Jól hangzanak nagy béremelésekről szóló hírek, de a cégek többségénél infláció alatt emelnek
Egymást érik a várható éves inflációt közelítő mértékű béremelésekről szóló bejelentések az elmúlt napokban.
- A BKV-nál megszületett megállapodás alapján 15 százalékkal nőhetnek a bérek,
- ahogy a Rábánál is ekkora emelésről egyezett meg a cég és a szakszervezet.
- A Penny Marketnél 17 százalékos alapbéremelésről számolt be csütörtökön a magyar sajtó, ami valamivel magasabb a Tescónál átlagosan 15 százalékos és a Spar legalacsonyabb keresetű dolgozói körében elfogadott 15,8-16,7 százalékos emelésnél.
- Pár héttel ezelőtt a kecskeméti Mercedes-üzemben két lépcsőben 17+7 százalékos emelést jelentettek be.
Kontextus: Habár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly január és november között a reálkeresetek 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak előző évhez mért 13,6 százalékos növekedése mellett, az év végén 24,5 százalékosra ugró drágulással már nem tudta tartani a lépést a bérek növekedése.
- A sajtóban megjelenő hírek alapján azonban úgy tűnhet, hogy a béremelések nagyrészt azért tartani tudják a lépést a 2023 egészére várt 15-19,5 százalékos inflációval.
Igen, de: Habár a Pénzügyminisztérium 2023-ban enyhe, 0,7 százalékos reálbér-növekedésre számít, a Magyar Nemzeti Bank elemzői ennél pesszimistábbak, és arra számítanak, hogy a lakosság reáljövedelme 0,6-1,6 százalékkal csökken az idén.
Mi várható? A jegybanki előrejelzés megvalósulására utal a Randstad frissen publikált tanulmánya, amelyben 246 cégnél mérték fel a béremelési terveket és a munkavállalók béremelési igényeit is.
Ebből jelentős reálbércsökkenés olvasható ki:
- miközben a dolgozók 35 százaléka 20 százalék feletti emelést szeretne, csak a cégek 1 százaléka hajlandó ezt megadni;
- a dolgozók legnagyobb csoportja, 37 százalékuk elégedett lenne 16 és 20 százalék közti emeléssel, miközben csak a cégek 13 százaléka emel ilyen mértékben;
- a cégek csaknem négyötöde (76 százalékuk) 6 és 15 százalék között emel, 7 százalékuk pedig csak 5 százalék alatt.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
