(Frissítés: A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki ülésén a felek megegyeztek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről, az emelés a cikkünkben leírt mértékű lesz.)
16 és 14 százalékkal nő jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek keddi megállapodása alapján, amiről a Napi.hu számolt be. A lap úgy tudja, hogy a megállapodás végleges szövegét csütörtökön fogadhatják el.
Számokban: 2023-ban a minimálbér bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nő. Ez nettóban 154 280 és 197 110 forintra jön ki.
Miért fontos ez? Az erre vonatkozó becslések eltérnek, de egy sajtóban megjelent kormányzati dokumentum alapján a versenyszférában a minimálbér 2021-es emelése 392 ezer dolgozót érintett.
- A bértorlódások elkerülése miatt egy ilyen emelés után a magasabb béreket is emelni szokták.
- De a nemzetközi kutatások alapján 40-50 százalékkal a minimálbér felett ez a hatás már nem érvényesül.
Előzmény: december elején a munkaadók és a munkavállalók közel voltak ahhoz, hogy 15-15 százalékban egyezzenek meg. A miniszterelnök viszont váratlanul bejelentette, hogy jövőre biztos nem csökkentik tovább a munkáltatói járulékokat, így a tárgyalások elakadtak. Ebből lett végül a 16-14 százalékos alku.
Tágabb kontextus: korábban is arról volt szó, hogy a cél a bérek értékének megőrzése, de nyitott kérdés, hogy a 16 és 14 százalék elég lesz-e ehhez. Sok munkahelyen és más bérszinteken is ugyanaz lesz az év végi bértárgyalások központi kérdése.
- A helyzet nem könnyű: a munkavállalók bére elértéktelenedik, miközben a munkaadók egy része gyenge növekedési kilátásokra számíthat a jövő évben.
- Az inflációs előrejelzések átlaga idénre és jövőre vonatkozóan is 14 százalék körül alakul, de az Egyensúly Intézet csütörtöki friss előrejelzése például már 17,5 százalékos inflációval számol 2023-ban.
Mi következik? Ugyanez az előrejelzés a reálbérek 9,1 százalékos éves csökkenésére számít, ami a legnagyobb reálbércsökkenés lenne a rendszerváltás óta. Ez a munkaerőpiac kétsebességessé válásából adódik össze: egyes iparágakban elbocsátások és alacsony béremelések lesznek, másokban a munkaerőhiány fennmaradásával infláció feletti emelések járhatnak együtt.
