A háborútól az aszályon át az inflációig mindenféle probléma összeadódik a gazdatüntetések hátterében
Gazdatüntetések zajlanak szerte Európában, tegnap az Európai Parlament brüsszeli épületénél már a rendőrök is közbeléptek, és egy nappal korábban Orbán Viktor mutatkozott kampányba illő módon a tüntetőkkel. A gazdák a már most is növekvő költségek és a csökkenő haszon mellett az éghajlatváltozás elleni uniós intézkedések miatt a helyzetük további romlására számítanak.
Háttér: a termelők kiadásai – főleg az energia, a műtrágya és a szállítmányozás tekintetében – számos uniós országban megemelkedtek, különösen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. A kormányok és a kereskedők ugyanakkor igyekeznek fellépni az emelkedő élelmiszerárak ellen a rendkívüli infláció időszakában.
Számokban: 2022-ben látványosan elmaradt a gazdálkodáshoz szükséges termékek és szolgáltatások árnövekedési ütemétől a mezőgazdasági termékek áremelkedése az Európai Unióban, majd tavaly hasonló dinamikával mérséklődött a gazdálkodók kiadási és bevételi oldalán is az árak emelkedése – a 2022-ben elszenvedett profitkiesést tehát nem tudták behozni a gazdák.
Miért fontos ez? A szorult gazdasági helyzetben különösen rosszul érintette az európai mezőgazdaságot egy sor további tényező, mint például
- a szárazság, ami 2023-ban már tavasszal éreztette a hatását, és főleg a kontinens déli részén tett be a termelésnek: a dél-spanyolországi víztározók mindössze négy százalékos kapacitással működtek, míg a görög mezőgazdaság éves bevételének mintegy húsz százaléka vált az erdőtüzek áldozatául.
- A gabonaimport: az unió feloldotta az olcsó ukrán terményekre vonatkozó kvótákat és vámokat az orosz inváziót követően, ami a piaci következmények mellett politikai szempontból is érzékeny kérdéseket vetett fel elsősorban Kelet-Közép-Európában – ugyanakkor nyugaton a tengerentúli import vált ki egyre nagyobb haragot.
- A szigorodó szabályok: ezek részben a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését célozzák, és sok érintett szerint igazságtalan terhet rónak a mezőgazdaságra, ráadásul gazdaságilag fenntarthatatlan pályára állítják a termelőket – a mezőgazdaság azonban az uniós üvegházhatású gázkibocsátás 11 százalékáért felelős.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
