A 16 százalékos minimálbér-emelés sem biztos, hogy elég lesz a reálbércsökkenés elkerüléséhez jövőre
(Frissítés: A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki ülésén a felek megegyeztek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről, az emelés a cikkünkben leírt mértékű lesz.)
16 és 14 százalékkal nő jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek keddi megállapodása alapján, amiről a Napi.hu számolt be. A lap úgy tudja, hogy a megállapodás végleges szövegét csütörtökön fogadhatják el.
Számokban: 2023-ban a minimálbér bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nő. Ez nettóban 154 280 és 197 110 forintra jön ki.
Miért fontos ez? Az erre vonatkozó becslések eltérnek, de egy sajtóban megjelent kormányzati dokumentum alapján a versenyszférában a minimálbér 2021-es emelése 392 ezer dolgozót érintett.
- A bértorlódások elkerülése miatt egy ilyen emelés után a magasabb béreket is emelni szokták.
- De a nemzetközi kutatások alapján 40-50 százalékkal a minimálbér felett ez a hatás már nem érvényesül.
Előzmény: december elején a munkaadók és a munkavállalók közel voltak ahhoz, hogy 15-15 százalékban egyezzenek meg. A miniszterelnök viszont váratlanul bejelentette, hogy jövőre biztos nem csökkentik tovább a munkáltatói járulékokat, így a tárgyalások elakadtak. Ebből lett végül a 16-14 százalékos alku.
Tágabb kontextus: korábban is arról volt szó, hogy a cél a bérek értékének megőrzése, de nyitott kérdés, hogy a 16 és 14 százalék elég lesz-e ehhez. Sok munkahelyen és más bérszinteken is ugyanaz lesz az év végi bértárgyalások központi kérdése.
- A helyzet nem könnyű: a munkavállalók bére elértéktelenedik, miközben a munkaadók egy része gyenge növekedési kilátásokra számíthat a jövő évben.
- Az inflációs előrejelzések átlaga idénre és jövőre vonatkozóan is 14 százalék körül alakul, de az Egyensúly Intézet csütörtöki friss előrejelzése például már 17,5 százalékos inflációval számol 2023-ban.
Mi következik? Ugyanez az előrejelzés a reálbérek 9,1 százalékos éves csökkenésére számít, ami a legnagyobb reálbércsökkenés lenne a rendszerváltás óta. Ez a munkaerőpiac kétsebességessé válásából adódik össze: egyes iparágakban elbocsátások és alacsony béremelések lesznek, másokban a munkaerőhiány fennmaradásával infláció feletti emelések járhatnak együtt.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
