „Az üzemanyagár-sapka hatására jelentősen nőtt az üzemanyagkereslet, ami hozzájárult a folyófizetési mérleg romlásához”

Az üzemanyagtöltő állomások által forgalmazott üzemanyagok mennyisége, bármennyire is ott forgalmazzák a legnagyobb mennyiséget, az üzemanyag értékesítésnek csak az egyik csatornája. Nem az mutatja az üzemanyag keresletet. Sőt ennek használata kifejezetten félrevezető, ha a piaci árnál olcsóbb hatósági áras üzemanyagot csak a töltőállomásokon lehet kapni. Ez azt eredményezte, hogy azok a fogyasztók is ott tankoltak, akik ársapka nélkül más értékesítési csatornát vesznek igénybe. Ezt jellemzi pl. az, hogy a 2000 literes tankkal rendelkező borsó kombájnok rendre és nagy mennyiségben tankoltak töltőállomáson. 

Ha az üzemanyag keresletről beszélünk, akkor közgazdaságilag kizárólag a szabadforgalomba került mennyiségek összehasonlítása indokolt. Az jellemzi a teljes fogyasztást, mert abban nem jelenik meg az értékesítési csatornák átrendeződésének hatása. Az üzemanyagtöltő állomásokon forgalmazott mennyiségek változásának a kereslet változásként történő értékelése olyan, mintha az élelmiszer kiskereskedelem változását csak az üzletekben mért árumennyiségek változásával mérnénk és nem vennénk figyelembe az online értékesítést. Ez különösen félrevezető rendkívüli helyzetben pl. az élelmiszer kiskereskedelemben a Covid időszaka alatt. És ilyen rendkívüli helyzet volt az üzemanyag piacon az, hogy hatósági áron csak a töltőállomásokon lehetett venni. 

A töltőállomási forgalom 2022-ben 514 millió literrel, de a teljes fogyasztás, a szabadforgalomba került mennyiség csak 374 millió literrel, 5,7 százalékkal növekedett. Ez a növekedés nem rendkívüli, mert például 2017-ről 2018-ra ennél is nagyobb mértékű, 5,9 százalékos volt a fogyasztás növekedés. De, ha csak a töltőállomásokon forgalmazott mennyiségeket hasonlítjuk össze – amint ez a válaszcikkben szerepel –, akkor sem mondhatjuk, hogy lényeges különbség van a 2022. évi 9,1%-os forgalom növekedés, és a korábbi évek 8,0 vagy 8,3 %-os forgalom növekedése között.

8. Az üzemanyag kereslet fizetési mérlegre gyakorolt hatását az MNB a töltőállomási forgalom alakulásával támasztotta alá. Semmilyen információ nem volt arról, hogy azt az MNB a teljes kőolaj- és kőolajtermék-importtal kalkulálta. Az import szaldó növekmény nem volt rendkívüli mértékű. A stratégiai készletek változásának nem volt jelentősége a fizetési mérleg szempontjából. A kőolaj- kőolajtermékek külkereskedelmi forgalom hiányának nettó növekménye A KSH adatai szerint  2022-ben 800 millió euró volt az előző évhez képest. Ez nem rendkívüli, mert pl. 2021/2020 viszonylatában a szaldó növekmény 1260 millió euro volt. A fizetési mérleg szempontjából a mennyiségi hatásnál nagyobb szerepe van az áraknak. 2022-ben az év egy részében kifejezetten drága volt a kőolaj,  90-100 dollár/ hordó, szemben a 2021-es 60-70 dollár/ hordó és a 2020-as 30-60 dollár/ hordó árral. 

Ha az üzemanyag célú 800 millió euró kiadás növekmény, amely nem rendkívüli nagyságú és nem az árstop, hanem a világpiaci árak növekedése, valamint – amint a válaszcikk töltőállomási forgalmat bemutató ábrájából kitűnik –  a Covid miatt megtört fogyasztás növekedési trend helyreállása miatt következett be, árfolyamhatása 0,6-0,7 százalékkal növelte az inflációt, akkor már csak az a kérdés, hogy a földgáz és villamosenergia az import/export szaldó 6,713 milliárd eurós növekménye hány százalékkal növelte az inflációt?

A kőolaj, benzin és gázolaj nettó import mennyiségének változását bemutató ábra pedig azt bizonyítja, hogy a 246 ezer tonna termék és 79 ezer tonna kőolaj import növekmény csaknem teljes egészében fedezte 374 millió literes fogyasztás növekedést (ha a teljes termék mennyiséget a nagyobb sűrűségű gázolajjal számoljuk, akkor az 300 millió liter, a kőolaj 60 %-os benzin – gázolaj hozamával számolva 60 millió liter). A stratégiai készlet igénybevételére tehát nem a forgalom növekedése miatt került sor, annak más okai voltak. 

9. A hazai üzemanyag-árrések tartósan magas szintje nem a korábbi ársapka miatt van, hanem a kiskereskedelmi adó és más szabályozási intézkedések következménye. Áruhiány sem a hatósági ár miatt volt. A magyarországi adó nélküli üzemanyagárak már jóval a 480 Ft/l-es hatósági ár bevezetése előtt is a régióban a legmagasabbak voltak. Ennek döntő oka a 2,7-os kiskereskedelmi adó és az energiaellátók jövedelem adója volt. 2022 végére a fél év alatt beszedendő pótadó és az energiaellátók jövedelem adójának 4,1%-ra növelése már EU szinten is az élmezőnybe emelte a hazai adó nélküli üzemanyag árakat. És ez így is maradt a mai napig, sőt a 4,1%-os kiskeradó és más szabályozási okok miatt ezután is így lesz. Nem a korábbi ársapka, hanem adózási okok miatt magas az üzemanyagok árrése. 

Áruhiány sem a hatósági ár miatt volt, hanem azért, hogy egy rendkívül költséges, választási okból bevezetett és népszerű, de ésszerűtlen gazdasági intézkedést könnyebb legyen a kormány és a Mol együttműködésével megszüntetni.  Az európai piacon volt bőven árú és a kormány egy rövid jogszabályi rendelkezéssel (A Mol köteles olyan mennyiségben üzemanyagot szabadforgalomba hozni, hogy minden töltőállomáson biztosítható legyen a folyamatos ellátás)  megszüntethette volna az áruhiányt. Az élelmiszerüzletek is azért forgalmazzák veszteségesen a hatósági áras termékeket, mert jogszabály írja elő számukra kötelezettségként a folyamatos ellátás biztosítását.

10. A teljes vertikumban képződő, különböző időpontokban számolt árrések összehasonlítása nem csak egy adott piacra jellemző profit alakulását mutatja, hanem magában foglalja az európai/világpiaci változások következményét is.  Az üzemanyagok árazása nem függ közvetlenül a kőolajáraktól és különösen nem lineárisan. A finomítói árrés rendkívül változékony és a releváns nemzetközi termék és nyersolaj (Ural) jegyzésarain alapul. 2020-ban például a Mol finomítói árrése havonként a -1USD/bbl és a 9,8 USD/bbl közötti intervallumban változott. A nemzetközi árakra egy adott olajtársaságnak semmilyen hatása nincs, a finomítás egy külön üzleti tevékenység és ezért a finomítói árrések változását figyelmen kívül kell hagyni egy meghatározott piacra vonatkozó kereskedelmi elemzésnél. A MOL, mint fő piaci szereplő teljes árrésére sokkal nagyobb hatása van a tőle független termék jegyzésáraknak, mint az általa is befolyásolható nagy és kiskereskedelmi árréseknek. A hazai kereskedelmi piaci hatások elemzésénél tehát nem a nyersolaj beszerzési ára az irányadó, hanem azt a termék jegyzésárak és a crack spreadek figyelembevéve kell értékelni. Ezen túl a forint árfolyam nem csak finomítási költségekre van hatással, hanem az árazás finomításon kívüli egyéb elemeire is. Egy adott régió nagykereskedelmi árát a devizában kifejezett főpiaci ár + fuvar árcentrum határozza meg. Gyengébb árfolyamnál nemcsak a jegyzésár magasabb forintban, hanem a számított fuvarköltség is.   

+1. A számított árrések mértékének és az összehasonlítás időpontjának is van jelentősége, különösen, ha azzal indokolják a hatósági ár miatti inflációs hatást. A költség alapú és a piaci árrés számítás azért követ hasonló mintázatot – a bázishoz képest növekedtek az árrések – mert 2022 nyarán 41 százalékosra növelték az energiatermelők jövedelemadóját, 4,1%-ra növelték a kiskereskedelmi adót és ennek az árazásra gyakorolt hatása mindkét számításban megjelenik. De nem mindegy, hogy 2023. április/2021. november viszonylatában a gázolaj esetében a költségalapú 37 forintos árrésnövekménnyel szemben a piaci alapú 17 forint, a benzinnél ugyanez 59 helyett 15 forint. Az összehasonlítás időpontjának azért van jelentősége, mert import verseny visszaépülésének időigénye van. De az adónövelések áremelő hatása tartós és független az ársapkától, az importverseny hiányát ugyan a hatósági árazás okozta, de az csak átmeneti hatású.

Zárszó helyett

A Balatoni András válaszcikkét kiváltó írásommal nem az MNB szakmai hitelességét kívántam aláásni. Pusztán azt a közgazdaságban is elvárható alapösszefüggést vettem kritika alá, hogy ha az ársapkák 3,7%-al csökkentették az inflációt és az ársapkák következtében 2,4-2,9% nem szándékolt áremelkedés is bekövetkezett, akkor a jegybank elnök és más közgazdászok ne állítsák azt, hogy az ársapkák növelték az inflációt. Mert 2,4-2,9% < 3,7%. De ezen túl is, a részletek elemzése több, mint kétségessé tették az MNB számításainak megalapozottságát és az ebből levont következtetéseit, és ezt most a viszontválasz még egyértelműbbé tette.

A hatósági árakat nem a gazdasági, hanem a politikai haszon maximalizálása érdekében vezette be a kormány. Ezért azokat a gazdasági racionalitás oldaláról nincs értelme értékelni. De ha már vannak ilyenek, akkor azok hatását azért is fontos kimutatni, mert nagy különbség van az egyes ársapkák között. A válaszcikket kiváltó áprilisi kritikai írásomban szerepet játszott az is, hogy sokan dühödten támadják az élelmiszer ársapkákat, miközben ennek nincs kifejezett gazdasági kára. Szemben az üzemanyagok korábbi hatósági árazásával, valamint a földgáz és a villamosenergia hatósági árával.

Kíváncsian várom, hogy milyen inflációs hatást tulajdonít az MNB annak, hogy a piaci árnál lényeges olcsóbb lakossági energiaárak miatt elszenvedett veszteséget kompenzálandó, az indokoltnál sokkal magasabb szabadpiaci árak okoznak-e többlet inflációt és milyen mértékűt? Továbbá milyen hatása van az inflációra annak, hogy a „rezsicsökkentés” eredményeinek megőrzéséhez szükséges költségvetési bevételek biztosítása érdekében megemelt fogyasztási típusú adók növelik-e az inflációt és milyen mértékben?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet ársapka élelmiszer-infláció infláció matolcsy györgy mnb Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Fontos

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Al-Hilal István
2024. május 15. 19:01 Pénz

Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is

A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.

Hajdu Miklós
2024. május 15. 16:36 Vállalat

Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban

Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.